Cs_ 2015. 01. 12 0 0 26 A kérdésedre: Az 1953-es puccs után gyakorlatilag kiszorították az irániakat az olajpénzekből és minden a külföldi olajkitermelőké lett (ez gyarmati kizsákmányolás, bármilyen hülyén is hangzik ez a kifejezés). Előtte az irániak 50-50%-ot akartak, majd az egészet (államosítás). Ezt követte az 57-es megállapodás, ahol 75% lett az irániaké + ez meg az. S ez fokozatosan növekedett a forradalomig. Ebből finanszírozta a Sah pl az akkori világ 5. legnagyobb hadseregét és a reformjait. Előzmény: maotai2 (24) 25 Ez abszolút így van, illetve felveti azt kérdést, hogy kit mennyi illett egy a föld alatt lévő valami haszna, hogy mennyi jár annak aki megdolgozik érte és mennyi jár annak, akinek a földje alatt van. S itt valahol visszatérhetünk a téma közelében, mert Irán 20. Negyve éve kezdődött az iraki-iráni háború | Orientalista.hu. századi történelmét szinte végigkíséri ez a kérdés. Nem értettem, hogy miért írtad (mármint témához, hogy kapcsolódik), hogy lófaszt pénzt se láttak az irániak az olajból, illetve, hogy ezzel meddig mentünk vissza az időben.
1980 szeptemberében Irak az Irán által elkövetett határsértések sorozatára az olajban gazdag iráni Khuzestan határterület teljes szárazföldi lerohanásával válaszolt. A hónap végére Irak hatályon kívül helyezte Iránnal 1975-ben kötött szerződését, és visszakövetelte a Shatt al-Arab vízi út irániak által ellenőrzött szakaszát. Az iráni gyerek kamikazek fordították meg 40 éve a háborút - Privátbankár.hu. Mindkét ország bombázásba kezdett. Az iráni forradalom a nyugatiak által támogatott Reza Pahlavi sahot a radikális siita iszlám rezsim képviselőjével, Khomeini Ayatollah-hal váltotta fel. Az ayatollah más közel-keleti országokba is exportálta ideológiáját, köztük Irakba is, ahol a hatalmon lévő szunnita elit régóta küzdött a csökönyös siita többséggel. A Khomeini ayatollah részére érkező támogatáshullám végigsöpört az iraki siita közösségen - felkavarva az ellenzéket, ami addig fajult, hogy 1980-ban merényletet kíséreltek meg Tariq Aziz miniszterelnök-helyettes ellen. A nézetek azonban különböznek arról, hogy ez hazai siita felkelés volt-e a Közel-Kelet védelmére Khomeini ayatollah radikális ideolódiája ellen, vagy egyszerűen a hatalomra szomjazó megalkuvás vezetett odáig, hogy Irak megtámadja szomszédait.
A két politikus hatalomra jutása közül Khomeinié nagyobb jelentőséggel bírt, mivel Iránban a Mohammad Reza Pahlavi sah vezette nyugatias, ám korrupt monarchia megbukott, és egy teokratikus államberendezkedés lépett a helyébe. Az Iránban végbemenő földrengésszerű változások megrengették az egész térséget, amely végül a háború kirobbanásához vezetett. A két ország közötti viszony már a fent említett két szereplő hatalomra jutása előtt is feszült volt, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyó feletti kontroll megszerzése miatt. Az irak-iráni háború | National Geographic. A fontos vízi útvonalként funkcionáló határfolyó alsó szakasza ugyanis teljes egészében iraki fennhatóság alá tartozott, az iráni határ csak a folyó keleti partjainál kezdődött. Ez szálka volt Teherán szemében, és az iráni diplomácia állandó harcot folytatott azért, hogy a határt a folyó közepén húzzák meg, biztosítva ezzel a vízi útvonal egyenrangú használatát, hiszen a Satt el-Arab számos olajkikötőt kötött össze a Perzsa-öböllel. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a folyó keleti partján az iráni oldalon terült el az olajban gazdag Huzesztán tartomány, amelynek lakossága arab többségű volt, így a terület iraki expanziós törekvések célkeresztjébe került.
A vallási fanatikusoktól meg nem igazán tartottak. Magyarország egyértelműen az iraki oldalon állt, több vegyipari projekt megvalósításában részt is vettünk. A háború alatt érdekes helyzet állt elő, mind a két fél számára szállítottunk. A DIGÉP-ben például éjjelente rakodták a keletre szánt export szerelvényeket, s előfordult, hogy a szerelvény eleje Irakba, a hátulja meg Iránba ment, csak törökben kapcsolták szét a vagonokat... 20 Érdekes téma, örülök a topic nyitásának. Valószínűbbnek tartom én is, hogy inkább a két ország "hozta össze" ezt a háborút, a nagyhatalmak meg próbálták "jó irányba terelni" (a saját szemszögükből). Szaddam mindig is tartott - némi joggal - attól, hogy országa siíta lakosai fellázadnak ellene. Még a szocialista Irak is végső soron törzsi alapokon nyugodott, hiszen Szaddam is a tikritieket hozta helyzetbe. tehát nem kizárt, hogy elébe akart menni annak, hogy az iráni teokrácia a rendszer konszolidációja után szemet vessen a dél-iraki területekre. Persze az olajmezők ellenőrzése sem volt elhanyagolható szempont.
Így egy... 2013. augusztus 30.... nagyobb és erősebb ország-e, mint Irak, az nem véletlenül van. Az... kelthetik a kicsikben, hogy a háború valamiféle jópofa számítógépes játékhoz hasonló... gyermekünknek elmagyarázzuk, hogy az igazi háború valódi szenvedést hoz mindkét harcoló... 2003. április 8. A fosztogatás Női (istennő) maszk ( Irak) Az áprilisi hónap egyértelműen legjelentősebb... felől közelít a témához. A háború ebben az esetben (is) jelentős... 2003. április 16.... Scott Brenton elismerte, hogy különös háború az, amit egy amerikai elővárosban... előirányzó programja). Bár az afganisztáni háború az Egyesült Államok számára a... 2012. augusztus 21.... háborús övezetnek tekinthető Szíria és Irak kerülendő el, de a jemeni... szerepel jó helyen Venezuela, Oroszország, Irán és Pakisztán sem. Európában Lettország... 2014. június 16. Amerika megindította a háborút Irak ellen. A hatalmas technikai eszköztár... bevetik harci cselekményekben. A vietnámi háború és az Öböl-háború során sok... 2003. március 20.... kiegyenesítésére.
A katonatiszt és a próféta: Husszein és Khomeini Irak mindig szerette volna megkaparintani a Shatt-al-Arab keleti partján lévő két nagy kikötővárost, Abadant és Korramshahrt, Irán viszont amellett kardoskodott, hogy az országhatár a folyó sodorvonalának közepét kövesse. Hosszas viták után végül 1975. május 6-án a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) algíri csúcsértekezletének keretében Mohammed Reza Pahlavi iráni sah és az akkori iraki alelnök, Szaddám Huszein szerződést írt alá, amely eleget tett az említett iráni óhajnak, Teherán viszont lemondott a függetlenségükért harcoló iraki kurdok fegyveres támogatásáról. Szaddám Huszein a Bagdadtól nem messze fekvő Tikrítben született. Diákként részt vett 1959-ben az iraki elnök ellen szőtt összeesküvésben, halálra ítélték, de sikerült előbb Szíriába, majd Egyiptomba menekülnie. 1963-ban tudott hazájába visszatérni, 1968-ban alelnök lett, saját külön titkosrendőrséget szervezett. 1979. július 16-án vette át az elnöki hatalmat, nyomban kivégeztetett 21 magas rangú állami tisztségviselőt.
A két ország a legképtelenebb vádakkal illette egymást: Teheránban azt állították, hogy Szaddám Huszein "az amerikai imperialisták irányvonalát követi" és "egy gyékényen árul a cionistákkal", Bagdad válaszul "az egész emberiség ellenségének" minősítette az iráni vezetőket. 1980. szeptember 17-én Irak felmondta a vitatott megállapodást, öt nappal később csapatai megindultak Irán ellen. Szaddám Huszein azt remélte, hogy a meglepetésszerű támadással kihasználhatja a sah bukása utáni bizonytalan iráni helyzetet. A meglepetésszerű támadás kezdetben sikereket hozott, az irakiak elfoglalták a vitatott területet, sőt bevették Horramsahr iráni kikötővárost is. 1982-ben Irán vette át a kezdeményezést, ezután óriási emberáldozatokat követelő offenzívák követték egymást mindkét oldalon, de egyik fél sem tudott áttörést elérni. Az iráni hadsereg számban háromszor múlta felül az irakit, de az képzettebb volt, és korszerűbb fegyverzettel rendelkezett. 1984-ben kezdődött "a városok háborúja": Irak és Irán négy éven át pusztította rakétákkal egymás településeit, s hadszíntérré vált a Perzsa-öböl is, ahol 546 tankhajó szenvedett kárt.