[4] 1986-ban az Árpád hídi, majd 1999-ben az Etele téri autóbusz-állomás megnyitásával tovább vesztett jelentőségéből. Plázával indulhat az Etele tér fejlesztése - HG.HU. [4] 2001. október 16-án kormánydöntés értelmében az Erzsébet téri buszállomást bezárták, [5] az autóbuszokat az Etele térre és az ideiglenes népligeti végállomásra irányították át. [4] [* 1] Épületében 2011 és 2016 között a Design Terminal működött, napjainkban a Fröccsterasz nevű szórakozóhely működik az egykori autóbusz-pályaudvar helyén.
2016. október 17. 2016. Jövőre új villamosvonal épülhet Budapesten - Portfolio.hu. október 12-én a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. kiírta az "1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig" tárgyú uniós finanszírozásból megvalósuló projekt kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárást, amelyet ezen a linken lehet megtekinteni. A projekt keretén belül az 1-es villamos jelenlegi Hengermalom út – Fehérvári út csomópontban létesített ideiglenes végállomását részben átépítik és a kétvágányú villamospálya mintegy 1, 7 kilométerrel lesz hosszabb az Etele tér felé. Új, átszállásmentes kapcsolat jön létre a Kelenföld vasútállomás, a Volán buszpályaudvar, a BKV buszvégállomás és az 1-es villamos között. Az új végállomást az Etele téren alakítják ki, valamint új felszín alatti áramátalakító épül az Etele út és a Fehérvári út kereszteződésében. A beruházás keretében a teljes szakaszon megújul a közvilágítás, új felsővezeték-hálózatot építenek ki, továbbá átépül az egyesített rendszerű csatornahálózat, valamint a gáz- és elektromos hálózaton is dolgoznak majd.
Levéltári Jelzet: A Tejcsarnok tejivója 1938-ban Fotó: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány, Ormos Imre Felvétele A teret sokáig lakóházak is övezték: a mai Akvárium helyén állt Pest második legnagyobb bérháza, a Kemnitzer-ház, más néven Marokkói udvar, mely nevét a keleties, turbánt viselő figurákat ábrázoló domborműről kapta. 1950-ben bontották le, a helyén évtizedekig buszok és autók parkoltak. Az Erzsébet tér 1949 és 2001 között előbb ugyanis a MÁVAUT, majd a VOLÁN autóbusz-pályaudvarként működött. (Felépítése idején került át ide a Kálvin térről a ma is látható Danubius-kút. ) Az ország legnagyobb állomásának számított, mindenhova indított járatokat, de a 80-as évektől a Budapest kijjebb fekvő részein (Népstadion, Árpád híd, Etele tér) sorra létrejövő egyéb pályaudvarok miatt egyre kevésbé volt rá szükség. Budapest portál | Mérföldkőhöz érkezett az "1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig" projekt. 2001 tavaszán ráadásul elkezdték építeni a Népliget modern tömbjét, így ez év októberében megszűnt az Erzsébet téren a távolsági buszok indítása és fogadása. Az Erzsébet (Engels téri parkoló) éa Bajcsy-Zsilinszky út felől nézve 1965-ben Fotó: Fortepan / UVATERV A Nyíri István Ybl-díjas építész által tervezett állomásépület (sokak szerint az egyik legjobban sikerült budapesti középület) azonban a helyén maradt, hiszen már 1977-től kezdve műemléki védettséget élvezett.
Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, Sztálin tér autóbusz-pályaudvar, Engels tér autóbusz-pályaudvar Cím Ország Magyarország Hely 1051 Budapest, Erzsébet tér Megnyitás 1949 Bezárás ideje 2001 Tervező Nyiri István Felhasználási terület autóbusz-pályaudvar Időzóna közép-európai idő Elhelyezkedése Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 13″ Koordináták: é. 19° 03′ 13″ A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar témájú médiaállományokat. Az Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar egy budapesti autóbusz-pályaudvar volt, melyet a MÁVAUT, majd a Volánbusz üzemeltetett 1949 és 2001 között. Története [ szerkesztés] A főváros központi autóbusz-pályaudvarát 1949-ben létesítették Nyiri István tervei alapján. [1] (Előtte az Oktogonról 1927 óta indultak a nemzetközi és a távolsági járatok. [2]) 1977-ben műemléki védettséget kapott. [3] Az ország legnagyobb buszállomásának jelentősége 1982-ben a Stadion autóbusz-pályaudvar átadása miatt lecsökkent, ugyanis a keleti országrészt kiszolgáló vonalakat az új pályaudvarig rövidítették vissza.
Az intermodális csomópont, leánykori nevén az IMCS, a kétezres évek elejének találmánya. Egy nem kis energiaráfordítással kitalált márkanév, mely a budapesti (és az országos) közlekedési hálózat féloldalas, inkább az üzemeltetési, mint a komfortszempontokat figyelembe vevő, fejlődése-fejlesztése során felhalmozódott hibákat volt hivatva – csomóponti szinten – előnyként láttatni. A kifejezés először egészen konkrétan a négyes metró kelenföldi végállomásával összefüggésben talált magának utat a szakmai és köznyelvbe. Itt artikulálták a tervezők és a DBR-projektiroda először, hogy a metró kívánatosnál és szükségesnél beljebb kialakítandó végállomása nem hiba, hanem egyenesen jó dolog. A végállomás robbanásszerű városfejlődést fog magával hozni, az ezáltal felhúzott környezeti minőség pedig kényszer helyett örömmel vállalt tevékenységgé fogja tenni az átszállást. Még annak a gazdagréti lakosnak is, aki tízezredmagával a Budapesten szokásos egy megállóra fog lakni a fő városközponti kapcsolatát biztosító metróvonal végállomásától.