Rendelje meg A kukoricatermesztés fortélyai című e-könyvet most! >>
Általában takarmánygabona-növénynek termesztik. Kukorica ( Zea mays, Syn: Kukorica) Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény. Kender ( Cannabis, Syn: Kender) A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. Len ( Linum, Syn: Len) A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Zab vetési ideje na. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len. Rizs ( Oryza sativa, Syn: Rizs) szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel.
Legyen szó kezdő gazdáról, vagy tapasztaltról, a kérdés sok esetben felmerül: mikor jön el a kukoricavetés ideje? Cikkünkben megpróbáljuk több szempontból körbejárni a témát! Amit a könyvek mondanak A tankönyvek szerint a kukorica optimális vetésideje április 20-a és május 5-e közé tehető. Ez persze függhet attól, hogy az ország melyik részén kívánunk kukoricát termeszteni. Délen, ahol hamarabb felmelegszik a talaj, már április 10-15. körül el lehet kezdeni a vetést, ellenben északon, ahol lassabban melegszik az idő és a talaj, április 25 előtt nem érdemes vetni. Érdekesség, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő az, hogy az április 5-10. között elvetett kukorica hozza a legjobb minőségű, legkevesebb nedvességet tartalmazó termést. Ennek oka leginkább a klímaváltozásban keresendő. Hatékony talajtakarás köztesnövény-keverékek után. De mi történik akkor, ha túl korán, vagy túl későn vetünk? Ha csak a könyvekre hagyatkozunk, és nem figyeljük az aktuális viszonyokat (adott év időjárási jelenségei, stb. ) akkor könnyen hibázhatunk az időzítéssel.
A hasnyálmirigy-gyulladás diétája Hasnyálmirigy-gyulladás esetén a diéta két fő szempontja, hogy az ételek ne terheljék túl e mirigy működését, s javuljon a beteg tápláltsági állapota, erőnléte. Evégett napi hatszori étkezésre, zsírszegénységre, durvarost- és alkoholmentességre, szokványos fehérjetartalomra (testtömegkilogrammonként 1 g-ra) és fűszerszegénységre van szükség. A hasnyálmirigy-gyulladás diétája – Zuborit Kft.. Zsírszegénység Minthogy az alkohol mellett a zsiradék az a tápanyag, amely kiváltja a hasnyálmirigy gyulladását, a beteg étrendjének eleinte naponta maximálisan 40 g lehet a zsiradéktartalma, a növényi olajokat, a margarinokat és a kókuszzsírt és a rejtett élelmiszerekben található zsiradékokat is beleértve. Szokványos mennyiségű fehérje Az étrend testtömegkilogrammonként 1 g fehérjét tartalmazzon, ugyanis a tartósan túl nagy fehérjefogyasztás is gyakran gyulladáshoz vezet. Az étrendbe csak sovány húsokat és szárnyasokat (bőr nélküli csirkét, pulykát) vegyünk be. Felvágottakból a baromfipárizsit, a gépsonkát és a pulykafelvágottakat részesítsük előnyben.
A hasnyálmirigy-gyulladást jellegzetes tünetek kísérik: erőteljes fájdalom, fogyás, hányinger, hányás, esetleg hasmenés, hasi nyomásérzékenység valamint magasan a normál szint feletti enzimértékek (amiláz, glükóz). A diéta célja a hasnyálmirigy nyugalomba helyezése, a beteg fájdalmainak enyhítése és a tápláltsági állapot romlásnak megakadályozása. Hasnyálmirigy és epe diet and weight. Leggyakoribb kérdések a hasnyálmirigy-gyulladás étrendjéről Milyen okai és tünetei lehetnek? Fő okai lehetnek túlzott zsír és fehérjefogyasztás hosszú ideig fennálló és kezeletlen epekövesség nagymértékű alkoholfogyasztás Tünetei jellegzetesek erőteljes fájdalom fogyás hányinger hányás esetleg hasmenés hasi nyomásérzékenység magasan a normál szint feletti enzimértékek (amiláz, glükóz) Mi az ajánlott étrend célja és lényege? Az étrend célja a tápláltsági állapot romlásának megakadályozása hasnyálmirigy nyugalomba helyezése, és a pancreas emésztőnedv-elválasztás kiiktatása az ételek ne terheljék a gyulladt hasnyálmirigyet Az étrend lényege Az étrendi kezelésnél három szakaszt különítünk el a tünetek és laboratóriumi értékek függvényében.
A leggyakrabban a hasnyálmirigy fejrésze érintett, mely komoly felhasi fájdalommal, puffadással, emésztési problémákkal, erős hányingerrel és sárgasággal jár, mivel a tumor akadályozza az epe kiürülését a vékonybélbe. Ez a típusú rák nagyon gyors lefolyású, mire a tünetek megjelennek, már átterjedt a környező szervekre, áttéteket képezett, fél éven belül halálos lefolyású. Hasnyálmirigy és epe diéta. Minimális azok száma, akiknél a műtéti beavatkozás – azaz a daganat teljes eltávolítása – még segíthet, esetükben is mindössze 1-5 százalékra tehető az 5 éven túli gyógyulási arány. További, ajánlott cikkünk e témában: A hasnyálmirigyrák tünetei Túlélési esélyek és beavatkozási lehetőségek A hasnyálmirigyrák a tumorok okozta halálozást tekintve a negyedik helyen áll, mivel lassan és alattomosan alakul ki, míg kezelhető lenne, nem is mutat tüneteket, szinte kivétel nélkül már előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Legfőképp 50 év felett, és leginkább a férfiak körében fordul elő. Amennyiben lehetőség van sebészeti beavatkozásra, az elrákosodott szövetrész kimetszése vagy az egész szerv eltávolítása jöhet szóba.
Ilyen kiváltó okok lehetnek: Epekő: az emiatt kialakuló elzáródás okozza az esetek legnagyobb részét, ugyanis az epe és a hasnyálmirigy közös vezetéken éri el a nyombélt. Alkohol fogyasztás: az alkoholizmus idült hasnyálmirigy gyulladást okoz, melynek lehetnek heveny fellángolásai. Zsíros ételek túlzott fogyasztása. Valamint egyes gyógyszerek ritka mellékhatásaként is kialakulhat. Hasnyálmirigy és epe dietary. Mi utalhat a hasnyálmirigy gyulladására? A páciens által érzékelhető tünetek: övszerű fájdalom a köldök magasságában hasfájás hasfeszülés, haspuffadás émelygés, hányás sárgaság Tünetei alapján könnyen összetéveszthető gyomorproblémákkal, ezért a meglévő kockázati tényezők és a tünetek ismeretében ajánlott a hasnyálmirigy működésére irányuló laborvizsgálat elvégzése. Hogyan diagnosztizálható? Vérvizsgálattal kimutatható az emésztőenzimek ( amiláz, lipáz) emelkedett szintje, amivel egyértelműen diagnosztizálható a betegség. Fontos azonban tudni, hogy az emelkedés mértéke nem függ össze a lefolyás súlyosságával.