Később a cseresznyelégy ellen peddig célzottan, sárgalapos megfigyelés alapján, Mospilan vagy Basudin, biztos ami biztos inkább felszívódó szer, ha egy két napot késne a kezelés időpontja az ideálistól, és ha elhúzódó a rajzás, akkor kontak szerként valami piretroid (lehetőleg kevés É. v. Actara vagy mospilan bula. i-jű szerként, mondjukl a Karate vagy Decis). Így úgy gondolom, hogy sokkal több, az integrált védekezésben nagy szerepet játszó természetes parazita és predátor szervezetet mentettem meg, és nem utolsó sorban, hosszú távon is kisebb környezeti terhelés mellett olcsóbban kijövök, és a gyümölcsben is kevesebb a hatóanyag maradék. Mindezzel azt szerettem volna csak mondani, hogy én tényleg igyekszem ésszerűen alkalmazni ezeket a szereket, de úgy érzem, ha már egyszer egy csomó pénzért megvettem, akkor szeretném felhasználni, főleg azért, mert már most a cseresznyelégy elleni küzdelemben, már időszerű a váltás, és Mospilan helyett használnám a Basudint, illetve a kecskerágó pajzstetűvel szemben, amikor már nem virágzik ott semmi, akkor ebben bízom igazán, hogy ez talán segíthet.
Legalább 100-n vannak. szicsu1007 2014. 08. 31 18596 Érdemes harcolni ellenük (kecskerágó pajzstetű). Én is ebből a topicból tudom, hogy mi ez, és tavasszal olajos, nyáron egyéb kontakt és felszívódó rovarölőkkel támadok rájuk (mindig marad egy kis szer a gyümölcsfáktól - azt kapják). Most gyönyörűek a kecskerágóim, még a rájuk ragadt döglött egyedeket is lemosta már az eső (meg én:-) Előzmény: molandi (18586) 18595 OK:) Az olajos cuccot csak a kecskerágókra nyomasd, a többiben lehet, hogy van olaj-érzékeny... a Mospilan (v. Actara v. Calypso) mehet mindenre... Actara vagy mospilan anwendung. illetve épp virágzó növényre az Actara nem, csak a másik kettő valamelyike. Előzmény: molandi (18594) 18593 Megéri az a sok permetezéses macera? Szerintem meg, de én ezt soha sem gazdasági szempontból közelítem első sorban... ahogy szerintem a "házi kertesek" zöme sem... Előzmény: molandi (18592) molandi 18592 Hát nem is tudom. Elég sok, mondhatni rengeteg van rajtuk. Megéri az a sok permetezéses macera? A barátnőméknél is volt 2 éve, semmivel nem tudták "kipermetezni", de lehet a szer és a műveletsor nem volt megfelelő.
Az igaz, hogy ezek ÉVI-je 3 nap de engem nem zavarna más felszívódó szer ami pld. 7-10 napos - megszedném a termést és kivárnám az időt a következő szedésre. Tudnátok ajánlani ezek függvényében más vegyszert?? pacsepa 2014. 02 18604 Szia! Bocsi, hogy beleszólok, de ezekhez simán tennék Dithane-t, vagy akár már valamilyen rezes szert is... Így együtt talán hatásosabb lenne. Rovarölő : Actara SC 5 ml. Előzmény: Antisystem (18602) 18602 Blumeriella vagy Stigmina. Ha tudsz Folicur Solo-t szerezni, az kb ideális, de a szabad forgalmú Topas is megteszi. Ősszel meg el kell távolítani a fa közeléből a lehullott lombot. Előzmény: Ranyu (18599) 18601 Szerintem a leírt kombinált kezeléssel igen, és egy kiadós metszés után tavasszal ki fog zöldülni. Előzmény: Jollyka (18600) Ranyu 18599 Szeretném megkérdezni, hogy szüleim cseresznyefáját mi támadta meg, és mivel kezeljék. Gondolom, valami gomba, de számtalan szer van rá. Segítséget előre is köszönöm! Jollyka 18597 Sziasztok! Ez a hernyó micsoda? 2 nap alatt ellepték a puszpángunkat, teljesen tönkretették.
Méhekre kifejezetten kockázatos! kiszerelés: 5 ml, 50 ml, 250 ml eltarthatóság: 3 év Gyártó: Syngenta Kategória: Rovarölő szer Tömeg: 0, 01 kg Forgalmazási kategória II A termékleírás tájékoztató jellegű, a készítmény felhasználása előtt kérjük olvassa el a termék használati utasítást! Hasonló termékek Biofito Növényápoló szer rovarkártevők ellen 1850. - Ft tovább Mospilan 20 SG 4 g 1050. Actara vagy mospilan etykieta. - Ft Teldor 500 SC / Texio 10 ml 1700. - Ft Quadris ampullás 10 ml 1220. - Ft tovább
14 nap szőlő (alany) (csemege, bor) szőlő-gyökértetű, szőlőkabóca, amerikai lepkekabóca 10-20 ml/100 l víz Maximum 3 alkalommal, 14 napos időközzel, gyümölcskötődés kezdetétől fürtzáródásig.
:-) Még annyit, hogy a leveleken apró tűhegyni foltokként jelenik meg a barnulás, kintről a szár felé, és így barnul be a teljesen. Köszönettel: Kovács Lívia
A nagyszabású reformok segítették az árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozását is. Külpolitika – külkereskedelem A 14. században megélénkült a külkereskedelem. Hátrányt jelentett, hogy a fő nyugati kereskedelmi úton Bécs árumegállító joggal (egyes városok kiváltsága, amely szerint a területükön áthaladó kereskedőket megállíthatják, árujukat kirakathatják, és azok eladására kötelezhetik) rendelkezett. Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett, amelyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak. A Magyar Királyság két fontos külpolitikai szövetségese Cseh- és Lengyelország lett, utóbbiak között viszont dinasztikus ellentétek feszültek. Ezek feloldására szerveződött meg 1335- ben a visegrádi királytalálkozó, amelyen Károly Róbert magyar, (Luxemburgi) János cseh (1311- 1346), és III. A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. (Nagy) Kázmér lengyel (1333-1370) király vett részt. János lemondott lengyel királyi címéről, és lengyelországi igényeiről, Kázmér pedig Szilézia birtoklásáról. Cseh-magyar kereskedelmi megállapodást is kötöttek, amely az árumegállító joggal rendelkező Bécset kikerülve új, Cseh- és Morvaországon átvezető kereskedelmi útvonalat hozott létre.
Károly Róbert harca a trónért 1301-ben fiú utód nélkül elhunyt III. András (1290-1301) magyar király, és vele kihalt az Árpád-ház férfi ága. Az ezt követő zűrzavaros időszakot (1301-1308) interregnumnak (király nélküli időszak) nevezzük. A magyar trónért három, az Árpád-házzal leányági rokonságban álló dinasztia kezdett vetélkedni. A cseh (Premysl) Vencel (1301-1305) és a bajor (Wittelsbach) Ottó (1305-1308) csekély hazai támogatottsággal rendelkezett, így e küzdelemből a nápolyi Anjou-házból származó Károly Róbert került ki győztesen. Többször megkoronázták (1301, 1309, 1310), mire végül törvényesen elfoglalhatta a magyar trónt. A királyi hatalom megszilárdítása A 13. század végén a bárók (országos főméltóságot betöltő nagybirtokosok a 13-15. századi Magyarországon) hatalma megnőtt a királyéval szemben. III. András, „az utolsó aranyágacska”. Egyesek hatalmukat egész országrészekre kiterjesztették, és azok felett királyi jogokat gyakoroltak (saját udvartartás, pénzverés), ezért kiskirályoknak-oligarcháknak is nevezzük őket.
Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása a városok és a gazdaság fejlődését tekintve, kedvező időszak volt. A művészetekben egyeduralkodóvá vált a gótikus stílus, a várépítészetben a védhetőség mellett érvényesültek a kényelem (kályhák) és a reprezentáció (címerábrázolások) szempontjai is. A nemesfém-bányászat fellendülése különösen az ötvösségre hatott kedvezően. A kor fennmaradt remekműveinek zöme egyházi használatra készített, liturgikus tárgy. A világi kincstárak gazdagságát csak néhány, elsősorban a ruházat díszítményeiből álló kincs- és sírlelet tükrözi. Érdekességek: A 14. század első felében Európa aranytermelésének legnagyobb része magyarországi bányákból származott. Magyar királyok és uralkodók 8. kötet - II. András és IV. Béla. A többféle és több színű kőből készített visegrádi falikutat egykor még festéssel is színesítették. Magyarországon az első cserépkályhákat a 14. században készítették. I. Lajos kiállított kettős keresztje ugyan 19. századi bécsi hamisítvány, de a talprész zománcai eredetiek.
Legjelentősebbek a Csákok, Kőszegiek, Abák stb. voltak. Károly Róbert csak fokozatosan, a tartományúri befolyás felszámolásával tudott a korona mellé királyi hatalmat is szerezni. A bárók elleni harcban a főpapságra, a nemességre és a városi polgárságára támaszkodhatott. Az összefogásra képtelen ellenfeleit ígéretekkel és engedményekkel nyerte meg, vagy fegyveres erővel törte meg. Ennek első állomása az 1312-ben lezajlott rozgonyi csata volt, amelyben legyőzte Aba Amadé fiait, és a Csák Máté által segítségükre küldött csapatokat. A királyi hatalom megerősítéséért folyó küzdelmek egészen 1321-ig elhúzódtak, amikor is Csák Máté meghalt, így utolsóként az ő birtokai is a király fennhatósága alá kerültek. Ezt követően Károly hatalma már a teljes országterületre kiterjedt, az udvartartás visszaköltözhetett Visegrádra. Az ország újjászervezése A kiskirályok bukásával területeik újra beolvadtak a királyi birtokállományba, amelyből az uralkodó jelentős adományokkal jutalmazta támogatóit. Legfontosabb híveit a bárók közé emelte, valamint nekik juttatta a legfőbb országos méltóságokat (nádor, erdélyi vajda, horvát bán, országbíró, tárnokmester stb. )
A tartományuraktól visszavett területek a királyi birtokállományt gazdagították, de ez hamar semmivé vált a nagyarányú adományozások miatt. Következményeként jelentősen csökkentek a királyi birtokokból származó jövedelmek, ezért át kellett térni a regálékon alapuló gazdaságpolitikára. A királyi hatalom anyagi alapját a regálé jövedelmek (minden olyan államkincstárt illető jövedelem, amit királyi jogon szedtek: kamara haszna, bányabér, sómonopólium, harmincad) biztosították. Magyarország területe rendkívül gazdag volt nemesfémekben (az évi aranytermelés 2- 2, 5 tonna), ezért a király támogatta új bányák nyitását, valamint külföldről bányászokat is telepített az országba. A régi gyakorlat szerint minden bánya tulajdonosa a király volt, így ha valamelyik földesúr a birtokán érclelőhelyet talált és nyitott, akkor a területet megfelelő kárpótlás ellenében át kellett engednie az uralkodónak. A fejlődésben érdekelt Károly Róbert megreformálta az urburát (a bányászok által a kitermelt ércek után a királynak fizetett illeték neve – az arany egytizede, az ezüst egynyolcada), és hogy ebben érdekeltté tegye a földbirtokosokat, megtarthatták a bányákat a területtel együtt, sőt az urbura egyharmadát is átengedte nekik.
Az Aranybullát azonban a bárók nem vették figyelembe és csorbították az egyház birtokait. Ezért 1231-ben a főpapi ellenzék rávette Andrást az Aranybulla megújítására, amely több ponton eltért az eredetitől, és elsősorban az egyházi kiváltságok számát gyarapította, például nem tiltotta, hogy az egyház pénzben szedje a tizedet és nem szólt bele a sóraktározásba és a sószállításba, de ezen törvények nagy része csak írott szó maradt. András több hadjáratot vezetett Halics ellen, de mind sikertelen volt. Megpróbálta megszerezni a havasalföldi pogány kunok földjét és ezzel az 1215-ben Erdélyben letelepített német lovagrendet bízta meg, akik viszont nem hogy megtagadták volna András kérelmét, hanem függetlenedni akartak, ezért András kiűzte őket az országból és a lengyel peremvidékekre költöztek, ahol megalapították államukat. Megpróbálta megszerezni a Latin Császárságot is, de miután az sem sikerült, a Nikaiai Császársággal és a Bolgár Cársággal szövetkezett.