Itt a legtöbb jelenetre jut valamilyen drámai mélypont, amiből még a humor is csak nagy ritkán tudja kirángatni a szereplőket. Remekek viszont a mellékszereplők: a város kedvelt vendéglőjének tulajdonosa, Joe például parádés minden egyes jelenetben, amikor megpróbálja elrejteni Georgia elől, hogy mennyire tetszik neki a nő. És az ember őszintén drukkol neki, hogy a sok Georgia bájaira áhítozó férfi közül ő legyen a befutó. Vagy a szomszédban élő Ellen, aki úgy próbál jó barátnője lenni Georgiának, hogy lehetőleg semmi olyat ne mondjon, amiből kiderülhet a véleménye a nő életviteléről. Nagyon jól felépített karakter Paul, a polgármester, aki mindvégig kedves, és bár sejtjük róla, hogy mint a legtöbb elöljárót, őt is a hatalomvágy vezérelte a polgármesteri címig, nagyszerűen altatja el a néző gyanúját sármjával és megértő odafordulásával. Sok mindenről próbál beszélni a Ginny és Georgia, és egyes témákat nagyszerűen fest le, és amire nem marad annyi ideje, tulajdonképpen azt is találóan villantja fel.
Connor Laidman – Zach, Austin iskolai zsarnok és Cynthia fia. Devyn Nekoda – Riley Nathan Mitchell – Zion Miller, Georgia volt barátja és Ginny biológiai apja. Kyle Bary – Zion Miller tinédzserként Rebecca Ablack – Padma, Marcus ál-barátnője. Tyssen Smith – Brodie Daniel Beirne – Nick, Paul kampánymenedzsere az irodában. Humberly González – Sophie Sanchez, az iskola végzőse és Max szerelme. Alex Mallari Jr. – Gabriel Cordova magánnyomozó, akit Georgia férje volt felesége bérelt fel, hogy nyomozzon a férje halála ügyében. Damian Romeo – Matt Press, a MANG barátja. Chris Kenopic – Clint Baker, Ellen férje, valamint Marcus és Max süket apja. Epizódok [ szerkesztés] Gyártás [ szerkesztés] Előkészületek [ szerkesztés] 2019. augusztus 13-án jelentették be, hogy a Netflix sorozatmegrendelést adott a produkciónak egy tíz epizódból álló első évadra. A széria Sarah Lampert alkotótól és Debra J. Fisher sorozatvezetőtől származik. A többi vezető producerek Anya Adams, Jeff Tahler, Jenny Daly, Holly Hines és Dan March.
Karaktere szépen és precízen felépített, amitől minden lépése mögött érteni lehet a motivációt, azt, hogy miért szeretne gyermekeinek jobb életet biztosítani. Az már más kérdés, hogy ehhez a hőn áhított élethez milyen eszközökkel, módszerekkel próbál eljutni. A nagyobb baj ezzel ott kezdődik, hogy Georgia öntörvényűsége kihat gyerekei életére, főleg, hogy a karakter a problémáit nem megoldja, hanem szőnyeg alá söpri. Ám ha az ember mindig új városba költözik, attól még a múltja utol fogja érni. Ginny édesanyja furcsa szülői módszereitől szép fokozatosan kiég. Kamaszként az ember eleve hatalmas válságokat él meg, amihez csak olaj a tűzre, ha a szülő görcsösen próbálja a kisfelnőtteket gyerekként kezelni. Ginny küzd azzal is, hogy édesapja fekete bőrű, félvérként kitaszítottnak érzi magát mindenhonnan. A feketéknek túl fehér, a fehéreknek pedig túl más, a göndör hajával, sötétebb bőrével. Pont abban a korban van, amikor rátalál a szerelem, de egyszerre két irányból. Leegyszerűsítve, épp elég megküzdendő feladattal találja szembe magát, ami stabil környezetet igényelne, nem pedig egy olyan anyát, aki minden pislogásával káoszt idéz elő.