Nagy, rengeteg erd ő n, virágos, nagy réten! Hetedhét országot végiggyalogoltam, mind megettem, ami útravalót hoztam. - Jaj, kedves Télapó, de jó, hogy eljöttél, nagy tornyos városban el nem tévedtél! – kiáltotta Lacika örömmel, és helyet csinált Télapónak az ágya szélén. - Nagyon fontos dologban kell veled beszélnem. - Mondd csak, mondd, galambom! – mosolygott Télapó. - Tudod, Télapókám…, de hajolj közelebb, a füledbe súgom, mert nagy titok, amit mondok neked. Nagyanyókám vett egy szánkót karácsonyra, de a pénzéb ő l már nem futotta - hóra. Hó nélkül a szánkó nem ér egy fagarast; hozzál nekem sok-sok jó ropogós havat! - Jól van- bólintott Télapó -, hozok neked, Lacikám, mert olyan szép levelet írtál nekem. Petrolay Margit: Sürgős levél – Ingyenes nyereményjátékok, lottószámok, vetélkedők egy helyen. Most csak feküdj le szépen, és aludj, mert elmondták már az esti mesét is a rádióban. Le is feküdt Lacika, szemét is behunyta, el is aludt nyomban. Télapó meg éppen csak erre várt, szép lábujjhegyen kiosont a szobából, halkan becsukta maga megett az ajtót, hogy meg ne zavarja a kisfiú álmát, és elindult a csendes éjszakába.
(Nyújtja a kesztyűt. ) (örömmel): A kesztyűm! Megvan a kesztyűm! Akkor mégis elindulhatok, hogy ajándékot vigyek a gyerekeknek! Hát én megyek! Jó utat Mikulás! (Futva indul visszafelé. ) Várja Füles! Gyere vissza! Petrolay Margit: Sürgős levél. (visszafordul, megáll az ajtó előtt) (nagy zacskót vesz elő, átadja a nyuszinak): Tessék Füles, ez a tiéd. Köszönöm a fáradságodat. (átveszi a zacskót): Szívesen Tálapó! Köszönöm az ajándékot. (Dalolva elindul visszafelé, majd eltűnik. ) A Mikulás bejön és leül a neki készített székbe...
/helyben futás/ Most a szíved kalimpál, / u. / Ha fut a láb. /u. a/ Állj! Min állsz? /mutatóujj felemelése figyelmeztetőleg/ A lábamon. /láb simítása/ Látom, ezt már jól tudod. /kiegyenesedés/ Kezdjük elölről a verset, A címe az: EZ ÉN VAGYOK! /magamra mutatás/ Sziasztok! Mesét keresek amit elbáboznánk karácsonyi ajándékba a gyerekeknek. Ti is szoktatok mesével készülni? Szia! Mi a Mikulás kesztyűjét szoktuk bábozni a gyerekeknek! Mikulás kesztyűje Szereplők: Füles Szarka Róka Farkas Medve Vadász Kisegér Mikulás Szín: téli erdő, három-négy fával, bal szélén a nyulacska kunyhója, jobbra a Télapó háza – szín közepén bokor Kellékek: seprű, hatalmas fekete, prémes kesztyű, vadászpuska, zacskó cukor Ének: a közönség által ismert Mikulásról Szóló dal Füles: (a szín elején harsány hangon énekel, a dal ütemére hatalmas lendülettel havat seper, hirtelen lehajol, torkára forr az ének, kezében megáll a seprű, ijedten): Jaj mi ez? őrö! (A seprűvel óvatosan előpiszkálja a kesztyűt, csodálkozva mondja): Egy kesztyű!
Mehetek tovább, nincs már messze a Mikulás háza. (Felveszi a kesztyűt. ) Vadász: (felbukkan a fák közt): Egy nyúl! Hol a puskám? (rémülten) Jaj a Vadász! (Hadarva mondja. ) Én most kicsi egér legyek! (Ugrik egyet, egérként bukkan fel) (ebben a pillanatban süti el a puskáját): Puff! (Fut az egér felé, nézi a cincogó egeret, majd leejti a puskáját. ) De hiszen ez egér!... Hát így megöregedtem?! Már az egeret is nyúlnak nézem?! Nem is vadászok többet! Hazamegyek a meleg házikómba pipázni! (Eldobja a puskát, megfordul és kimegy. ) Füles, mint egér: újra nyúl lehetek! (Cincogó hangon, a vers ütemére mondja a varázsigét. ) (Ugrik, átváltozik) (felveszi a kesztyűt): Megyek tovább... (Felbukkan Mikulás háza. A Mikulás háza a csoportszoba ajtaja) Végre... A Mikulás háza... csakhogy ideértem! (Bekopogtat az ajtón. ) Mikulás: (kinyílik az ajtó, s kihajol): Ki az? Én vagyok Füles, a kisnyúl! (jobban kihajol, meglátja a nyulat, csodálkozva): Csakugyan... hát téged mi szél hozott erre? Elhoztam a kesztyűjét, amit elveszített az erdőben!
Igazából sok magyarázatot nem is igényel a cím. 3 éve a kormányzás és az általános otthoni hangulat és politikai állapot miatt döntöttem úgy, hogy elköltözöm az országból. Azóta szinte minden nap meg voltam erősítve benne, hogy jól döntöttem, bár a fejem hátuljában még mindig ott motoszkált a kis gondolat, hogy jó lenne hazamenni egyszer. Szeretem a magyar konyhát, szeretem a Balatont, jó/nosztalgikus érzés volt a kis poros, út nélküli csóró faluban felnőni és egymás verni a focipályán, a megyei 3 csodájában játszani stb... Heraldikai lexikon/Peer család – Wikikönyvek. De ez már mind nem létezik és ezt fel kellett fognom ez alatt a választási felkészülési időszak alatt. Ami tegnap történt 100%-ig meggyőzött arról, hogy én már nem tudok tüske, rosszérzés vagy bármi féle kényelmetlenség nélkül a lelkemben magyarként gondolni magamra. Ezzel a kormányzással, elvekkel és tömegszemlélettel SEMMILYEN szinten nem tudok azonosulni. Amint lehet leadom a magyar állampolgárságom és megpróbálom elfelejteni, hogy honnan jöttem, akármilyen hülyén is hangzik ez.
Amíg jöttek a "független" felmérések arról, hogy a magyar nép közel fele változást akar és MZP akár esélyes is lehet, úgy gondoltam a "minden népnek olyan vezetője van amit érdemel" nem igaz, mert rengeteg ember nem akarja ezt, csak a szar, korrupt, kiforgatott utókommunista/fasiszta/diktatórikus rendszer kibaszik velük. A tegnapi kétharmad után már erről sem vagyok meggyőzve. Heraldikai lexikon/Lovag – Wikikönyvek. Ha el is lett csalva a választás, aki ezek után otthon marad (persze tisztelet a kivételnek akik beteget ápolnak, vagy tényeg nem tudnak elmenni otthonról) az... nem igazán tudok mit mondani. Sajnálom ezt nagyon, de úgy érzem ezzel a toxikus exszel el kell válnom véglegesen, mert lelkileg és mentálisan kikészülök tőle. /rant Ui. : Bocsi, ha senkit nem érdekel, de ki akartam adni magamból.
P. A. Mezőkovácsházán telepedett le, ahol egy házat bérelt. Házvezetőnőjét és valószínűleg egyben élettársát Körmendinének hívták. A szatócsüzlet mellett disznóhízlalással, dinnyetermesztéssel és pénzkölcsönzéssel foglalkoztak. Rendkívül szerény, takarékos életet éltek mintegy 16-18 éven át. A dinnyetermesztéshez P. -on kívül senki sem értett a faluban. 1898-ban levelet ír gyermekeinek, és találkozót ajánl nekik Budapesten. István, aki ezidőtájt Munkácson élt, azt válaszolja apjának, hogy sem pénze, sem ideje nincs Pestre utazni, és nem is óhajtja őt személyesen megismerni. Választási opciók: egyik retardált, másik retardált, 3 éves törpepárt. : FostTalicska. Gyulával személyesen is megismerkednek, sok év után viszontlátják egymást Budapesten. Még ugyanebben az évben Gyula feleségével és két kicsi gyermekével viszonozza a látogatást, néhány napot Mezőkovácsházán töltenek 1903-ban hallunk róla utoljára. Ekkor gyermekeitől újra és újra anyagi támogatást kér, pedig helyzete nem indokolja ezt. Gyula elhatározza, hogy kapcsolatait megszakítja apjával, és Istvánnak is ezt sugallja.
Édesnyja valóban nála lakott, majd súlyos betegen az ő osztályán feküdt, ott is halt meg az 50-es években Csendes, szerény ember volt, így aztán tanítványai is csendesen elfeledkeztek róla... 5. Nemzedék Csapó János 1952. augusztus 18. -án született Alsóörsön. Református vallású. Szülei: Csapó István és Peér Piroska. Ifjúkorát Alsóörsön töltötte, nagyszülei egykori nyaralójában. 1970-ben érettségizett Balatonfüreden, a Lóczy Lajos Gimnáziumban. A gimnázium elvégzése után munkába álltt, különböző munkakörökben és munkahelyeken dolgozot. 3 éves gyermek fejlődése. Munkaviszonya mellett még az alábbi képesítéseket szereztem: szobafestő-mázoló-tapétázó szakmunkás; víz- és szennyvízkezelő technikus; középfokú állami német nyelvvizsga; számítógép kezelő és használó (ECDL). 1981-ben megszületett András nevű gyermeke, kinek édesanyját, Bolla Annát, 1984-ben vette feleségül. Ugyanebben az évben költöztek be balatonalmádi lakásukba. Munkahelye: DRV Rt Szennyvíz Üzemvezetősége, Fűzfőgyártelep (1979 óta), ahol művezetőként dolgozik.