A Szentírás lovári nyelvű fordítása az egyik legfontosabb 21. századi érték – méltó zárása a 2008-as Biblia évének és a Reneszánsz évnek is. Még karácsony előtt, december 23-án, rendkívüli kulturális, vallási eseményre került sor Budapesten: a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Hungarofest Kht. – Reneszánsz Programiroda sajtótájékoztatójának keretében Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese bemutatta a teljes Biblia cigány (lovári) fordítását, amely a világon elsőként hazánkban jelent meg. Létezik egy település, ahol még ma is Jézus nyelvét beszélik. Várkonyi Gábor történész, szakmai kurátor szerint a bibliafordítások a 16. században egyszerre jelentettek nyelvi modernizációt és lelki megújulást szerte Európában – és természetesen a magyar társadalomban is. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy ha a magyarság életében és kultúrájában a bibliafordításoknak ilyen kiemelkedő szerepe volt, akkor mit jelenthet a cigányság számára a nemzeti nyelv, és mit jelenthet a Biblia megszólalása az anyanyelvükön az új évezred hajnalán – fűzte tovább a gondolatot Várkonyi hozzátéve: nem szabad elhallgatnunk vagy tompítanunk, hogy a fordítás kapcsán pasztorációról is szó van, amelynek egy társadalmi megújulással mindig együtt kell járnia.
És mondta: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem tihozzátok. És ismét mondta Isten Mózesnek: Így szólj az Izráel fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene küldött engem tihozzátok. Ez az én nevem mindörökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre" (2Móz 3:14–15, Károli Gáspár fordítása). Mit is jelent tehát az istennév? A héber "lenni" (hájá) létigének különböző változataival találkozunk ebben a magyarázatban, vagyis körülbelül olyasmit jelent a JHVH, hogy "Ő az, Aki volt, van és lesz", "Ő az, Aki az örökké létező". A biblia nyelve film. Azt hiszem, aligha van olyan nyelv a világon, amely mindössze négy betűvel ezt az örökkévalóságra rámutató jelentést hordozná. Az Ószövetségnek van egy másik nyelve is, amit használ a szent könyvek rögzítésére, ez pedig az arámi nyelv. Az arámi a babilóni fogság alatti időszakban a Közel-Keletnek egyfajta közvetítő nyelve volt, nagyjából hasonló szerepet töltött be, mint ma az angol vagy a diplomáciai nyelvben a francia.
"Mindennek rendelt ideje van" – mondja a Prédikátor. S végre eljött ez az idő is, hogy Magyarországon kezünkbe vehetünk egy jól használható héber nyelvtankönyvet. Írhatnám kötőjellel is, "nyelv-tankönyv"-nek, hiszen Egeresi László Sándor egy olyan héber nyelvtant készített, melyet aktív nyelvtanuláshoz gyakorlókönyvként lehet használni. A leíró nyelvtanok tudományossági kritériumait követve több kisebb tanulmány található a könyvben a héber nyelvről, annak történetéről, a héber írásról, a sémi nyelvek felosztásáról. Az egyes nyelvtani kérdések és jelenségek bemutatása is részletes kifejtéssel és szakirodalmi hivatkozásokkal, lábjegyzetekkel ellátva készült. Fontos szerephez jut ugyanakkor a szemléletesség mind a betűk leírása technikájának bemutatása, mind a ragozási problémák kialakulásának ábrái vagy a táblázatok használata során. A nyelv tulajdonságai :: Bibliai kincsestár. Ezek már a 21. század számítógépes lehetőségeit is kihasználják. A könyv jól használja fel a korábbi külföldi és hazai nyelvtanok anyagát, ugyanakkor új koncepciókkal, saját felfogásban, egyéni hangon magyaráz.
(1Móz 5:24, Bernstein Béla ford. ) Az Újszövetségben Énokh Jézus egyik felmenője, illetve a Zsidókhoz írott levélben esik szó róla: " Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Mert felvitetése előtt bizonyságot nyert a felől, hogy kedves volt Istennek. " (Zsid 11:5, Károli Gáspár ford. ) Énokh könyvét Hamvas Béla fordította magyarra, Henoch Apokalypsise címen. A magyar wikipédia Énokh nevének hat formáját sorolja föl. Énokhból az ókori misztika igazi szuperhőst faragott. Az Énokh könyve címet viselő apokrif szövegből megtudjuk, hogy amikor Énokh felment a mennybe, az angyalok mindent végigmutogattak neki, így olyasmiket látott, amiket sem előtte, sem utána senki más. A Biblia megújuló nyelve. Érdekes, hogy az Újszövetségben, Júdás levelében található egy Énokhnak tulajdonított hosszabb idézet ( Júd 1:14-15), ami valóban Énokh könyvéből származik. Ezt az apokrif könyvet Európában sokáig elveszettnek hitték, és csak Dee halála után került újra elő Etiópiából.