A koronavírus miatt egy év csúszás után, novembertől már Budapesten, a Deák téren is megnyitotta kapuit az Illúziók Múzeuma. Az optikai illúziók minden típusra találunk számos példát a budapesti intézményben, amely a legnagyobb területűnek számít a franchise-ban. Egy 21. századi mosolygós, kacagós, interaktív, a modern technikát használó múzeumot kell elképzelni, buzdítják a látogatókat, hogy fotózzanak, posztoljanak. Nem mindennapi élményben lehet részünk a feje tetejére fordított szobában, a padlótól plafonig érő tükrökkel borított végtelen szobában, az Örvénylő alagútban vagy az Ames-szobában – ez utóbbinak a trapéz alakú falai, a csak látszólag párhuzamosan futó csíkjai miatt az egyik sarkában "óriásira növünk", míg a másikban "törpévé zsugorodunk". Az attrakciók tárháza pedig széles. Fotó: Illúziók Múzeuma A nyolc teremből álló kiállításon megismerhetjük a vörös, zöld, kék fénnyel megfestett fehér falat és a kevert fény rejtelmeit, és jól ismert optikai trükköket is megcsodálhatunk.
Valójában minden múzeum illúzió, hiszen ne mondja senki, hogy egy tetőtől talpig bársonyruhás nő a fűben piknikezik délelőtt tizenegykor hanyagul a fűbe vetve sárga Girardi-kalapkáját, és elnéz a semmibe. Csak úgy. Vagy hogy Cézanne piskótái a Tálaló című képen úgy merednek az égnek, ahogy. Mert nem. Minden műalkotás, különösen ha képzőművészeti, valahol illúzió, a művész ilyennek látta a fű zöldjét, a felhő bodorodását vagy a gyümölcsöstál körül lágyan redőződő damasztterítőt. A nemrégiben Budapesten nyílt, franchise-rendszerű Illúziók Múzeuma azonban nem a művészi látás, épphogy a kézzelfogható valóság felől közelít; azt mutatja meg, hogy van a valóság, és azt mi valamilyennek látjuk, pedig dehogyis olyan, csak a szem biológiája, fizikája, az agy képértelmező központja, a vizuális kontextus, a trükk ilyenné vagy olyanná értelmezi. Popper Péter mondta anno: illúzió, hogy tudunk illúziók nélkül élni. Legalább egy nagy életszervező illúziója mindenkinek van, csak nem mindenki vallja be magának, vagy talán nincs is a tudatában.
A Bajcsy-Zsilinszky út 3. szám alatt, egy belvárosi bérház udvarából nyíló Illúziók Múzeumában teret engedhetünk biológiailag, fizikailag velünk született illúzióinknak, illetve számos példán keresztül szembesülhetünk azzal, hogy hát bizony elég egy tükör, egy ferde vonal, egy jól megszerkesztett trükkös kompozíció, és máris mindent másképp látunk, másként érzékel agyunk. 13 Galéria: Illúziók múzeuma Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index Fejtetőre állt a kocsma Jakab Ingriddel, a magánmúzeum vezetőjével a műintézmény bejáratánál találkozunk. Nem árt a kalauzolás, mert bár minden műtárgy mellett magyarul és angolul is ott a használati utasítás, azért sokkal jobb, ha valaki az élő magyarázatot is hozzáteszi. Rögtön az elején egy fordított romkocsmában találjuk magunkat, a Púder nevű helyen, amelyet Babos Bertalan Zsili képzőművész festett-dizájnolt, még a sör is visszafele folyna a korsóból, ha lenne, hiszen az egészet megfordították, szőnyeg a plafonra rögzítve, székek, asztalok lefele lógnak, azaz lógnának, de szerencsére rögzítve vannak.
A darab különlegessége, hogy nonverbális és verbális elemek egyaránt megjelennek benne, bár a regényből kevés szöveget emel át, ezek a részletek kifejezetten fontos elemei az előadásnak. Öveges professzor nyomán a Csodák palotájában LENDÜLJ BE! Keresd az erőt! Ha a Newton kiállítás megtekintése után úgy érzed, már mindent tudsz, ez az előadás garantáltan elkápráztat. Légy tanúja, mi minden történhet erők összecsapásakor – invitál a Csodák Palotája mechanikai kísérletekre minden hétfőn és szerdán. Hihetetlen erők Illúziók Múzeuma a Terézvárosban Ha egy kép többet mond ezer szónál, akkor győződj meg arról, hogy az illúzió több, mint egymilliót rejteget – hív az Illúziók Múzeuma, online időpontfoglalással! Kalandos erdő a Természettudományi Múzeumban A kalandos erdőben való séta során a kirándulók találkozhatnak óriáskullanccsal, vaspondróval, üregi állatokkal, gombafélékkel, borzzal, rókavárral. Sziklás területen, sűrű erdőben és az erdei dagonyában tekinthetik meg az erdő állatait, illetve tanulmányozhatják a kiállítás leghangsúlyosabb elemét; a nagy diorámát, amelyben megtalálhatóak a Kárpát-medence erdeinek leggyakoribb fajai.
Látnivalók a környéken Aquaworld Élményfürdő Budapest Budapest Európa egyik legnagyobb fedett vízi témaparkja egész éven át felejthetetlen szórakozást kínál minden korosztálynak. SEGWAYGUYS Budapest Vegyen részt egy városnézésen Magyarország legnagyobb segway flottájával! Iparművészeti Múzeum A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50. 000. -Ft-ot szavazott meg "műipari tárgya... Dohány utcai zsinagóga A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Mátyás-templom A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék... Szent István Bazilika A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk.
Szepes Mária regényét láthatjuk táncszínházra átírva a Várkert Bazárban. A Csodák Palotájában mechanikai kísérletek, a Magyar Természettudományi Múzeumban erdei kalandok várják az érdeklődőket, az Illúziók Múzeumában pedig nem hiszünk a szemünknek! Este virtuális csillagászati előadáson pillanthatunk be a távoli világba. A változatlanság hullámhossza – táncszínház a Várkert Bazárban Az előadást ihlető Szepes Mária-regény 1986-ban jelent meg. Kiadását azért engedélyezték, mert a szerző science fiction formába rejtve írta meg az egyén és a társadalom egymásra hatását, fejlődését vagy épp nem fejlődését. Táncszínházi előadás Szepes Mária azonos c. regénye alapján Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Tánc és science fiction Akkoriban ez a regényforma adott lehetőséget a társadalomkritika megfogalmazására, hiszen általa a történetek sosem hazánkban, hanem egy fiktív helyen, vagy akár egy idegen bolygón játszódtak, általában a jövőben.
Spiró György: Fogság - Széljegyzetek (Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2006) - Szerkesztő Kiadó: Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2006 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 95 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 15 cm ISBN: 963-14-2525-8 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Sok évvel ezelőtt kezdett érdekelni, mi is történt kétezer évvel ezelőtt Jeruzsálemben... Eleinte regényt, majd drámát, majd ismét regényt akartam írni, míg be nem láttam, hogy ma nincs olyan dráma- és regényforma, sőt olyan új drámai vagy nagyprózai formát sem tudok feltalálni, amelyben ennek a bonyolult történetnek legalább a fő szálai ábrázolhatóak lennének. Könyv: Fogság (Spiró György). Minden szépirodalmi mű érzéki ábrázolásra törekszik, s az általam talált anyag erre, egyelőre, alkalmatlannak bizonyult... még mindig éltet a remény, hogy egyszer erről a történetről szépirodalmi művet is tudok majd írni, elvégre csak azt érdemes igazán, rövid az élet, és ki tudja, mit hoz... " Nem sokkal később Spiró György - szerencsénkre - rátalált a formára, és 2005-ben megjelenhetett a Fogság.
Alexandriai polgárn ak kell lenni, hogy a könyvtárba beléphessen az ember, és a zsidók közül csak az léphet be a könyvtár szentélyébe, aki alexandriai görög polgár, s nem csupán al exandriai illetóségü zsidó. Többnek érezheti magát az alexandriai zsidó, mint eg y görög metoikosz, de nem sokkaL Philó elmagyarázta: aki alexandriai polgár, az nem fizeti a választási adot, aki azonban csak alexandriai illetőségü lakos, mint a zsidók többsége, az fizeti. Fogság – Spiró György – Használt könyvek | Könyvárpiac – Könyvárpiac Antikvárium Online. A választási adó fizetése alól mentesüló polgárok D és a helyben született görögök mind ilyenek D ragaszkodnak előjogukhoz, és a zsidókat meg a többi nem—görög népsé get nem szeretik alexandriai polgárjoggal megjutalmazni. Sokkal elöbb éltek népe k azokban a falvakban, amelyek helyén később Alexandria felépült, perzsák példáu l, a babiloni invázió révén, és a leszármazottaik ma is itt élnek, de polgárjogo t máig nem kaptak, noha a görögök közé beolvadtak. A zsidók, akiknek az ősei mar évszázadokkal ezelőtt alexandriai lakosok voltak, jó ideje harcolnak azért, hog y a görög polgárok közé születésük jogán vegyék fel őket, ez ügyben mind Augustu shoz, mind Tiberiushoz intéztek már számtalan kérvényt, de a jóváhagyás húzódik nem is igen tudni, miért, mert a választási adó nem jelentös összeg.
Aztán jön az a fránya kiválasztottság, önteltségre vall, nyilván. (Sokszor elmélkednek azon, hogy lehet az, hogy a második világháború meghurcoltatásai alatt – talán a varsói gettó megkésett ellenállását leszámítva – nem lázadoztak a zsidók. Spiró a kérdésre a kiválasztottság tanával és a Messiás-várással válaszol: a túlvilági többszörös megtérüléssel kecsegtető kiválasztottság a földi létet megkeseríti, a zsidó úgy hiszi, nagyobb próbákat kell kiállnia ahhoz, hogy a Messiás eljövetelével elnyerje méltó jutalmát. A Messiás pedig bármely pillanatban eljöhet /Sőt, most mindjárt el is jön, még az én életemben, hiszen egyértelműek a jelek, nem? A végét járja a világ, én mondom nektek, korccsá züllött immáron az emberiség. /, és akkor százszorosan megbüntetik a gonoszt, aki ellene vétett. Jámbor bosszúvágy ez. BDMK - Spiró György: Fogság. Hát nem borzasztóan ironikus, hogy a hit egyszerre ad támadási felületet és menekvést a támadás elől? ) Harmadiknak mindjárt itt van a pénzügyi és a szellemi befolyás. Hát micsoda dolog ez, hogy ezek itt ahelyett, hogy a földet túrnák velünk együtt (Ja, hogy azt nem engedjük nekik?
Jelzet: S 84 Spiró György 2005-ben megjelent, közel nyolcszáz oldalas regényében a kereszténység születésének évtizedei elevenednek meg. A Rómán, Júdeán és Alexandrián átívelő történetben egy formálódó, vallási- és társadalmi konfliktusokkal terhelt század képe rajzolódik ki, melynek nyüzsgő világát egy testileg gyenge, erősen rövidlátó római zsidó fiú, Uri sorsán keresztül ismerhetjük meg. A mind vallása, mind társadalmi helyzete miatt a római társadalom peremén élő kamasz olvasással tölti napjait, mígnem beválasztják a Jeruzsálembe induló delegációba. Ezzel megkezdődik nemcsak a földrajzi helyszínek, hanem a felnőtté válás felé vezető kalandos, megpróbáltatásokkal teli útja is. Az érdeklődő és rendkívül éles eszű Uri ebben a napról napra változó világban mindig a legfontosabb történelmi események közepén találja magát. Így eshet meg, hogy a jeruzsálemi börtönben töltött napok után Pilátussal vacsorázik, majd a szeme előtt válik a szellemi fellegvár Alexandria kaotikus mészárszékké a kirobbanó zsidóüldözés miatt.
Kis- és nagypolitikai kalamajkák gördítik tovább ezt a helyenként pezsgő humortól könnyű, helyenként apokaliptikus képzet-társításokban gazdag kalandregényt…
Az ez év tavaszán megjelent új Spiró-regény ( Fogság, Magvetõ Kiadó, 2005) méltán aratott nagy közönségsikert: hatalmas terjedelme ellenére már többedik kiadása forog a piacon, s az értelmiségi társalgásnak is jó ideje egyik központi témájaként szerepel. Spiró nagyszabású történelmi regényt írt, s szinte halált megvetõ gesztussal, újra felelevenítette azt a régi, régen nagyon jól mûködött, de mára lappangásra kényszerült hagyományt, mely a regényben nemcsak a retorikát, nemcsak az irályt, hanem magát a történetet is fontosnak tartotta, mind a megírás, mind az olvasás, mind a megértés szempontjából. Mert – ahogy az egyik itt közölt cikkben olvasható is – "voltaképpen Spiró nemcsak történetet, hanem történelmet is ír", s olyan kérdésekrõl ír kalandregényt, olyan összefüggésekkel játszik el, melyeknek (itt: szinte magától értetõdõ módon) szépirodalmon túlmenõ relevanciájuk is van és lehet; a szerzõ régi, sokszor felmutatott törekvésének megfelelõen a regényt nagyszabású világmodellként fogalmazza, minek során a világ (illetve a világ ismerete) ugyanolyan fontossággal fog bírni számára, mint a modell relevanciája (és a modellalkotás írói öröme és játéka).