A szerző a kaliforniai Carlsbadban él férjével és két kutyájával. Honlapja:
Ellenben Lia olyan hősnő, aki mellett nem lehet csak úgy elmenni. Ő azon női főszereplők közé tartozik, akiket csak imádni lehet. Okos, határozott, bátor lány, buzog benne a szabadság-, és tettvágy. Csipkeverés helyett sokkal szívesebben lovagolna ki bátyjaival, vadászna, vagy végezne bármilyen kétkezi munkát. Számára a rejtőzködéssel járó munka nem büntetés, hanem megváltás. Örömmel tölti el, hogy dolgozhat, hasznosnak érezheti magát. Mindemellett egy igazi kis lázadó (már fiatal lányként képes volt berontani a királyi gyűlésre, hogy felszólaljon az új oktatási rendelet ellen! ). Noha nem olyan badass, mint az Üvegtrón Celaenája, érzetileg mégis hozzá tudnám leginkább hasonlítani. Nálam mindenképp bekerült az élmezőnybe. Mary E. Pearson: Az árulás csókja - Jókönyvek.hu - fald a kö. A Pauline-nal való szoros barátsága pedig szintén megér egy misét, mivel egészen egyszerűen gyönyörű volt. Összességében tehát csak szuperlatívuszokban tudok beszélni erről a könyvről. A történetvezetés remek, a karakterek szerethetőek, emberiek, egyediek, a szerelmi szál pont jó mennyiségben és minőségben jelenik meg, fordulatos, tele van titkokkal, izgalommal, a trió helyzete miatt a humor sem hiányozhat, de drámai jelenetekből sincs hiány.
Alapvetően az érződik a könyvön, hogy bevezető kötet. Mary E. Pearson: Az árulás csókja ~ Always Love a Wild Book. A vége kifejezetten izgalmasra és érdekesre sikerült, gyakorlatilag az mentette meg számomra az egészet, és kíváncsi vagyok a folytatásra, úgyhogy mindenképpen sort fogok rá keríteni. Azoknak ajánlom, akik szeretik a fantasy világokba ágyazott romantikus történeteket egy csipetnyi kalanddal fűszerezve, mert mindenképp a szerelmi szál a leghangsúlyosabb. Értékelés: 3, 5/5 Kedvenc karakter: Rafe Kedvenc jelenet: a vége
Összefoglaló EGY HERCEGNŐ KERESI A HELYÉT AZ ÚJJÁSZÜLETETT VILÁGBAN. Megszökik az esküvője napján. Ősi iratokat lop el a kancellár titkos gyűjteményéből. A saját apja küld fejvadászokat utána. Ő Lia hercegnő, Morrighan királyságának Első Leánya. Morrighan Királyságának rendjét hagyományok és egy letűnt világ történetei szabják meg, de bizonyos hagyományoknak Lia nem hajlandó engedelmeskedni. Az elrendezett házasság elől menekülő és új életre vágyó lány az esküvője reggelén egy távoli halászfaluba szökik. Egy fogadóban talál munkát, ahová hamarosan két idegen érkezik, de Lia mit sem tud arról, hogy egyikük az elhagyott herceg, a másik pedig egy ellene küldött orgyilkos. Az árulás csókja moly. Megtévesztés és árulás szövi hálóját a három fiatal köré, és Lia veszedelmes titkokra bukkan, amelyek elpusztíthatják a világát. A titkokon túl azonban olyasmit is talál, amire nem számított – szerelmet.
A mohácsi csatát vizsgáló MTA-kutatócsoport egyik fő célja az volt, hogy minél előbb meghatározzák, hol is zajlott az 1526-os mohácsi csata. "A közelmúltig kikristályosodott álláspontokkal szemben egy alternatív megoldást ajánlottunk, ami tulajdonképpen nem is annyira alternatív, mert visszatér a XX. század előtti felfogáshoz" - ismertette kutatásuk eredményét Fodor Pál, a tudóscsoport egyik vezetője. Szerinte a régiek tudták, hogyan zajlódhatott ez a csata, az 1920-as évek kutatásai viszont félrevitték a tudományos vizsgálódás irányát. Az erről árulkodó eredményeket mutatták be egy minapi konferencián az érdeklődőknek. A kutatók által használt módszer a környezetrekonstrukció volt. "Egy szisztematikus gyűjtőmunka eredménye az egész. Az összes forrás összes földrajzi információját kigyűjtötték, ezt próbálták meg térképre rakva értelmezni, illetve az egymáshoz való viszonyukat meghatározni. Ez, miután elég elem volt - Földvár falu, várelem, domb, nézőtér vagy amfiteátrum, mocsár -, nagyon szépen meg lehetett határozni, hogy ezek együtt hol fordulhattak elő" - írta le Fodor, hozzátéve, hogy kiindulási forrásként Brodarics István korabeli krónikás leírásait használták.
Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet – mondta a PTE kutatója. Az egykori falu feltárása mellett az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – közölte Pap Norbert. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak – mondta el a kutató.
Than Mór: A Mohácsi csata (Fotó: Wikipédia) Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá. Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. A szakember az MTI-nek elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján - közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését - mondta Pap Norbert.