Rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki olyan rendkívüli szociális krízishelyzetbe kerül, amelyet önerőből, vagy családja, szűkebb környezete, illetve a szociális ellátórendszer nyújtotta egyéb lehetőségekkel megoldani nem képes. A rendkívüli krízishelyzetre tekintettel nyújtott támogatás gyógyszervásárlási-, vagy tüzelővásárlási utalvány formájában is megállapítható. Az egyedül élők és az egy családban élők részére egy naptári évben kifizethető rendkívüli települési támogatás összege - ide nem értve a temetési támogatást - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (jelenleg: 42. 750, - Ft), és legfeljebb évi négy alkalommal állapítható meg. A 42. 750, - Ft feletti támogatás az alábbi a)-f) pontok figyelembe vételével állapítható meg, de az átmeneti támogatás és a rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott támogatás összege az a)-e) pontjában szabályozott esetekben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át (jelenleg: 85.
Rendkívüli települési támogatás annak a személynek állapítható meg, aki a létfenntartását közvetlenül veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan és tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
VESZPRÉM-RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Kulcsszavak: rendkívüli települési támogatás, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában: legfeljebb 4 személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, 4-nél több személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, feltéve, hogy nem minősül egyedül élőnek. Egyedül élő személy esetében a jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át. A támogatás megállapítása iránti kérelem formanyomtatványon beadható elektronikusan, postai úton vagy papír alapon személyesen ügyfélfogadási időben a Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának ügyfélszolgálatán (8200 Veszprém, Óváros tér 9. )
Rendkívüli települési támogatás (továbbiakban: rendkívüli támogatás) állapítható meg azon kérelmezőnek, aki létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadás, vagy más hasonló rendkívüli ok miatt önmagáról és családjáról más módon gondoskodni nem tud. Ilyen többletkiadás különösen: hirtelen jelentkező káresemény, magas összegű közüzemi számlák, gyermek születése, három vagy több gyermek a családban. Az egy évben adható rendkívüli támogatás maximális összege – különös méltánylást érdemlő eset kivételével – nem haladhatja meg a 100. 000 Ft-ot háztartásonként. A kérelmet a Szociális Bizottság egyedi elbírálás alapján vizsgálja és határoz benne. Amennyiben kérelmező rendkívüli élethelyzetben lévő rászoruló és a támogatás kifizetésének időtartama olyan késedelemmel járna, amely a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti, az Szt. 7. § valamint a Ket. 22. § (3) bekezdése alapján a Bizottság elnöke a támogatás kifizetéséről – ideiglenes intézkedés keretében krízistámogatásként– gondoskodik.
(III. 27. ) Korm. rendelet Mályinka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II. 26. ) önkormányzati rendelete a települési támogatásról
Hírek 2018. feb. 10. Növekedé Már csak idő kérdése és az orvosok a pszichés betegek hallucinációit akár egy számítógépes monitoron is vissza tudják nézni, hála egy új japán fejlesztésnek. Mit szólna, ha a TV-jén akár a saját álmait is szemügyre vehetné? Hihetetlenül hangzik? Pedig a Kiotói Egyetem kutatói már nem is járnak messze attól, hogy ez a merész elképzelés valósággá váljon. Ami azt illeti, kezdetleges gondolatolvasó gépek korábban is léteztek. Még 2009-et irtunk, amikor Kanadában bemutattak egy száloptikával ellátott sisakot, amely például meg tudta mondani, hogy a használója, ha elé tesznek két pohár italt, melyiket szeretné meginni. A technológiának azonban komoly korlátai voltak: az agyi tevékenységet a rendszer infravörös hullámokkal figyelte és csak azt tudta megmondani, hogy az adott pillanatban a felhasználó fejében pozitív vagy negatív gondolatok járnak. Jukijaszu Kamitani és csapata viszont egy egészen új eljárással állt elő. A gépük szó szerint olvas a fejekben. Visszafejti az idegi jeleket és képre viszi a gondolatokat.
A korábbi próbálkozásokhoz képest óriási áttörést jelent, hogy a szerkezet az agy működési elvét követi: épp ezért az emberi képzeletről készült felvételeket több rétegből állítja össze. A japán találmányt tavaly 10 hónapon keresztül tesztelték, méghozzá a következő módon: az alanyoknak először megmutattak 25 képet. A geometrikus formák és az ABC betűi mellett állatokról és emberekről készült fotókat is tettek az önkéntesek elé. Ezután megkérték őket, hogy a látottakból válasszanak ki valamit és próbálják meg elképzelni. Mialatt az alanyok koncentráltak az agyi tevékenységüket egy speciális MR készülék a gépi intelligencia segítségével igyekezett dekódolni. A valódi képek és a gondolatok alapján összerakott rekonstrukciók között egyelőre komoly eltérések vannak, de bizonyos jellegzetes formákat a fejlesztés már vissza tud adni. A geometriai alakzatokkal már egész könnyen megbirkózik. Mindehhez tudni kell, hogy az agyunk nem jegyez meg minden részletet: ha valamit fel akarunk idézni akkor a lelki szemeink előtt egy elnagyolt kép jelenik meg.
Mi magyarok vígan elvagyunk a negyvennégy betűnkkel. Minden hangunkat remekül le tudjuk írni velük. Az angolok huszonhattal is jól elboldogulnak, igaz, nekik egy betű több hangot is jelölhet. Mégis, amikor angolul tanulunk, lényegében ugyanazt a latin alapú ábécét használjuk, mint ők. Kicsit nehezebb a dolga annak, aki valamilyen román vagy egyéb germán nyelvet választ, hiszen ott már megjelennek a magyarban nem szereplő, speciális ékezetes írásjelek is. A cirill és a görög betűk már másik kategóriába tartoznak. Ha oroszul vagy görögül szeretnénk írni, kénytelenek leszünk megtanulni egy teljesen új ábécét, de még ekkor is találunk nyomokban valami hasonlóságot a latin betűkkel. Miért is? Mert az összes eddig említett hangjelölő írásmód. De mi a helyzet a japánnal? A japán írásrendszer nem hangokat, hanem szótagokat, illetve szavakat jelöl. Részben kínai eredetű írásjelekből, a kandzsikból, részben pedig az ezekből "egyszerűsített" japán betűkből, a kanákból áll. Ez utóbbiból kétféle is van, a hiragana és a katakana, melyek használata az idők folyamán sokat változott (ki hitte volna).
Ez nem tűnik soknak, kombinációikkal azonban több millió szó lejegyzése lehetséges. Használatukra a hangtani homonímia miatt van szükség. Például az, hogy (szenszei): jelentheti azt is, hogy tanár, és azt is, hogy eskü. Így azonban már egyértelmű a különbség: – tanár, – eskü. Ugyanígy az, hogy ( kaeru): lehet "hazamenni", "cserélni" vagy akár "béka" is. Élőbeszédben a megértést megkönnyíti a szituáció és a közös előismeretek, de írásban ez a hangalaki egyezés sok félreértéshez vezethetne. A japán, a magyarhoz hasonlóan, ragozó nyelv. Bár többes szám nincs, de ezen túl az igéket és mellékneveket elég bőségesen ragozzák. Pl. : (tegami o kakanakerebanaranaindesz): Levelet kell írnom. - ahol is az a hosszú izé a ragozott ige, amiből az első, kandzsival jelölt "ka" hordozza magában az írni jelentést. Így hát egy hétköznapi írott japán mondatban a kínai írásjelek mutatják a szó alapjelentését, a hiraganák pedig a mondatban elfoglalt helyét és egyéb grammatikai információkat (időt, módot stb.
Többféle japán ábécé is létezik; a kanákat az ún. 50 hangos tábla rendszerezi a leglogikusabban. Ez a táblázat tartalmazza a japán hangkészlet leírásához szükséges összes jelet. Önmagában csak az öt magánhangzó és egyetlen mássalhangzó, az [n] állhat. A többi mássalhangzó csak valamelyik magánhangzóval szótagot alkotva írható le. Tehát nincs "k" betűjük, csupán "ka", "ki", "ku", "ke" és "ko". A zöngés szótagokat a kana jobb felső sarkába írt macskakörömszerű izével, a [p]-s szótagokat pedig karikával jelölik. A hiragana és a katakana ugyanazokat a hangokat fedi le, különbség csupán a használatukban van. A katakanát ma már jóformán csak a jövevényszavak és külföldi tulajdonnevek lejegyzésére használják: (kóhí): kávé, (paszupóto): útlevél, (Buraddo Pitto): Brad Pitt. A hiragana használata sokkal összetettebb. Bár az egész nyelvet lejegyezhetjük vele teljes hangterjedelmében, csak kanával egyedül a kisiskolások írnak. Egy átlagosan művelt japánnak közel kétezer kínai írásjegy használatával is tisztában kell lennie egy újság elolvasásához.
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem