1814. április 21-én született és 1851. július 17-én hunyt el Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, több Erkel-opera librettistája, a Nemzeti Színház egykori karigazgatója, énekes színész, színműíró és fordító. Tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon végezte, első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. Melyik sztárral születtél egy napon? - Fórum - Starity.hu. 1831-től tanított, majd 1834-ben színésznek állt, Kassán, Kolozsvárott játszott. 1835-ben Pesten a Várszínházban, 1837-től a Nemzeti Színház kórusában és kisebb prózai, később bariton szerepekben lépett fel. 1838-as itáliai tanulmányútja után – gyalog ment el Milánóig – kartanító is lett. Hazatérése után felhagyott a színészettel, zeneszerzői és szövegírói munkára váltott: olasz, német és francia nyelvből fordított operákat, népszínműveket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét, sőt az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét.
A kor híresebb (és nem az említett dilettánsok közé tartozó) szerzője volt Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, aki számos nótát is írt. A magyar nóta népszerűsége még a századfordulón és a 20. században is töretlen – az értelmiségiek és a dzsentrik előszeretettel adtak hangot dalolva érzelmi állapotuknak sokszor prímási hegedűszóval kísérve. Talán a leghíresebb nótaszerző Dankó Pista, aki a századforduló tájékán volt a legaktívabb. Miután Blaha Lujza révén híressé váltak dalai, az 1890-es években daltársulatával sikert sikerre halmozott hazánktól Oroszországig. Nótái, népszínművei mások keze által lejegyezve maradtak fenn az utókornak. Húzzátok, cigányok! Egyház. Ugorjunk vissza az időben, hiszen a fentiekhez az is hozzátartozik, hogy az első, klasszikus felállású cigányzenekarokról a 18. század közepétől szól az írott fáma. Természetesen a muzsikus cigányok már korábban is zenéltek, többek között a legexkluzívabb helyeken, királyi és főúri udvarokban; de járták a világot a vándor cigányzenészek is.
HALLGASS MINKET ÉLŐBEN! Aranyköpés Isaac Asimov Az intelligens és jól fogalmazó ember előnyhöz jut azzal szemben, akinek ugyanúgy igaza van, csak történetesen primitív, zavart vagy ijedt. Még több velős mondás VIBER KÖZÖSSÉGÜNK Csatlakozz Te is, várunk! EZT LÁTTAD MÁR? Erkel Ferenc zenésítette volna meg a Szózatot is?. Dilirádió: 2020 legszebb pillanatai… CSAK ONLINE Ha ezt az ikont látod egy cím mellett, akkor az a tartalom kizárólag itt, az oldalon érhető el, direkt a webre gyártottuk. Hírlevél – ne maradj le semmiről!
1837-ben az akkor megnyíló Pesti Magyar Színházhoz (a későbbi Nemzeti Színházhoz) szerződtek, ahol Béni a kórusban énekelt, s kisebb énekes és prózai szerepeket is játszott. 1838-ban, hogy énekhangját és technikáját csiszolja, gyalogosan Milánóba ment, ahol az énekleckék mellett az olasz színjátszást is tanulmányozta, s tökéletesen megtanult olaszul. Hazatérve a színészetet zeneszerzői és szövegírói munkával váltotta fel, olasz, német és francia nyelvből fordított operai és népszínműszövegeket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville (francia zenés bohózat) szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét - érdekesség, hogy az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét. 1843-ban Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója pályadíjat tűzött ki Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésítésére, s a húsz aranyat Egressy Béni nyerte meg zenéjével. Egy évvel később Kölcsey Himnuszára írtak ki pályázatot, amelyen Egressy munkája is elismerésben részesült, ám a pályadíjat Erkel Ferenc zenéjének ítélték.
Történeti áttekintésünk során annak járunk utána, hogyan alakult ki a magas hangon éneklő férfiak szerepköre, és kik adták még elő ezeket a zeneműveket. Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink
Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II. hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. A tábornok tiszteletére írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik legnépszerűbb magyar katonai indulót, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is.
Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dal ához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II. hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. A tábornok tiszteletére írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik legnépszerűbb magyar katonai indulót, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is.
2018. 01. 25. QR-kódot legegyszerűbben különböző online alkalmazások segítségével készíthetünk. Ilyeneket kereshetünk a Google segítségével. Pl. erre keresve: qr kód generátor, rengeteg találatot kapunk, amelyek közül bármelyik jó. Mivel ezek ingyenes alkalmazások, reklámokat és regisztrációra való felszólításokat kell kerülgetni mindegyiknél. Van, amelyik e-mailben küldi el a kódot, van amelyikből közvetlenül letölthetjük; egyikben csak egyszerű, fapados változat készíthető (nekünk ez most éppen jó), egy másikhoz színezést, háttérképet és más egyebeket is megadhatunk. Van angol és magyar nyelvű, van, amelyik keveri a nyelveket. Aki először csinál QR-kódot, annak én egy angol nyelvű, kissé fapados változatot ajánlok az egyszerűsége miatt. Akik szeretnének több lehetőséget is kipróbálni, azok a cikk végén találnak ehhez linkeket. Én a kód készítést a "QR Code Generator – create QR codes for free" című oldal felhasználásával mutatom be. Ezt vagy megkeressük a Google segítségével, vagy a böngésző címsorába begépeljük az URL-t: esetleg felhasználhatjuk az alábbi QR-kódot is: Miután betöltöttük a kódgenerátort, az alábbi jelenik meg a böngészőnkben: A baloldali hasábban a típust (1.