chevron_right közös tulajdonú ingatlan cimke (5 találat) 2021. 11. 28. Közös tulajdonú üzlethelyiség felújítása Kérdés 2021. 02. 18. Közös tulajdonú (társaság és magánszemély) ingatlan bérbeadása 2016. 09. 26. Civil szervezet építményadó-mentessége Teljesül - a civil szervezet (csz. ) adómentességének a helyi adókról szóló törvény (Htv. ) 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti feltétele az alábbi esetekben? Az ingatlan a csz. és egy helyiadó-köteles gazdálkodó szervezet osztatlan közös tulajdonában áll, használatát megállapodásban rögzítették. 1. Teljesülhet-e egyáltalán a feltétel a csz. tulajdoni hányadára egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében, vagy ez kizárt? 2. Ha igen, befolyással van-e a feltétel teljesülésére, a használat alapterület szerinti arányának a tulajdoni hányad arányától való eltérése? 3. Teljesül-e a feltétel (a közös tulajdontól függetlenül), ha csz. az ingatlant alapcél szerinti tevékenysége keretében úgy használja, hasznosítja hogy annak használatát részben, vagy egészben átengedi más szervezet részére, figyelemmel a civil törvény 2015. novembertől hatályos módosítására is az alábbiak szerint?
De abban ez esetben is erről a jogi formátumról beszélhetünk, mikor egy adott helyrajzi számon több ingatlan található, ami ugyan természetben megosztott, tehát egyértelműen elkülönül egymástól, de a közös helyrajzi szám miatt mégis közös tulajdonnak minősül. Legtöbbször az ikerházak szolgálnak erre jó példával, de manapság divatossá vált nagyobb ingatlanokat a felújítás folyamán több, kisebb részre osztani, és külön lakásokként értékesíteni. Addig, míg egy társasház esetében nem születik meg a társasházi alapító okirat, a lakások nem kerülnek külön albetétre és így külön helyrajzi számra, szintén osztatlan közös tulajdonban állnak. A tulajdonosok jogköre Osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonosok adott mértékű tulajdoni hányaddal rendelkeznek és mindannyian gyakorolhatják a tulajdonost megillető jogokat, mint a használat, a birtoklás és az ingatlan feletti rendelkezés joga, feltéve, hogy döntésükkel, rendelkezésükkel, cselekedetükkel nem sértik meg jelentősen egyetlen más tulajdonos érdekeit sem.
Amikor több külön ingatlan található egy helyrajzi számon, akkor is ez a szerződés fekteti le a használati jogosultságokat és nevezi meg a magán, illetve közösen használható és közösen karbantartandó területeket. De a megállapodás nem csak az ingatlan használatára, a magán szféra és közös terek meghatározására vonatkozó szabályokat mondhatja ki, hanem eltérő jogköröket is adhat a birtokosoknak, valamint arra is kitérhet, hogy a felek között hogyan oszlanak meg a felmerülő költségek. Milyen veszélyeket rejthet az osztatlan közös tulajdon vásárlása? Sokakat megrémiszt, mikor egy ingatlan hirdetésben feltűnni látják, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó, pedig a megfelelő adottságokkal és jogi lépésekkel az ilyen típusú ingatlanok is pontosan olyan lehetőségeket kínálhatnak, mint egy önálló ingatlan. Amennyiben viszont vitás kérdések, jogi rendezetlenség áll fenn a tulajdonosi körben, ez a vásárlóra is hatással lehet, ezért mindig érdemes a jogállásról előre tájékozódni, és megtenni a kellő elővigyázatosság lépéseit.
A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. rész ében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a kizárólagos használati jog, mint elvont jogi kategória húsbavágóan gyakorlati oldaláról. Társasházi külön tulajdon és közös tulajdon Ahhoz, hogy a kizárólagos használati jogról érdemben beszélgetni tudjunk tisztázandó a társasház, mint jogi konstrukció létjogosultságának alapját képező külön tulajdon és közös tulajdon distinkciójának alapelve. Külön tulajdon a társasháznak minden olyan része, ami a tulajdonostársak nevén, külön tulajdoni lapon van nyilvántartva. Ilyenek elsősorban a lakások, irodák, üzlethelyiségek, de külön tulajdonban lehetnek garázsok, tárolók is. A társasház minden része, ami nincs külön tulajdonban a tulajdonostársak közös tulajdonában marad. Ilyen lehet például a kert, a lépcsőház, a tető vagy a padlástér. Ezeket az ingatlanrészeket a tulajdonostársak közösen jogosultak használni, illetve közösen kötelesek fenntartani.
A másik kft. -vel úgy állapodnának meg, hogy ingatlanhasznosítás címén tartana igényt a másik tulajdonos egy meghatározott pénzösszegre, amely nem feltétlenül az elért hozam fele, mivel a másik fél egyfajta csendestársként tevékenykedne. Kérdésem, hogy köthet-e olyan megállapodást a két cég, hogy kizárólag az egyik fél szedi a hasznokat, viseli a költségeket, esetleges károkat, az ingatlan másik tulajdonosa pedig egy kialkudott juttatásban részesül? Köszönöm szépen a segítségét! Vágner Emília 2016. 03. 24. Közös tulajdonú ingatlan bérbeadása Tisztelt Szakértő! Két kérdésre keresem a választ közös tulajdonú ingatlan bérbeadásával kapcsolatban: 1. Az ehónál az 1 millió forintos jövedelemhatárt személyenként kell vizsgálni vagy az adott ingatlan bérbeadásából származó teljes jövedelem figyelembevételével, függetlenül attól, hogy ez a jövedelem hogyan oszlik meg a tulajdonosok között? 2. Ha az ingatlannak két tulajdonosa van és a bérbeadásból származó jövedelmet nem a tulajdoni arányuk szerint szeretnék megosztani (tulajdoni arányuk 60-40 százalék, de a jövedelmet 50-50 százalékban osztanák meg), az erről szóló megállapodást milyen formában kell megtenni (milyen adatokat kell szerepeltetni, tanúk kellenek-e hozzá, milyen szövegezéssel szokták ezeket megírni)?