A szomszédos Szentimrei-villát, és a falu egyik (ma ortodox, eredetileg görög katolikus) templomát is ő tervezte. Városmajori iskola (1910) Az épülettömb, amely ma Kós Károly nevét viseli a Városmajor utcában, tulajdonképpen három különálló házból áll. A legkisebb egy lakóház volt az igazgatónak, a középső egy óvoda, a legnagyobb pedig a tulajdonképpeni iskola. Az épületeket tornácokra emlékeztető fedett folyosó kötötte össze. Ezen a házon is - melyet amúgy Györgyi Dénessel közösen tervezett - látszik Kós igazi zsenialitása. A kisebb épületeknél ugyanis sokkal könnyebb átemelni a népi építészeti formákat, hiszen hasonló léptékben épültek azok is. Egy ilyen méretű közintézménynél azonban nem lehet gépiesen lemásolni egy parasztportát. Se felnagyítani, mert annál rosszabb nincs is. Kós úgy alkotott tökéleteset, hogy minden elemében felismerhető a stílusa, megjelenik benne Erdély népi építészete, de nem üt el a környezetétől. Pedig egy ekkora épülettömböt bármilyen stílusban nehéz ízlésesen beszuszakolni egy villanegyedbe.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Szinopszis: Kós Károly író, építész és grafikus sorsa összefonódott Erdély közelmúltjával. Prózai munkáiban nemritkán archaizál és a kalotaszegi tájnyelv szemléletes fordulatait, régi korokat idéző ritka szavait szívesen használja. "Választott szülőföldje" Kalotaszeg. Elbeszélései is maradandó, időt álló irodalmi értéknek számítanak. Évszám novellái közül kettő régi, megsárgult erdélyi folyóiratban, egy pedig ma már hozzáférhetetlen, ritka könyvben jelent meg, egymástól elszigetelve, összefüggéseikből kiragadva, az egyes publikációk között hosszú idő kihagyásával. Mindössze három van belőlük: 1919, 1940 és 1944 a címük. A három novellát egybeszerkesztve egyetlen novellafűzérré emelve Évszámnovellák címen olvashatjuk. A három évszám Erdély és három népe (magyarok, románok, szászok) három történelmi sorsfordulóját idézi fel. A novellákból megtudjuk azt is, hogy Kós Károly az említett radikális változásokat, főhatalom váltásokat miként élte meg, hogyan vélekedik népe tragédiájáról vagy éppen emelkedéséről, a "kis magyar időkről", majd arról, hogy ismét minden elveszett.
Budapest, Kelenföld, 1990, 335 p. Néprajzi képeskönyv Erdélyből. Budapest, Tárogató, 1994, 223 p. Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, Györffy István Néprajzi Egyesület, 1999, 161 p. Studii de etnografie. București, Kriterion, 2000, 299 p. A Mezőség néprajza. Marosvásárhely, Mentor, 2000. Torockói népművészet; többekkel; Kriterion, Kolozsvár, 2002 Néprajz és muzeológia; szerk. Kós Béla; Kriterion, Kolozsvár, 2011 Népi földművelés Kalotaszegen. 1941-1944. évi helyszíni gyűjtés alapján; Művelődés Egyesület–Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár–Sztána, 2016 (Sztánai füzetek) Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 280. o. ISBN 963-05-1288-2 Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 366. ISBN 963-9257-04-4 Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1101. ISBN 963-547-414-8 Búcsú Kós Károlytól. in: Néprajzi Hírek XXV. 1996. 1–4. sz.
Életrajz Kós Károly 1883. december 16-án született Temesváron. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1901-ben, majd Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát. Építészként a magyar népi építkezésre alapozott. Részt vett a budapesti Állatkert épületeinek megtervezésében. Stílusát jellemzi a zebegényi katolikus, Kolozsvárt a Monostor úti református ("kakasos") templom, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum "tornyos palotája. " Az első világháború idején családjával Sztánán felépített házába, a Varjúvárba vonult vissza (1914). 1918-ban kinevezték tanárnak a budapesti Iparművészeti Főiskolára, de nem fogadta el a kinevezést. Lemondó levelében, többek közt, ezt írta: "... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám". Sokoldalú szerepet vállalt a Romániába került magyarság gazdasági, kulturális, politikai életének fellendítésében. Kalotaszeg címen saját maga szerkesztette folyóiratot adott ki. Sorra jelentek meg tanulmányai, publicisztikai írásai, szépírói művei.
kos Kós Károly 1883. december 16-án született Romániában (Temesvár), magyar építész, író, grafikus. Főbb művei: Erdélyország népének építése (1908), Gálok – kisregény (1919), Erdély kövei (1922), Kalotaszeg (1932), Az országépítő (1934), Falusi építészet (1946) Kós Károly polihisztor volt, magyar építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus egyszemélyben. Építésznek tanult, különösen Székelyföld építészete érdekelte. Írni csak később kezdett, önálló könyvkiadót alapított. Volt egyetemi tanár és dékán is. Kós Károly 1977. augusztus 25-én hunyt el Kolozsváron, 93 éves korában. Társszerzőként az Antikvá elérhető kötetei.
A három sorsforduló egy-egy viszonylag rövid időszakot ölel fel, de a tipikus részletben a nagy egész is benne van. Felsejlik Erdély vérzivataros históriája és az itt élő, megszenvedett népek emberség utáni vágya. A trianoni békediktátum századik évfordulójának évében érdemes erről eltűnődni. Termékadatok Cím: ÉVSZÁMNOVELLÁK - 1919, 1940, 1944 Oldalak száma: 104 Megjelenés: 2020. december 09. Kötés: Ragasztott ISBN: 9786158151320 Méret: 140 mm x 195 mm
Két főtéri ikerház, az egyik kapu és a református templom fűződik a nevéhez, de maga a tér elrendezése, kialakítása is páratlanul tökéletes. Wekerléről többször írtunk már a blogon, sőt egy nem rég előkerült Fortepan gyűjtemény kapcsán hamarosan bővebben is fogunk. Maga a tér pedig állandó példám, amikor azt szeretném elmagyarázni, milyen is egy jó városi köztér. Mint minden ilyen lista, persze ez is elég önkényes, szóval nyugodtan írjátok meg, ti mit látnátok rajta szívesen! A borítóképen a Wekerletelep főtere látható egy 30-as években készült felvételen (Fortepan/Gali-gyűjtemény). Érdekelnek a régi szép házak? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!
Ingyenes strandolási lehetőségek a magyar tengeren: balatoni szabadstrandok – az északi part díjmentesen használható strandjainak listája. Balatonakarattya Gumirádi Szabadstrand és kajakos kikötő 8172 Balatonakarattya, Aligai u. 99. A strand vize fokozatosan mélyülő, talaja iszap. A partszakasz 100 m hosszú épített beton. A strandon játszótér, öltöző és egy büfé található. A Balatoni biciklikörúttól 100 méter távolságra van. Balatonkenese Alsóréti szabadstrand 8172 Balatonkenese, Parti sétány. 61. Telefon: 06 88 481 087 A strand vize fokozatosan mélyülő, talaja iszap. A part homokos és hossza 10 m. A strandon játszótér, röplabdapálya és több büfé is található. A Balatoni bringakörúttól 600 méter. Tihany Gödrösi szabadstrand 8237 Tihany, Lepkesor A strand vize fokozatosan mélyülő, talaja homok és iszap. A part épített beton és kb. 400 méter hosszú. Balaton eszaki part szabadstrand tv. 50 méteren belül található öltöző, WC, büfék, éttermek és egy kalandpark. A Tihanyi-félszigetet megkerülő bringaút a strand mellett halad el, a Balatont megkerülő bicikliútról kb.
Továbbra is a Balaton déli partja vezet a szabadstrandok számának statisztikájában, de a magyar tenger északi oldalán is találunk – ha nem is sok – ingyenes strandokat.
3. Balatonboglár, Platán strand A több mint 9 hektárnyi strandterület Balatonboglár legnagyobb szabadstrandja. A kellemes balatoni fürdőzés mellett próbáljátok ki a vízibiciklizést, a sportpályákat, vagy csak nyújtózzatok el egy napozóágyon. +1 Balatonmáriafürdő, szabadstrandok A Balaton déli partjának nyugati végénél található Balatonmáriafürdő településének szabadstrandjai tökéletesek a kellemes, nyugodt kikapcsolódásra. Az Őz utcai szabadstrand például az egyik legkisebb területű strand, mely a település legcsendesebb parti területrészén található. A lángoson túl... – Kedvenc balatoni éttermeink egy helyen A Balaton szó hallatán legtöbben egy jó hekkre, lángosra és a tömeges strandolásra gondolnak elsőként. Pedig a magyar Riviérán számos látni-, "ennivaló" hely akad. A VOUS-lányokkal közösen ezúttal képzeletben felszálltunk a jó öreg Kék Hullámra, és meg sem álltunk Balatonig. Giro d’Italia felvezető kerékpártúra - Keszthely | LikeBalaton. A fürödni vágyók állítólag még a tiltó táblákat is ellopták, hogy kutyáikkal fürödhessenek. A múlt héten felhúzott kerítés leszaggatva (forrás: Facebook) A hirtelen döntéshez az vezetett, hogy egy férfi, aki állítólag kórházba került, miután a partszakaszon balesetet szenvedett, felhívta a polgármestert, és azzal fenyegette, hogy az önkormányzattal fogja a kezelési költségeit kifizettetni, mivel az önkormányzat területén történt a baleset.
Balatonakarattya – Gumirádli strand Balatonakarattyán több strand is található, a Gumirádli strand a 71-es főúrtól letérve érhető el, a Bercsényi lejárón, az Aligai utcában. A strand területén található büfé, fajátszótér és homokozó, valamint vízimentő is. A terület jelentős részén a lombos fák árnyékot biztosítanak. A vízpart kevésbé alkalmas a kisebb gyerekeknek, mivel a bemenet környékén a talaj kissé süppedős és iszapos, de a parttól távolodva a már keményebb talajt érezni a lábunk alatt. A strand területére kutya nem vihető be, de horgászási lehetőség adott a kijelölt területen. Balatoni 5letek - az északi parti szabad strandok - YouTube. Balatonkenese – Alsóréti szabadstrand A balatonkenesei Alsóréti szabadstrand kedvelt a nyaralók körében, a családias méretű és hangulatú strand a 71-es főútról letérve az Alteleki utca felől, a Parti sétányon található meg. A vízpart egy stégen keresztül közelíthető meg, amelynek egy részén napozásra, és strandeszközök lerakására is elegendő hely található. Habár a szezonban nagyobb a forgalom, kedvelt a kiépített infrastruktúra miatt: büfé épületek, mosdók, WC, öltözők és zuhanyzók is találhatók.