Épp csak pár napja számoltunk be róla, hogy Szabó István legújabb filmje februárban érkezik a mozikba, ráadásul a rendező ismét együtt dolgozott Klaus Maria Brandauerrel, máris egy újabb, Szabóhoz köthető hír érkezett, miszerint az Oscar-díjas szakember több filmjét is műsorra tűzik New Yorkban és Los Angelesben is. Szabó István a Mephisto című filmért kapott Oscar-díjjal New York világhírű mozijában, a Film Forumban felújított, 4K változatban tűzik ismét műsorra Szabó István három különböző filmjét is, köztük az Oscar-díjas Mephisto, az Andorai Péter és Bánsági Ildikó főszereplésével a második világháború alatt játszódó Bizalom, valamint a szintén Brandauer főszereplésével készült Redl ezredes című film is bemutatásra kerül. És ez még nem minden, hiszen a filmek Los Angelesben az American Cinematheque repertoárjába is bekerülnek. A mozis bemutatókat követően ráadásul mindhárom film megjelenik a tengerentúlon DVD, Blu-ray és VOD forgalmazásban is. Szabó mindhárom filmje a maga idejében igazi díjhalmozónak számított, a Bizalom a nyugat-berlini filmfesztiválon elnyerte az Ezüst Medve-díjat, a Redl ezredes a Cannes-i Filmfesztivál zsűri díját, a Mephisto pedig ugyaninnen a legjobb forgatókönyv kitüntetésével távozott, és később meghozta Magyarország első, legjobb idegennyelvű filmnek adható Oscar-szobrát is.
Az Oscar-díjas Szabó István, az egyik legsikeresebb magyar filmrendező, a Mephisto, a Hanussen és A napfény íze alkotója nyolc éve nem készített filmet. Akkor Szabó Magda Az ajtó című regényét dolgozta fel Helen Mirrennel a főszerepben. Az ajtó alaposan megosztotta a kritikusokat és a közönséget, ami Szabó új filmjére, a Zárójelentésre is igaz lesz. FELTÉTELEZHETŐ, HOGY HA VALAKI NYOLC ÉV KIHAGYÁS UTÁN, TÚL A NYOLCVANADIK ÉVÉN VISSZATÉR, HOGY ÚJRA FORGASSON, ANNAK VALAMI KÜLÖNLEGES OKA VAN. Valamit nagyon el akar mondani, valamit még hiányol kétségtelenül jelentős életművéből. De hogy pontosan mi is volt ez, arra csak részben lehet válaszolni, mert a Zárójelentés végén a szánkba rágott tanulság annyira szimpla, hogy nehezen hisszük el, hogy csak ezért készült el a film. Márpedig, ami elhangzik, az körülbelül annyi, hogy a világ gonosz, az emberek többsége gonosz, de vannak olyanok, akiknek mégis helyén van a szívük, megvan az erkölcsi iránytűjük. És ha nem is holnap, de a gonoszok megbűnhődnek majd, a jók meg elnyerik méltó jutalmukat.
Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar – és Kossuth díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert. Klaus Maria Brandauer osztrák színész, rendező eredeti neve Klaus Georg Steng; Maria Brandauer az édesanyja leánykori neve. Brandauer az érettségit követően 1962 -től Stuttgartban a Zene- és Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, de két szemeszter elvégzése után otthagyta. Első színházi szerepe a Claudio volt Shakespeare Szeget szeggel című vígjátékában, 1963 -ban, a tübingeni színházban. Később a bécsi Josefstadti Színház társulatánál játszott; szélesebb körben Lessing Emilia Galotti című drámájában nyújtott alakítását követően vált ismertté (1970) 1972 óta a bécsi Burgtheater társulatának tagja. Filmes pályafutása gyakorlatilag 1981 -ben kezdődött, amikor Szabó István Mephisto című alkotásában kapott főszerepet.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Bővebben: Szabó István (filmrendező) A(z) "Szabó István-filmek" kategóriába tartozó lapok A következő 14 lap található a kategóriában, összesen 14 lapból. A Álmodozások kora Apa (film) B Bizalom (film, 1980) Bors (televíziós sorozat) Budapesti mesék E Édes Emma, drága Böbe H Hanussen M Mephisto (film) N A napfény íze R Redl ezredes (film) Sz Szembesítés (film, 2001) Szerelmesfilm T Találkozás Vénusszal Tűzoltó utca 25. A lap eredeti címe: " ria:Szabó_István-filmek&oldid=15676135 " Kategória: Filmek magyar rendezők szerint Személyekről elnevezett kategóriák
A Párizsba tartó vonatúton emlék és fantáziaképek örvendeztetik, illetve nyomasztják. A szép és a borzalmas egyidejűleg él emlékezetében. A vészkorszakot és Budapest ostromát gyerekfejjel élte meg: az óvóhelyen töltött karácsony, a bújtatás, a döglött lovak húsának szétkapkodása, az alapszükségletekkel megpakolt zöld hátizsák, a bombatalálat érte házuk és a kivégzett szomszéd lány képei a még szintén gyerek Katával töltött felhőtlen momentumokkal vegyülnek fejében. Belső utazása a történelmi és személyes időben megmutatja, hogy a körülmények lépten-nyomon keresztbe tettek szerelmüknek, már tinédzserként is: legszemléletesebb az úttörővezetők már-már koncepciós perekre hasonlító számonkérése, melynek keretében magyarázniuk kell, hogy miért sétáltak kézen fogva az utcán, és tisztáznunk kell, hogy egymást vagy a pajtársaikat szeretik jobban. Jancsi vágyképeiben a nagy találkozás vidám, fesztelen és romantikus. Azonban a valóságban Kata nem hull karjaiba és nem csókolja hosszan, sőt, az állomásra sem tud kijönni érte.
Ezzel a nüanszokat, a komplex hatalmi intrikákat elnagyolt, képregényfilmes motivációkra cserélik, pedig Sheridan életművére ( Sicario 1-2, A préri urai, Wind River) ez egyáltalán nem jellemző. A történet egyébként a szokásos: John Kelly (későbbi fedőnevén John Clark) haditengerészeti kommandósként teljesít szolgálatot, amikor várandós felesége a hatalmi játszmák áldozatává válik, és szánt szándékkal megölik. Amikor igazságot akar szolgáltatni, az állam cserben hagyja, és csak magára számíthat, hogy felkutassa és megbüntesse felesége gyilkosait. A képek forrása: MAFAB Ez eddig egy Steven Seagal-film vagy számtalan másik, a '80-as, '90-es években népszerű akciómozi szinopszisa is lehetne, de jobb esetben úgysem az a lényeg, hogy hova jutunk el, hanem az, hogy hogyan. Stefano Sollima rendezése tehet arról, hogy a Bűntudat nélkül több, mint egy egyszerű utánérzés a '90-es évekből. A rendezőt korábban leginkább a bűnszervezetek működése foglalkoztatta, a Gomorrah és a ZéróZéróZéró sorozatokon, valamint a Sicario 2 -n dolgozott, nem idegen tehát tőle ez a nyersesség.
A Bűntudat nélkül első ránézésre kritikusabb az amerikai külpolitikával kapcsolatban, mint a hasonszőrű akciómozik, de aztán a könnyebb utat választja. RICHTER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tom Clancy sosem volt katona, mégis lázas érdeklődéssel követte szülőhazája, az USA titkosszolgálati és katonai akcióit, amiket megpróbált a lehető leghitelesebben és a legnagyobb részletességgel átültetni a műveibe. Az első, 1984-ben megjelent Vadászat a Vörös Októberre című regényét maga az elnök, Ronald Reagan méltatta. Clancy neve azóta márkanévvé vált: könyveit több mint százmillió példányban adták el, amikből filmes és videojátékos adaptációk is készültek. Leghíresebb karakterét, Jack Ryant Alec Baldwin, Harrison Ford, Ben Affleck és Chris Pine keltette életre öt különböző filmben, de jelenleg is fut egy róla készült sorozat az Amazon Prime-on, aminek épp nálunk forgatják a második évadát. A gigavállalat Tom Clancy másik híres karakterét, John Clarkot is megszerezte; a Bűntudat nélkülnek ő a főszereplője. Willem Dafoe és Liev Schrieber után egy fekete színészre, a Creed ből és a Fekete párduc ból ismert Michael B. Jordanre bízták a szerepet.
Rendkívül manipulatívak és könnyen az ember bizalmába férkőznek. Társas kapcsolataik során kiválóan megtanulják imitálni az érzelmeket, noha valójában képtelenek érezni őket. Így könnyen lehet, hogy a gyanútlan emberek számára teljesen "normálisnak" tűnnek. A pszichopaták gyakran magasan iskolázottak, jól képzettek és képesek hosszú távon az állandó munkavégzésre is. Néhány pszichopata annyira kifinomultan és ügyesen manipulálja környezetét, hogy képes családot alapítani, illetve egyéb hosszú távú kapcsolat fenntartására is. Mindezt anélkül, hogy bárki valaha is gyanakodna rá, vagy megkérdőjelezné valódi természetét. Bűnelkövetés személyiségzavarral Bármilyen bűncselekmény, amit szociopaták követnek el – köztük akár a gyilkosság is – inkább számít spontánnak és nem előre kiterveltnek, mint rendesen átgondoltnak és megtervezettnek. Mások szemében a szociopaták általában rendkívül zavarodottnak tűnnek. A szociopaták viselkedése többnyire bejósolhatatlan és kiszámíthatatlan. Emiatt őket a laikusok és a szakértők is könnyebben megkülönböztetik a pszichopatáktól.