publikálva: 2012. 08. 06 - 10 éve Eltűnt szabályok nyomában 1. rész - A túlvett rendes szabadság esete Az új Munka Törvénykönyvét (Mt. ) még sokáig fogjuk a régi, megszokott és most hatályon kívül került 1992. évi Mt. szemüvegén keresztül olvasni. Természetes, hogy a munkajoggal foglalkozók számára ez az egyik viszonyítási alap. Az új Munka Törvénykönyvét (Mt. Dr. Jakab András: A munka törvénykönyve és más munkaügyi szabályok 1995 (UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., 1995) - antikvarium.hu. Természetes, hogy a munkajoggal foglalkozók számára ez az egyik viszonyítási alap. Hogy volt ez eddig? Hogyan és miért változik a szabályozás? A két törvény összeolvasásakor az olvasónak hamar szemet szúrnak olyan szabályok, amelyeket az új Mt. már nem tartalmaz. A következő bejegyzésekben ilyen eltűnt rendelkezések nyomába eredünk. Előre kell bocsátani, hogy ha az új törvény látszólag szó szerint nem is tartalmaz egy korábbi rendelkezést, az még – más előírásokból levezethetően – továbbra is kötelező, alkalmazható maradhat. Az egyik ilyen megszokott, a munkaügyi gyakorlat szerves részévé vált szabály a túlvett rendes szabadság visszafizetésére vonatkozik.
Erre a törekvésre mutatott rá a törvény (általános) miniszteri indokolása, amikor kiemelte, hogy a jogalkotó szakítani kívánt a kilencvenes évek elejéig uralkodó szabályozási logikával, azaz a közigazgatási jogias szabályozás helyett a munkaviszony és a munkaerőpiac sajátosságainak jobban megfelelő magánjogias szabályozásra törekedett. E törekvés lényege – a korabeli felfogás szerint – az volt, hogy a munkaviszony alanyai tekintetében a kógens jogi szabályozás visszavonul, illetve a munkafeltételek körében az ún. minimálstandardok megállapítására szorítkozik. Ez a cikk dr. Berke Gyula a X. Magyar Munkajogi Konferencián tartandó előadásanyagának részlete. Az előadás 2013. október 16-án 13. Fegyelmi büntetések lehetőségei az új Mt.-ben - Munkaügyi Hírek. 45-től lesz Visegrádon A konferenciára még lehet jelentkezni! Az indokolásból az is kitűnt, hogy a jogalkotó a munkaszerződéses megállapodások lehetőségeinek bővítése mellett alapvető szerepet szánt a kollektív megállapodásoknak, azaz a munkáltatók/munkáltatói érdekképviseletek és a munkavállalói érdekképviseletek munkaviszonyokat szabályozó szerződéseinek.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) előkészítése tulajdonképpen hosszú, helyenként intenzívebb, helyenként kevéssé aktív jogalkotási folyamat eredménye volt. Az új kodifikációt előkészítő munkálatok még az ezredfordulót követő első évtizedben kezdődtek, és 2011-ben reaktivizálódtak. Az Mt. megalkotásához a végső lökést – amint erre az Mt. indokolása is utal – a Széll Kálmán Terv, illetve ennek keretében a Magyar Munka Terv adta meg, amely ugyanakkor tárgyunk, azaz a munkajogi szabályozó rendszer kialakítandó sajátosságai tekintetében hallgatott. 1992 évi mt.com. Az Mt. (általános) indokolásában utal arra, hogy az 1992. -nek a munkajogi szabályozás struktúrájára vonatkozó elképzelési csak részben teljesültek, amennyiben a kollektív megállapodások szerepe a munkaerőpiac feltételeinek szabályozásában korlátozott maradt. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az 1992. -nek a csak a munkavállaló javára eltérést engedő szabályozási szemlélete a munkaerőpiac autonóm szabályozása ellen hatott.
Az 1992. kimondta, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A "túlvett" szabadságot csak akkor nem kell visszafizetni, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. Például, ha a munkavállaló felmondási ideje 2012. június 30-án telt le, úgy a 2012. évre járó 22 munkanap rendes szabadságának csak a felére, 11 napra jogosult. Ha az első félévben 15 napot vett igénybe, a 4 nap többletre járó távolléti díját vissza kell fizetnie a munkáltatónak. A túlvett rendes szabadság visszafizetésére vonatkozó kifejezett előírást az új Mt. nem tartalmaz. 1992 évi mt. gox. Ugyanakkor, az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba, ezért 2012-ben még alkalmazható az 1992. évi törvényből idézett előírás.
ByeAlex közel sem az érzelgősségéről híres, most mégis egy kifejezetten megható posztot tett közzé, ami felér egy vallomással az egyik legjobb barátjának! Nem csoda, hogy meglepte a rajongókat a bejegyzés, hiszen nem is akárkinek, hanem Cserpes Laurának szólt. Hétfő este ért véget ugyanis az Álarcos énekes, lelepleződött az összes jelmez, a második helyen pedig a Viziló végzett, azaz Cserpes Laura. Ennek kapcsán mesélte el közösségi oldalán ByeAlex, hogy bár kevesen tudják, de ők ketten nagyon jó barátok, és rendkívül büszke az énekesnő teljesítményére. A bejegyzéshez egy közös képet is csatolt: "Nem nagyon követtem az Álarcos Énekest. Meglepő lesz az Álarcos énekes e heti adása – műsorvízió. Inkább neten láttam ezt-azt, meg most 2 részt itthon, anyával. Sokan nem tudják, de Cserpes Laura az egyik legkedvesebb barátom az életben. Régóta vagyunk jóban, de igazán mély barátság az utóbbi másfél évben alakult ki közöttünk; mondhatom, hogy sokmindent megéltünk már együtt, és mindig itt vagyunk egymásnak, habár Laura szerint "gyatra" egy alak vagyok, mégis imádom őt a magam módján.
Ezeken felül pedig a látványvilág még kevésbé hozza meg a néző kedvét, hogy beüljön még egyszer a moziba. Roberto De Angelis operatőr a kézikamerával vagy a színészek arcában van premier plánban, vagy átváltunk egy nagytotál drón felvételre, amiben egy felhőkarcoló tetejéről repül le a drón iszonyatosan nagy sebességgel a földfelszín közelébe. Ez utóbbi még úgy ahogy látványos, csak Bay úgy használja, ahogy a robbanásait: gyakran, feleslegesen és teljesen öncélúan. Sok ilyen jelenettől, illetve a gyors vágásoktól megfájdul az ember feje is. hirdetés A felvételek egyébként nagyon ütősek, a robbanások, az autók alatt "elúszó" drónfelvétel, vagy Jake Gyllenhaal ördögi mosolya két milliméterről, de valahogy nem áll össze az egész egy koherens, élvezhető produktummá. Álarcos énekes viziló. A vágás is nagyon bayes, gyors snittek, többször forgó kamera, néha inkább zavaró, mint látványos így a mozi. Egy autósugratás esetében tizenhárom vágást számoltam össze, teljesen feleslegesen, extrém módon szétvagdosott a film.
Rohammentő – egy újabb Michael Bay-film, ami lehetne jó is, de inkább fáj nézni… Hát eljött ez az idő is: Michael Bay rendezett egy filmet magának. A Rohammentőben van érték, meglepő módon nem is kevés, de hiába az ügyes alapötlet, ha a megvalósítást nem jó nézni. Filmünk egy 80 perces dán drámának a 132 perces feldolgozása, amely az eredeti film zsánerét a háttérbe helyezi, és inkább ráfekszik az akcióra és a thrillerre. Tele van inspirációkkal, utalásokkal, mint például a Michael Mann-féle Szemtől szemben remek bankrablós jelenetének megidézése, vagy egy-egy direkt utalás A sziklára (nem a színész, hanem a film), és a Bad Boysra. Álarcos énekes: Istenes Bence a színpadon hívta fel Csobot Adélt - Kiskegyed. Nos a két főbb probléma a fent említettekben keresendő. A Rohammentő indokolatlanul hosszú, ha nem is adunk alább a pusztításból, akkor is maximum 100 percben elmesélhető, a másik pedig Michael Bay személye. Rendezőnk elért az önimádás olyan szintjére, hogy inkább fájdalmas, mint röhejes nézni. Nem viccelek, két egymást követő jelenetben is utalt saját filmjeire, amit már nem lehet vicces kikacsintásnak tekinteni a néző felé, itt komoly önismereti problémával állunk szemben.