Andrew keresztes Will keresztes Keresztes A Templomos Lovagok története - Rejtélyek szigete Közeli kapcsolatot tartottak fenn a cisztercita szerzetesekkel, akiknek csillagzata együtt emelkedett az övékkel. Állítólagos feladatuk a Szentföldre érkező zarándokok védelme volt. Valójában egészen más küldetést teljesítettek. Ásatásokat kezdtek azon a területen, ahol valaha Salamon király temploma állt. A legenda szerint ebben a háromezer évvel azelőtt épült templomban őrizték a frigyládát, a zsidó hit legszentebb ereklyéjét, amelyről azt tartották, hogy segítségével közvetlenül kapcsolatba lehet kerülni Istennel. A Templomos Lovagok titkos tudása Azt is rebesgették, hogy a templomban olyan titkos tudás forrását is elrejtettek, amely az evangéliumoknál is ősibb és erősebb. Keresztes Lovagok Jelmondata: A Templomos Lovagok Története - Rejtélyek Szigete. Annyi bizonyos, hogy a Templomosok rejtett alagutak egész hálózatát ásták a helyszínen — ezeket brit kutatók tárták fel a tizenkilencedik század végén. Amit viszont nem tudhatunk bizonyosan, az az, hogy mit is találtak a lovagok a föld alatt.
Ő volt az, aki néhány világi lovagtársával együtt casus bellit, azaz háborús okot szolgáltatott Szaladinnak (Egyiptom, Szíria, Jemen és Palesztina muszlim uralkodójának) a szentföldi keresztény államok elleni felvonuláshoz. A beszámolók szerint 1187 július 2-ról 3-ra virradó éjjel szintén Ridefor-i Gerard vette rá Lusignan-i Guido jeruzsálemi királyt is arra, hogy a keresztes had védelmi állásait feladva a sivár dombvidéken át Tiberias felmentésére vonuljon. Az úton, a hattini fennsíkon július 4-én Szaladin serege megsemmisítő csapást mért a szomjazó, kimerült keresztes hadra, s ez a Jeruzsálemi Királyság elvesztését jelentette. Szent életű harcosok és bankárok A hattini vereség ellenére a templomos lovagrend mind nagyobb befolyásra tett szert Európában. Már nem csak kísérték a zarándokokat, de banki tevékenységbe is kezdtek: hiszen az emberéleten túl a vagyon sem volt biztonságban egy zarándoklat alkalmával. A pénzt bármely templomos rendházban letétbe lehetett helyezni, és az út során a kiállított váltókkal más rendházakból mindig annyit vehetett fel a zarándok, ami a napi ellátására és továbbutazásra kellett a következő templomos "banki-kirendeltségig".
II. Callistus p. (ur. 1119-24) 1121: elismerte, 1128: pártfogásába vette a ~et. Celesztin p. 1143-44) 1144: tp-ot adott nekik Rómában. Amikor Szaladin szultán (ur. 1175-93) hadserege 1187: hosszú ostrom és harc után elfoglalta a →latin királyság ot, a megmaradt lovagok és szerz-ek Akkon városába szorultak vissza. Frigyes cs. 1212-50) az egyiptomi szultántól 1229. 4: visszaszerezte Jeruzsálemet, a Szent Sír-baz-ban III. 18: jeruzsálemi kir-lyá koronázta magát. Ennek ellenére Akko maradt a székhely, míg 1291. V. 18: el nem esett. Miután a Sztföldről kiűzték, a ~ Eu-ba húzódott vissza, ahol a 12-13. sz: kiterjedt birtokokat szerzett és kiváltságokat élvezett (p1. Spo., Lengyo., Itália, Fro., No., Anglia, Mo. ). A ffi és női szerz. tagok (canonici, canonissae) a 13. sz. végén több mint 2000 házat birtokoltak azok tartozékaival együtt. A Sztföld elvesztését követően a ~ tevékenysége is megszűnt. A 14. sz: az egyiptomi szultánnál sikerült elérni, hogy a szt helyek, elsősorban a Szt Sír gondozására ferences szerz-ek telepedhessenek le Jeruzsálemben.