Zirci Ciszterci Apátság Nem járhatunk a Bakony fővárosában úgy, hogy az apátság monumentális épülete ne állítana meg bennünket! S ha megálltunk, be is kell térnünk e gyönyörű, barokk épületbe, amely számos kincset rejteget és tár a neki figyelmet szentelő látogató elé. Ne habozzunk hát, lépjünk be e jeles szentélybe, ismerjük meg annak sokszínű gazdagságát, élvezzük a templom s a műemlékkönyvtár páratlanul impozáns látványát! A középkori ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben. A román stílusú templom és monostor több évtizeden át épült. Az első szerzetesek a francia hazájából, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát volt. A török hódoltság idején az épületei romlásnak indultak. Zirc másfél évszázadon keresztül lakatlan volt. Ezt követően a XVIII. század elején jöttek az első telepesek, majd az első szerzetesek, akik később nekilátnak az épületek újjáépítésének – immáron barokk stílusban. Zirci Ciszterci Apátság - Belépőjegy árak. A barokk stílusú római katolikus templomot 1752-ben szentelték fel, és ma is a ciszterci szerzetesek apátsági temploma.
További képek Forrás: Amennyiben lelkesedik a középkori szellemiséggel átitatott, megjelenésében barokk művészettörténeti értékeket magában hordozó épület- és freskócsodák világáért, ne hagyja ki a Zirci Ciszterci Apátság csodaszép értékeinek megtekintését! Magyarország egyik legszebb barokk templomépítménye A z apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. Templomunk büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Országos Széchényi Könyvtár. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható.
2005-ben fejeződött be a restaurálás, melynek eredményeképp ma, az er... Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet A Dunántúli-középhegység egy jellegzetes, bükkös erdőkkel borított tájegysége 1991-ben került védelem alá. A természetvédelmi oltalmat viszonylagos érintetlensége, területének 84%-át borító erdeinek s...
A Bakony erdejének sűrűjében, jórészt csak erdei vadak járta tájon, 400 m magasságban alapított ciszterci kolostort III. Béla király (1182) a champagne-i Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapította. Könyvtár A könyvtár a Ciszterci rend gyűjteménye, többek között 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát őriz. A ciszterciek középkorban épült monostora a végvári harcok során elpusztult, majd az 1700-as évek elején építették újra barokk stílusban. Az intézmény jelenleg kettős feladatot lát el, múzeum és szakkönyvtár, amely értékes régi könyvekkel és külön olvasóteremmel várja a kutatókat. Zirci Ciszterci Apátság. A nagy múltú szerzetesrend a 18. században a középiskolai oktatásban vállalt jelentős szerepet, bibliotékája ennek nyomán gazdagodott tankönyvekkel, oktatást segítő művekkel és kódexekkel. Az állomány bővülése miatt 1857-ben reprezentatív - gyönyörű, intarziás - könyvtártermet építettek. A kódexek közül a legjelentősebb a 15. század második felében készült latin nyelvű darab, amely Johannes Herolt prédikációit és egy bestiáriumot - azaz szimbolikus természetkönyvet - tartalmaz, amelyet a prédikátorok vallási-erkölcsi értelmezések segédkönyveként használtak.
Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt. 1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak. 1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak.
Csak a rendszerváltás idején, 1990-ben térhettek vissza, hogy ismét birtokba vegyék épületüket. Az apátság egyszerre turisztikai látványosság, a benne élő szerzetesek otthona, és a város plébániatemploma is. A templomnak két orgonája van: a karzaton egy német romantikus orgona a liturgiák kíséretét szolgáltatja, míg a szentély hangszere a szerzetesek imájához készült. A főoltár az ország legnagyobb barokk oltárépítménye. A ma látható templom 1738 és 1753 közt épült, tornyai egy évvel később készültek el, de mai formájukat többszöri átépítés során nyerték el. Az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch festette, aki a 18. század közepének egyik legnevesebb egyházi művésze. Az apátság kisebbik épülete 1732-ben készült el, csak jóval később, 1841-ben épült a nagyobb. Az apátság műemlék könyvtára 65 000 kötetet számlál, az első példányok még az alapításkor érkező heinrichaui szerzetesektől származnak. A sok egyedülálló könyvet tartalmazó gyűjtemény szakvezetéssel látogatható. A séta során felkereshető nagyterem 1820-1830 közt készült intarziás berendezése a könyvtár leghíresebb értéke.
Szent Három Nap a Zirci Apátságban 2022. április 14-17. Az Apátság szeretettel meghívja a ciszterci gimnáziumok volt és jelenlegi tizenkettedikes diákjait, valamint a ciszterci plébániák ifjúságát a Szent Három Napra közös ünneplésre és lelki töltődésre! Programtervezet Nagycsütörtök (április 14. ) 12. 45 Napközi imaóra, utána ebéd 15. 00 közös ismerkedés az ünneppel 17. 00 szertartáspróba 18. 00 ünnepi szentmise 20. 00 vacsora 20. 30 záró imaóra, majd csend Nagypéntek (április 15. ) 6. 45 olvasmányos imaóra, reggeli dicséret 7. 45 reggeli 9. 00 lelkiéleti előadás (szabadon választható) 11. 00 ismerkedés az ünneppel 12. 45 napközi imaóra 13. 05 ebéd 15. 00 keresztút, gyónási lehetőség 18. 00 ünnepi szertartás 20. 30 záró imaóra, utána csend Nagyszombat (április 16. ) 15. 00 gyónási lehetőség 18. 30 esti dicséret 19. 00 ünnepi szentmise Húsvét vasárnapja (április 17. ) 7. 00 reggeli dicséret 8. 00 konventmise 9. 00 reggeli Összes költség (szállás+étkezés): 15. 000 Ft Tanulói kedvezményes ár: 10.
Felismerje azt, hogy a gyereknek nagyon fontos referencia az, ahogyan ő viszonyul a szülőtárshoz. Felül tudjon emelkedni saját korábbi sérelmein, és a gyerek érdekében nem a másik szülő "szidását" helyezni előtérbe, hanem a gyerek életkorának megfelelően beszélni neki arról, hogy mi várható a kapcsolattartáson, miért fontos a gyereknek (még ha ő nem is érzi épp úgy), hogy találkozzon a másik szülőjével. Elmondások vagy az egyik szülő történetei alapján egyetlen gyerek sem tud valódi viszonyulást kialakítani. Nyilván a "saját élmény szerzése" nem járhat veszélyeztetéssel, de minden más esetben az egyéni tapasztalatoknak komoly jelentősége van a gyerek szempontjából. 2. Titkos hangfelvételek készítése, és ezek bizonyítékként való felhasználása: Mivel mindkét szülőnek van szülői felügyeleti joga, így jogi szempontból nincs akadálya annak, hogy bármelyikük hang/ ill. videófelvételt készítsen a gyermekeiről, azonban morális-etikai szempontból az kifogásolható, ha ezek a felvételek – a gyermeket mintegy felhasználva – bizonyítási célból készülnek.
Úgy gondolom, bár ez egy igazán extrém eset, be kell látni, hogy a bíróságokon gyakori jelenség, hogy megpróbálják a másik felet – akár az anyát, akár az apát – alkalmatlannak nyilváníttatni, sokszor saját sérelmeiket helyezve előtérbe, nem pedig a gyermek érdekeit. Tipikusan a szülő alkalmatlanságát bizonyítja, ha a szülők egyike jogellenesen, fenyegetéssel tartja magánál gyermeket, vagy ha folyamatosan új pereket indít a nála történő elhelyezés iránt. A bíróság tehát döntését a gyermek érdekeit előtérbe helyezve hozza meg. Összességében a szülői felügyeleti jog rendkívül sok mindent ölel fel, az itt bemutatott szabályozások is csak kis részét teszik ki az egésznek. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a gyermekek érdekei a legfontosabbak, és ahhoz, hogy kifejlett, egészséges személyiségekké váljanak, megfelelő szülői háttérre van szükségük, ezért is fontos, hogy szülőként melyik fél mit és mennyit tesz bele a kapcsolatba. JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
Amikor csak az egyik szülőé a felügyeleti jog - Jogászvilág Szülői felügyelet (gyermekelhelyezés) - szülői felügyeleti jog gyakorlása Ennek hátterében az áll, hogy a közös szülői felügyelet a felek olyan mértékű együttműködését igényli, amelyre azok a szülők képesek, akik hajlandóak egymással egyezségre jutni. A bíróság tehát eldönti a gyermek legfőbb érdekeinek figyelembevételével, hogy a szülői felügyeleti jogokat melyik szülő gyakorolja, illetve a felek erre irányuló kérelmére, azok megosztásáról is határozhat. A korábbi törvényi rendelkezés szerint a szülők házasságának felbontásakor a " gyermekek elhelyezéséről " kellett dönteni, ez a szóhasználat pedig a mai napig él a köztudatban. A változás azonban nem csak az elnevezést érinti, az tartalmilag is módosult és a gyermek elhelyezése ma már a szülőkön kívüli harmadik személynél történő elhelyezést jelenti. A ma hatályos szabályok szerint a szülői felügyeleti jogok gyakorlása kérdésében születik döntés. Ez azt jelenti, hogy h a a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
Ezen túl a Ptk. ebben a körben mondja ki azt is, hogy a 16 év feletti gyermek – gyámhatósági jóváhagyással – a szülői házat elhagyhatja, valamint itt rendezi a tanulmányok, vagy egyéb ok miatti huzamosabb külföldi tartózkodás és a letelepedési célú külföldre távozás szabályait is. Ezen túl az iskola és életpálya megválasztására vonatkozó rendelkezések szintén a gyermek gondozása, nevelése körében találhatóak. Akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges, hogy a házasságbontás után csak az egyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogot. Ez esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére? A válasz egyértelműen: nem A Ptk. egyértelműen kimondja, hogy a szülők a gyermek vagyonának kezelői, amely szintén a szülői felügyeleti jogok (illetve kötelezettségek) körébe tartozik. Vannak azonban bizonyos vagyonkörök, amelyek nem állhatnak a szülők kezelése alatt. Ilyen egyrészt az a vagyon, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, illetve amellyel a gyermek önmaga rendelkezik (min például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját jövedelme).