Ha autóval viszed mindenhová, és nem tud a kortársaival kószálni, múmiát nevelsz belőle. De ha azt látom egy családban, hogy a gyerekek nevetnek, már nem is kérdezek semmit a nevelőtől, mert biztos, hogy jól csinálja. Amikor megfogom egy gyerek puha, meleg kezét, és érzem, hogy dobog a szíve, nem tudom elhinni, hogy nem kell senkinek. Pedig gyereket befogadni jó. Csa csa csa film. Jó buli. Igazából a társadalomnak nem csak bírónak kellene legyen, hanem orvosnak, mert sajnos olyan törékeny, olyan cserépedénybe tartsuk ( sic) az értékeinket, és az Ördög mint ordító oroszlán jár körül, és keresi, hogy kit nyelhet el. (Mindennapi, 2011. december 7. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Töredék 1863., illetve 1881. augusztus Első rész: BUDA HALÁLA [1] I. Buda megosztja öcscsével az uralkodást. II. Detre tanácsa. III. A tanács visszafelé. IV. A vadászat. V. Folytatás. VI. Rege a csoda-szarvasról. VII. A követség. VIII. Etele álmot lát. IX. Isten kardja. X. Etele hadba megy. XI. Buda várost épít. XII. Buda halála. Második rész: ILDIKÓ Isten igazsága. Csaba születik. III.? Keveháza. Isten itélete. Ríka halála. ┐ ├ Csaba nőszül. ┘ ┌ 1. Lech. ├ Három intés. ┤ 2. Katalón. └ 3. Róma. Harmadik rész: CSABA KIRÁLYFI Etele király meghal. A vezérek tanácsa. Terítő. Krimhild Etelét siratja. Szoard futása Csabával. Csa csa csa veut. Krimhild "menyegzője". Detre csinja. Csaba megtér. A "Krimhild" ütközet. Detre ármánya. Az ütközet vége. Halottak harcza. Csaba Etelközön. Csaba hagyása. [2] Hadak úta. UTOLSÓ TERVVÁZLAT (1881) Hogy gondoltam volt a HARMADIK részt? [3] Krimhild, a Sziegfried-féle ködsüveg homályában, megölvén az ismét új nővel menyekzőt űlő Etelét, támad nagy zavar a palotában. Az ott remegő Mikoltát, ki magát Etelével megégettetni kéri, senki sem gyanúsítja: de félnek, hogy ez gót ármány, s ha Etele erőszakos halála nyilvánvaló lesz, a gót vérszemet kap, a hunok fejőket vesztik.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Jean Vanier (1928. szeptember 10. –) a kanadai Bárka Közösség (L`Arche) alapítója. Idézetek tőle [ szerkesztés] Amikor az ember érzi, hogy úgy szeretik amilyen, amikor bizalmat és szeretetet tapasztal, akkor szíve mélyén táplálékot kap. S ha minket a többiek táplálnak, ez felhívás arra, hogy mi is táplálék legyünk azok számára, akik szenvednek, akik magányosnak, szerencsétlennek érzik magukat. Az ember így megtanul eledellé válni. Lehetséges, hogy ma egy csalódás miatt levert vagy, elborít a szomorúság, vagy a halálra gondolsz. Ilyenkor tél van, de készülj a tavaszra. Magyarul [ szerkesztés] Jézushoz megyek; ford. Csa csa csa tánc. Kovács Péter; OMC, Bécs, 1986 A közösség a kiengesztelődés és ünneplés helye; ford. Koltay Mihály; OMC, Bécs, 1986 Jézussal járok; ford. Cziglányi Zsolt; Lámpás, Abaliget, 1990 Találkozom Jézussal és Ő így szól hozzám: "Szeretlek". Isten szeretetének története a Biblián keresztül; ford. Hagyó József; Szt. Gellért, Szeged, 1990 "Örök életre szökellő vízforrás".
- Na, ő viszont felhívott és meghívott a Nemzetibe, hogy nézzek meg néhány darabot. Azt ígérte, jól fogom érezni magam. Meglátjuk. Magánéleti oka van annak, hogy 1998 óta nem szívesen járok színházba. Akkor történt valami, ami miatt kínszenvedés nekem a színház. - Miért nem fordul pszichológushoz ezzel? - Mert nem értek egyet azzal, hogy minden nyomorúságunkkal pszichológushoz szaladjunk. Nem a művészekkel van bajom, hanem magával színházi légkörrel. De van, aki az operától, más az operettől vagy a jazz-től kap kiütést. Demeter Szilárd nem kér bocsánatot / Fotó: Fuszek Gábor – A zenei életben is akkora a baj, mint az irodalomban? - A teljesség igénye nélkül mondom, hogy a nagy öregek, mint Török Ádám, Tátrai Tibusz vagy Ferenczy György már letették a névjegyüket. De említhetném a Csík zenekart, Lajkó Félixet vagy a fiatalabbak közül Nági Nagy Brigittát is. Szerencsére nagyon sok feltörekvő tehetséggel is találkozunk. Gerendás Dani például elképesztően jó zenész, már túlvan azon, hogy bárkinek megfeleljen.
20 milliós terepjáróval jár Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Nem volna ebben semmi különös, már a régi dakoták is megmondták, hogy van annak, aki el nem issza. Tegyük hozzá: nem a saját fizetéséből kellett összekuporgatnia hősünknek a luxusjárgányra valót, a Volkswagen nevű cég nagylelkű felajánlásaként ülhet ebbe az autóba. Nem az övé tehát a húszmilliós városi terepjáró, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeumé, ezért van rajta a felirat: a Volkswagen a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatója. És Demeter Szilárdé, tegyük hozzá. Merthogy, nem a múzeum összes dolgozóját támogatja ugyanis a VW, hanem Demeter Szilárd az, akinek a képességei kivívták a cég elismerését. Mindegy persze, így is cáfolva lett az a széles körben elterjedt vélemény, miszerint a multik csak ugatják a kultúrát, egyedül a pénzre mennek, magasról tesznek az irodalomra, különösen, ha az költészet formájában ölt testet. Itt van hát az élő cáfolat, a VW, amely annak ellenére nem sajnál egy húszmilliós autót a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójától, hogy a cég köztudottan a belvárosban van, annak is a legközepén, közel minden tömegközlekedéshez.
Demeter Szilárd, akik mindent megkaphatnak, mindent elérhetnek a hatalomnál ". Arról, hogy az Andrássy-múzeum ötlete már a múlté, az épületet egykor tulajdonló család leszármazottait sem értesítették, pedig ők 2018-ban aktívan részt vettek a tervek kitalálásában: a leendő múzeumban bemutatni tervezett családi iratokat a Magyar Nemzeti Múzeum az Andrássy Gyula Alapítvánnyal együttműködve 30 millió forintból digitalizáltatta. " Az Andrássy családra vonatkozó feldolgozatlan, és a tudományos kutatás illetve a nagyközönség számára ismeretlen, levéltári dokumentumok múzeumi felhasználáshoz való előkészítését, és digitalizálásának elvégzéséhez szükséges, a levéltári állomány előzetes középszintű felmérését és a kiemelkedő forrásértékkel bíró dokumentumok azonosítását és digitalizálását végeztette el a Magyar Nemzeti Múzeum 2019-ben, és a zárlatig tartó időszakban 2020 elején. (…) A szerződés a részben feldolgozatlan szlovákiai Lőcsei Állami Levéltár gyűjteményében található krasznahorkai és betléri Andrássy levéltári állagok (1290–1948, cca.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója vitákat kiváltó írása óta első alkalommal exkluzív interjút adott a, amelyben határozottan kijelentette, hogy ő nem antiszemita, és beszélt a magyar kultúra sokszínűségéről is. A vitatott tartalmú publicisztikával kapcsolatosan a PIM főigazgatója kijelentette, hogy az nem volt antiszemita, hozzáfűzve: soha még csak antiszemita gondolata se volt. Demeter Szilárd Forrás: MTI/Illyés Tibor Demeter Szilárd elmondása alapján ő edzett, a felesége viszont sokkal nehezebb helyzetbe került, a közösségi oldalakon tucatjával kapott halálos fenyegetéseket, mindkettejük részére, sőt kipécézték a gyereküket is. Olyanokat írtak a feleségének, hogy készítse a meleg holmit a gyereknek, mert Szibériában hideg van, és a fűtetlen vagon sem fog jót tenni a gyerek egészségének. Vagy hogy nehéz lesz egyedül felnevelni a gyereket, miután a férje lógni fog. Tehát a "toleráns" baloldaliak kivégzéssel fenyegették meg Demeter Szilárdot és deportálással a családját.
"A nyugati kultúra számos remekműve született különböző hadszíntereken, és az alkotók nem mindig a Vöröskereszt munkatársaiként mentek oda. Töröljünk-e ki minden verset, regényt, színdarabot, kompozíciót stb., amelyek ágyúdörgés alatt jöttek létre? " – teszi fel a költői kérdést Demeter Szilárd. "Ráadásul a kollektív bűnösség elvének mindenre kiterjedő alkalmazását talán nem is kellene olyan szívből tapsolni – ez egy bumeráng, ami általában visszaüt. Ne feledkezzünk meg a 20. századról, nem is volt olyan régen: a nácik és a kommunisták is szívesen használták. Emlékezzünk arra, hogy a náci és a kommunista diktatúra alatt is szenvedtünk itt Közép-Európában, és egyik sem volt jó. (…) Hallgassuk és nézzük az oroszokat. Amíg lehet. Mondj nemet a háborúra – és mondj igent a kultúrára! " – zárja gondolatait a szerző. Borítókép: Demeter Szilárd (Fotó: Bach Máté) Magyar Nemzet
Ezért tagadd meg mindazokat az értékeket, amelyek mentén leélték az életüket. Inkább élj olyan értékvilágban, amit naponta változtathatsz. Jogod van mindig másnak lenni! Nem hazudhatsz. Az az igaz, amit minél többen leírtok a közösségi oldalakon. Vagy ha nem vagytok elegen, akkor minél többször. Akkor lesz igazad, ha hangosabb vagy, mint mások. A véleménynyilvánítás szabadsága alapjog – kivéve, ha fehér, heteroszexuális keresztény és nemzeti vagy, nekik ehhez nincs joguk. Minden közösség védendő – kivéve a nemzetet. Minden vallás védendő – kivéve a kereszténységet. Minden kultúra értékes – kivéve a nyugatit. Csak az a művészet, amit haladó művel. Ami nem haladó, az mucsa. Kivéve, ha távoli üldözött közösség tagja alkot bármit, igaz, ő is haladó, csak még nem tud róla. Az utolsó kapcsolja le a villanyt.
Újjászülettek a Nyugati pályaudvar XIX. századi bádogdíszei A rendszerváltás óta nem volt még egy hasonlóan nagy méretű magastetős szerkezetet érintő műemlék-felújítási vállalkozás Magyarországon, mint a Nyugati pályaudvar csarnoképületének rekonstrukciója. Külön érdekesség, hogy az elkészült mű annak a díszműbádogos családi vállalkozásnak a szakipari teljesítményét dicséri, amelyik a Királyi Lovardával tavaly decemberben elnyerte a tetőfedőszakma világbajnoki első helyezését. Az Eiffel-tervezőiroda által megálmodott és 1876-ban elkészült állomásépület az Osztrák–Magyar Monarchia talán legmutatósabb pályaudvara volt. A várócsarnok acélszerkezetes fedése a maga nemében óriási műszaki és egyben épületbádogos-teljesítménynek számított. A Budapest ostromakor megsérült épületegyüttest a háború után helyreállították ugyan, de az eredetinél jóval alacsonyabb műszaki színvonalon, hanyagul – tudtuk meg ifjabb Reznicsek Zoltán építésztől, a helyreállítást végző vállalkozás egyik vezetőjétől. Mint mondja, a Horex Kft.