A szőlőültetvényeken áthaladó keskeny, nem túl hosszú gyalogút végén nem csak a piramist lehet megcsodálni, a kilátás is páratlan. Jól látható az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély. Nem csoda, hogy kedvelt kirándulóhelye volt egykoron a grófi családnak is. Távolban a kastély – Fotó: Sokszínű Vidék S ha már valaki Iszkaszentgyörgyön jár, érdemes sétálnia egyet az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertjében, melynek teraszos kialakítása egyedülálló Fejér megyében. A kastély több átalakításon, hozzáépítésen átesett az évek alatt. Minden tulajdonosa alakított rajta valamennyit. A legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építtette 1764-ben. 1800-ban a kastély a Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. Iszkaszentgyörgy - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1870-ben Bajzáth György lánya, Valéria hozzáment Pappenheim Sándorhoz, így került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Szigfrid nevéhez kötődik, aki a piramist is építtette.
Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély Iszkaszentgyörgyön, Budapesttől 80 km-re fekszik. A kastély 1870-ben a Bajzáth család házassága révén került a Pappenheim grófok birtokába. Gróf Pappenheim Siegfried egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű neobarokk épületet építtetett ide, különleges ablak- és erkélyrácsokkal, az emeleti ablakok fölött kőfejekkel, szoborkompozícióval. A kastélyhoz tartozó istállóban vörös márványitatókat helyeztek el. A kastély központi földszintjén lakott a gróf és a grófné 3-3 szobában (háló-szalon-dolgozó), az emeleten volt az ebédlő, egyik oldalán a díszes berendezésű gazdag könyvtárral. Az új épületben sorakoztak a vendégszobák és egy második könyvtár is helyet kapott. A keleti mellékszárnyban konyha, mosókonyha, vasalószobák voltak. A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt. Az épületet körülölelő kastélypark teraszos kialakítása egyedülállónak számított. A neobarokk kert ma is számtalan növénykülönlegességet rejt. A francia mintára, szimmetrikus elrendezésben formált környezetben geometrikusan nyírt sövények, fasorok, kerti építmények (támfalak, lépcsők, medence, diadalív) és szobrok között sétálhat ma is a látogató.
Nincs értékelés 0 - 2 óra Vár, kastély Szálláshely/hotel A fehérvárcsurgói kastély t magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Károlyiak kezébe került. A csurgói kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt. Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, korai halála után pedig a kastély tulajdonosa idősebbik testvére, Károlyi Gyula lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő nagyapja volt. A kastélyt a családnak 1944-ben el kellett hagynia. A háború alatt katonák használták, majd a második világháború után a kastélyt és birtokot államosították, ezt követően először üdülőként, majd gyermekotthonként üzemelt.