Koronázás Hunyadi János [1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pestis tört ki a táborban) idősebbik fia, Hunyadi László vette át a családi birtokokat + apja főkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akarta befolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává. Hunyadi Lászlót pedig felszólította, hogy a címhez tartozó birtokokat adja át. Hunyadi mindkettőjüket Nándorfehérvárra csalta, Cilleit megölette, a királyt pedig foglyul ejtette. László szabadulása után ígérete ellenére elfogatta a két Hunyadit, Lászlót 1457-ben Budán kivégeztette, Mátyást pedig Prágában vetette fogságba. V. László 1457 késő őszén pestisben meghalt. Hunyadi mátyás halála. A királyi támaszukat vesztett Habsburg-barát urak ekkor egyezkedésre kényszerültek a Hunyadi családdal. Megállapodást kötöttek a kisebbik Hunyadi fiú, Mátyás trónra ültetéséről. A köznemesség is támogatta Mátyást, így az országgyűlés 1458. januárjában királlyá választotta Mátyást, aki így 1490-ig uralkodott.
Gazdaságpolitika ▪ Mátyás a kincstartóság élére nem nemest, hanem egy budai polgárt, Ernuszt Jánost nevezte ki. Az új hivatalnokkal természetesen visszafogta a kincstári bevétellel való visszaélést. ▪ A király háztartások szerint vetette ki a kincstári adó t, a füstpénzt [3]. ▪ A háztartás lett az alapja, az 1468-tól évenként akár kétszer beszedett rendkívüli hadiadó nak [4] is, amelyet a háborúk költségeire fordítottak. A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott. Hunyadi Mátyás korai halála talán a legjelentősebb fordulópont a magyar történelemben?. (Mátyás évi bevételét a történészek 500 ezer és 700 ezer forint közé becsülik. Ez a korábbi magyar királyok bevételeihez képest rendkívüli volt, de nemzetközi viszonylatban mérsékeltnek számított. Összehasonlítás: Burgundia = 800 ezer forintnyi, az Oszmán Birodalom = 1. 800 ezer forintnyi éves bevétellel bírt). ▪ A király elsősorban az adók ból (királyi kincstár adója, rendkívüli hadiadó), valamint a sójövedelem ből, a pénzverő- és bányakamarák hasznából és a vámok ból töltötte föl a kincstárat.
Mátyás egyébként sem tűrte volna ezt: a fölé kormányzónak kinevezett nagybátyját, Szilágyi Mihályt hamar eltávolítatta a posztjáról. Erzsébetet az oklevelekben a király anyjaként nevezték meg, ám sajátos státuszát jelezte, hogy az ellátására kirendelt birtokok vegyesen eredtek a hagyományos királynéi birtokokból és a Hunyadi-vagyonból. Kevésbé ismert tény, hogy Mátyás király az apja roppant magánvagyonát néhány év alatt eladományozta közeli rokonainak és a Hunyadi család familiárisainak. Az anyakirályné a munkácsi és a debreceni uradalmakat kapta meg néhány kisebb birtokkal kiegészítve. Az állandó királynéi birtokok közül Óbudát egészen addig mondhatta a magáénak, amíg 1461-ben Mátyás el nem vette Podjebrád György cseh király lányát, Katalint. Hunyadi mátyás halal.com. Az új királynét, a szokásoknak megfelelően, Szilágyi Erzsébet kísérte a magyar határról Budára. A fiatal királyné azonban három évvel később belehalt a szülést követő gyermekágyi lázba, Szilágyi Erzsébet és Mátyás között pedig egyre érzékelhetőbb lett a távollét: az anyakirályné egyre ritkábban keltezte az okleveleit Budáról, ehelyett debreceni, munkácsi és az ismét kezére jutott óbudai tartózkodásáról vannak adataink.
Mátyás nem felejtette el régi jó munkatársát, s meglátogatta a még temetetlen holtestét Pécsett. Johann Georg Mansfeld rézmetsző rajzán (a mellékelt képen), amelyet Buck József pécsi rajztanár rajza alapján készített a látogatáskor a király elérzékenyült: "Kigördült a szánás könnye a jó Fejedelem szemeiből. " Források – djp Bejegyzés navigáció