Mindez nem tünteti fel jó színben az Árpádokat, hisz az elmélet szerint kitörölték a történelemből a néhai Kurszán fejedelem jelentőségét. Bár Kurszán a későbbi forrásokban is megjelenik, de általában mint Árpád követe. Bár a taglalt teória igen csak népszerű, az utóbbi időben többen is megkérdőjelezték. Történelmi olvasmányok - Játékos kvíz. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának épp idén volt egy online előadása, amelyben a résztvevők azt fejtegették, hogy a kettős fejedelemségről szóló teóriák akár teljesen tévesek is lehetnek. A fentebb már idézett mohamedán forrást ugyanis úgy is lehet fordítani, hogy a gyula és a kende nem két rangot takar, hanem a szöveg arról szól, hogy volt egy Gyula nevű vezető, aki a kende tisztséget viselte. Az előadók felhívják rá a figyelmet, hogy mindez nem is egy új gondolat, hiszen több mint száz éve is voltak már hasonló értelmezések. A beszélgetésen az is felmerül, hogy Árpád idején más magyar csoportok maradhattak keleten, illetve ők érkezhettek később is a Kárpát-medencébe.
Kurszánról viszont igen. A honfoglalás után a bajorokkal hadakozik, aminek nem lett jó vége. Ugyanis a Sváb évkönyvből kiderül, hogy 904-ben az embereivel együtt tőrbe csalták. Béketárgyalásra hívták, majd a lakomán egy Trónok harcát idéző fordulattal Kurszánt és a kíséretét lemészárolták. Amíg élt sejthetően a mai Óbuda területén vert tábort. Több történész is arra gyanakszik, hogy a római katonai amfiteátrumot használta várnak. Persze az amfiteátrum ma már alig több egy bokáig érő kőhalmaznál, de a honfoglalás idején az épület még viszonylag jó állapotban lehetett és bizonyára lenyűgöző látványt nyújtott. A nagy kérdés az, hogy Kurszán pontosan hol állt a politikai hierarchiában? Ez ügyben több teória is kering a történész világban. Ki vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe a Honfoglalás idején? (észszerű.... Ezek közül az egyik népszerű elmélet szerint, amikor a Kárpát-medencébe jöttek, a magyarok kazár mintára kettős fejedelemségben éltek. Eszerint Árpád és Kurszán volt a két vezető. Ezt úgy tűnik, hogy egy mohamedán forrás is alátámasztja. Fent maradt ugyanis egy beszámoló mely szerint a magyarok főnöke 20 ezer lovassal vonul ki.
A honfoglalás kori magyar történelem egyik nagy kérdése: ki is volt az a Kurszán? Vannak régmúlt korszakok, amelyek dúskálnak az írásos forrásokban. Aki Julius Caesar korát akarja megismerni, az például igen csak mázlista: hogy mi folyt Rómában nem sokkal időszámításunk előtt, azt olykor napra pontosan tudjuk. A magyar őstörténet már nem ilyen szerencsés. A honfoglalás kora annyira gyéren dokumentált, hogy a történészek olykor félmondatokból kell kiolvassák, milyen lehetett elődeink társadalmi berendezkedése. Valóságos Sherlock Holmes-ként kell a nyomok alapján összerakniuk a képet. Ám ez a kép nem éppen kristálytiszta. Hányan lehettek a honfoglalók?. A magyar őstörténet körül az egyik legtöbb fejtőrést egy bizonyos személy, Kurszán okozza. Róla egy bizánci forrás azt írja, hogy amikor 895 körül a bolgárok elleni hadjárat miatt a bizánci követ találkozott a magyarok két fejével, Árpáddal és Kurszánnal beszélt. Az tehát világos, hogy Kurszán fontos személy volt. A honfoglalás után egyébként a nyugati források Árpádról nem is tudnak.
Fritz Wendhausen rendezte Westhof harca, Asszony a szekrényben (rendező: Rudolf Biebrach). 1928-ban ismét háromban: Átbukás (a festő Metzner Ernő rendezésében, aki Lubitsch, Pabst, Korda, René Clair tervezőművésze), itt a neve sincs kiírva főcímlistán, igaz, együtt névtelen Kurt Geronnal, Alexander Granachhal; Dr. Schäfer, nőgyógyász (Hans Albers és Petrovich Szvetiszlav főszereplése mellet); Ma este Strauss játszik életrajzfilmben; Út az éjszakában, Kis előleg a boldogságra (az utóbbi két film 1929-ben készült). Otthagyja Berlint, a kor film-fővárosát. Legközelebb 1932-ben áll idehaza kamera elé, majd évente három filmben ő a szerelmes ifjú. Könnyed darabokban játszik könnyedén. Molnár Ferenceket: a Belvárosiban Valaki (1932), a Magyar Színházban a Harmónia (1932) Szlávics Vilije, a fodrász fiacskája, a Vígben A nagy szerelem (1935) Iván, festője, a Goldmark-teremben saját rendezésében eljátssza a Liliom hintáslegényét (1943). A Valaki alakításáról a Nyugat így ír:? Ráday Imre - Szilveszteri jókívánságok - YouTube. Ráday Imre azt csinálja, amit mindig csinál, szerepe nem sok lehetőséget ad neki, hogy egyebet is csinálhasson. "
Szép tiszta beszédét külön ki kell emelni, mint fiatal színészeinknél ritkuló adományt. " Ráday Imre szeptember 4-én lett volna 100 éves, de már 22 éve elholt. Szerző: M. G. P.
1950-1956 között színészmesterséget tanított a Színház- és Filmművészeti Főisk. -n. Egyike volt a legszebben beszélő színészeknek. 1967-ben ő volt az első színész, akit kitüntettek a szép m. beszédért járó Kazinczy-díjjal. Nyugdíjba vonulása után (1971) feleségével, Pápay Erzsivel közös előadásokat tartott Vers-Muzsika-Próza c. -mel. Ráday Imre - Sztárlexikon - Starity.hu. Gyakori szereplője volt a M. Rádiónak. A hetvenes évek elején az Életet az éveknek c. műsor műsorvezetője volt. Utoljára Zsolt Béla Erzsébetváros c. darabjának főszerepét játszotta mint vendég a Thália Színházban. – F. sz.
711 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
Gyászhír: 33 éves korában elhunyt Tom Parker, a The Wanted énekese Betegség miatt elhunyt 33 éves korában a The Wanted énekese, Tom Parker. Hetedik gyermekével várandós Alec Baldwin felesége Újab baba érkezik a családba. Moonshot: Lana Condor szerint "traumatikus" volt megcsókolni Cole Sprouse-t Erről számolt be a sztár. Fájl:Ráday Imre és Tolnay Klári (Az én lányom nem olyan, 1937).jpg – Wikipédia. Billie Eilish vicces dologra jött rá, amikor visszanézte az Oscar-díjátadót Nagyon örül az énekesnő.