Rádiós műsorvezetőként térhet vissza Császár Előd. A zenész 1998-ban karambolozott egy vele szemben jövő rendőrautóval, melynek sofőrje a baleset következtében életét vesztette. Bár a zenész egy év hat hónapos büntetését felfüggesztették, a történtek megtörték a zenész karrierjét. Császár az elmúlt 20 évben főleg külföldön készített remixeket, Shane 54 művésznéven. A Blikk most azt írja, hogy a zenész a Sláger FM hétvégi dj-műsorának házigazdája lehet, Náksi Attilával és WhiteBoy -jal váltva. Császár nem kívánta kommentálni a hírt, de Jáksó László, a Sláger FM kreatív igazgatója a Blikknek a következőt mondta: Elődnek a baleset előtt szép karrierje volt, jó zenét csinált. Csaszar elod felesege zsuzsa. Emberként semmi közöm hozzá, egy hülyegyereknek tartom, és csak udvariasságból használom ezt a kifejezést, mert kreatív igazgatóként engem minősítene, ha durvább kifejezéssel illetném. Soha nem hallottam nyilvánosan bocsánatot kérni. Nekem fontos a rádióm és a zenei minőség. Attól, mert valaki rossz minőségű ember, még lehet tehetséges.
Császár Előd - Megtalállak még - YouTube
Tehát nekem is be kellett számolnom az utak végén arról, hogy kikkel, mely zenészekkel találkoztam… Arra viszont szerencsére egyáltalán nem kértek meg, hogy családomról, barátaimról, kollégáimról bármit is jelentsek, mert erre kifejezetten alkalmatlan lettem volna. " 1981-ben, Czigány György hívására átment a Rádióból a Magyar Televízióba, ahol – több más mellett – a Zenebutik volt rendkívül népszerű műsora. ORIGO CÍMKÉK - Császár Előd. Ez is több műfajú műsor volt, a komolyzenei témák mellett bemutatták a legfrissebb nyugati pop-rock - videóklipeket, de irodalmi, képzőművészeti részek is szerepet kaptak. Az élőben sugárzott, változatos helyszínekről (még külföldről is) jelentkező műsorsorozat húsz év alatt 266 adást ért meg. A műsor és a Magyar Televízióbeli pályafutása 2002-ben, nyugdíjazásával szűnt meg. A Zenebutikot – ZENE-kaleidoszkóp – Zenész-BUTIK néven – átvitte a Satelit TV -hez, de az nem sokkal később, 20 adást követően tönkrement. Ezután, 2002–2003-ban a Hír TV -nél vezette a Zenehíd, illetve az Operapáholy című műsorokat.
A Hol sírjaink domborulnak címmel frissen megjelent, átdolgozott, bővített kiadású kötetnek kedd este (április 8-án) a Pozsonyi Casinóban volt az első bemutatója. A Görföl Jenő – Kovács László szerzőpáros a Szlovákiában még fellelhető 1848-as honvédsírokat és emlékhelyeket dokumentálta és szedte csokorba. A Pro Patria Honismereti Szövetség, melynek Görföl Jenő a titkára, felvidéki virtuális temetőt létrehozását is tervezi. "Hol sírjaink domborulnak" - mohácsi konferencia | Történelemoktatók Szakmai Egyesülete. Felvidéki barangolásai során ébredt rá, mennyi 48-as honvéd emlékhely, síremlék található az országban, s mennyi van elhanyagolt állapotban, sőt lassan már feledésbe is merül, de ugyanúgy az első világháborús és egyéb kulturális, történelmi emlékeink is. A kilencvenes években formálódó Pro Patria Honimsereti Szövetség egyik fő feladatának épp ezért az emlékhelyek felkutatását és ápolását, a helyreállítás megszervezését, a sírok rendbe tételét határozta meg. A Szövetség szerette volna elérni, hogy nagy számban iskolák, önkormányzatok vállaljanak védnökséget egy-egy emlékhely fölött, mint ahogyan az meg is történt például Mednyánszky László pozsonyi vértanú beckói sírja esetében, melyet jelenleg is az alsóbodoki és szombathelyi középiskolások közösen tartanak rendben, legutóbb pedig Szelezsényben (Slažany, község Nyitra és Aranyosmarót között) Bodó Lipót nemzetőr bozóttal benőtt sírját takarították le.
számú tömegsír 2021-es antropológiai feltárása, és a jövő perspektívái 14. Bertók Gábor: A mohácsi csatatér 2021. évi kutatási tapasztalatai, és a jövőbeli tervek 15. Fedeles Tamás: Csoportkép 1526-ból - A magyar főpapi kar a mohácsi csata előestéjén 15. Varga Szabolcs: Nándorfehérvártól Mohácsig. Törekvések a déli magyar határvédelmi rendszer megerősítésére 1521-1526 között. Időpont: 2021. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Igazgatóság. december 03. 10. Helyszín: Selyemgyár Kulturális Negyed, Mohács, Szent János u. 9
Elég a baja a mindennapi felvidéki magyar polgárnak. Tisztelet a kivételnek. S mindamellett várja a csodát! Olykor még beszól: le kell váltani, meg kell szüntetni, új pártot kell alapítani. S mit sem gondol arra, hogy saját népének, gyermekeinek, unokáinak sírját ássa, amikor az állam adta jogokat nem ismeri, nem érdekli, nem éli meg. " Hol sírjaink domborulnak...". Továbbra is a magát magyarnak valló értelmiségi (hogy már ne menjek alább), – ovával, lágyítójelekkel, szlovák helyesírással írja a nevét, beadja szlovák oviba, iskolába gyermekét, hogy érvényesüljön (ezt szajkózza 30-40 éve). A többségében magyarok lakta községek hangszóróiban nem szól a magyar zene, mert valaki szóvá tette, és sértő az ott lakó más ajkú, de kisebb létszámú lakosnak, az önkormányzati iratok, jegyzőkönyvek, válaszlevelek nem íródnak magyarul, a magyar irodistákat foglalkoztató hivatalokban, egészségügyben, üzletben, intézményekben. Sorolhatnám a végtelenségig az önmaguk sírját megásó felvidéki magyarság mindennapi cselekedeteit, amellyel naponta egy-egy hanttal mélyítik a majdani sírok fenekét.
A besztercebányai temetőben két olyan honvédsírt is tönkre tettek, amelyekről tudomásunk volt. Az egyik sírkövet lecsiszolták, s új név került a helyére, a másikat ledöntötték, összetört Repcsik János gyönyörű feketemárvány síremléke. Ez különösen azért fájó számomra, mert ő volt a FEMKE, a Felvidéki Magyar Kultúegyesület egyik legnagyobb támogatója. Sajnos, ez vár az összes többire is", konstatálta Görföl. Ezért is kezdeményezi egy interneten megjelenő virtuális felvidéki temető létrehozását, ahol számba vehetjük múltunk emlékeit. Nem tartja megoldhatatlannak egy nemzeti sírkert kétrehozást sem, ahová a felszámolt temetkezési helyek sírkövei kerülnének. Összefogást sürget hát a honismereti szövetség és a Csemadok titkára. Úgy véli, sokat tehetnek az iskolák a múlt tiszteletére való neveléssel, az önkormányzatok pedig anyagi hozzájárulással, és azzal, hogy ezeket a sírokat helyileg védetté nyilvánítják. De nemcsak a 48-as honvédekét, a világháborús hősi halottakét, hanem az egykori kántortanítókét, papokét, egy-egy közösség kiemelkdő alakjaiét is.
A későbbiekben 2. világháborús áldozatokat is temettek ide, majd a város különböző helyein található volt katonatemetők sírjait is ide helyezték át, így az ide temetettek száma megközelíti az ötezret. A miskolci Hősök temetőjében. Fotó: HelloMiskolc Sokak számára érdekes lehet a sírok szimbolikája, a sírfeliratok régi nyelvezete és üzenete. Régi sírkövek az Avasi református műemlék temetőben. Fotó: HelloMiskolc