A Nyugat folyóirat több, mint három évtizeden keresztül képviselte a magyar irodalom legjavát. A folyóirat közel azonos szerkezetben, terjedelemben, megjelenésben lenyomata egyben az ármozgásoknak is. Az alábbi táblázat összefoglalja minden egyes év januári számainak áralakulását. Az 1919-24 közötti időszakban folyamatosan drágult az ára, de ezen időszakon kívül csak ritkán. A Megjegyzés oszlop tartalmazza a folyóirat életében történt legfontosabb változásokat is. A Nyugat szecessziós címplapja 1910-ből (forrás: Országos Széchényi Könyvtár) ÉV PÉNZNEM EGY SZÁM ÁRA ÉVES ELŐFIZETÉS Megjegyzés 1908 Korona 1 20 Főszerkesztő: Ignotus Hugó. Havonta kétszer, évente 24-szer jelenik meg. 1909 Korona 1 20 1910 Korona 1 20 1911 Korona 1 20 20% drágulás az 1911. jún. 16-i számtól kezdve 1912 Korona 1, 20 24 1913 Korona 1, 20 24 1914 Korona 1, 20 24 1915 Korona 1, 20 24 20 fillér drágulás az 1915. dec. 16-i számtól kezdve, jóval az infláció alatti áremelkedés 1916 Korona 1, 40 28 1917 Korona 1, 40 28 40 fillér drágulás az 1917. júl.
Tóth Árpád (Körúti hajnal) Szimbolizmus (jelkép, szimbólum) A szimbolisták az élet mélységét összefüggései jelképek segítségével kívánják felszínre hozni, feltárni. Azt gondolván, hogy a racionális kifejezésekkel nem érthetők el, a lélek mélyének titkait, azokat csak érzelemre ható szimbólumokkal lehet érzékelteni. A szimbolista költészetet Franciaországból indul ki, az első alakja Boudeloire (Bodler), Verlaine (verlen), Bimbaid (rembó) aképviselői. Ők hatottak Ady Endrére. A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Szabó László nemzedék: Jékely Zoltán Kálnoky László Képes Géza Vas István Weöres Sándor Radnóti Miklós Zelk Zoltán Bálint György Halász Gábor Szentkuthy Miklós Szerb Antal A NYUGAT MEGSZŰNÉSE • 1933-tól Babits egyedül szerkeszti • széppróza háttérbe szorulása, leginkább versek megjelenése • Babits halálával megszűnt • utódja: Magyar Csillag (Illyés Gyula, Schöpflin Aladár). Babits halála a Nyugat halálát jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag (1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a harmadik nemzedék írásai jelennel meg benne; majd a folyóirat összetartó erejének csökkenése egyre jelentősebb. • II. vhb. után a politikai közeg már nem enged egy ilyen demokratikus szellemű lapot • mindig mecénásokra szorult, anyagi támogatás nélkül nem valósult volna meg • szellemi kisugárzása évtizedes hatás a magyar irodalomra A Nyugat teljes sorozata megtekinthető megjelenési dátum és szerző szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális könyvtárában: Legutóbb frissítve:2016-08-22 14:18
Fél-lelkűek lehettünk mint szép és harcias barbárok is már s nem ok nélkül, sőt jogos keserűséggel döngettük a kultúrás Bizánc kapuját s kellemetlenkedtünk a nyugati Európának. Mindaz, ami ezer éven át történt velünk s amit szeretnénk a sorsharag számlájára írni, amit szépítgetünk s mártir-aureolával ékesítünk, ami tökéletlenségünk bűne, következménye egyszerűen. A művész, aki egy kicsit zseni és magyar, természetesen ezer métermázsával súlyosabb teherként cipeli lelkén ezt az átkot. S megint magyar oka van annak, hogy nem hasist eszik hozzá, ami már magasabb, finomabb idegrendszerek mérge, de kényszerűen és stílusosan boros kupát fog vagy pálinkás butykost. Kíváncsiságból megkíséreltem egyszer, hogy van-e erőm nyolc-tíz hónapig egy csöpp alkohol nélkül élni. Volt: gyönyörűen bírtam, de szenzibilitásom, ami a legelőkelőbb művésztulajdonság s az új-román fajták után, csak a szemita fajtákban s talán a japánban van meg nagyobb mértékben, az őrületig kezdett fokozódni. A szürke, porszínű magyar élet még szürkébbé és átkosabbá borult előttem s a halál veszedelmesen nekem indult.
Schmidt sokáig azt hitte, hogy " legyőztük a kommunizmust", és csatlakoztunk a szabad világhoz, melyet idealizáltunk. Azonban Augusto Del Noce írásait olvasva rádöbbent, hogy a marxizmus már teljes győzelmet aratott Nyugaton, a kommunizmust, mint végcélt elengedték, és egy " kommunistátlanított marxizmust" hoztak létre. A fordulat talán még 1989 előtt megtörtént, véli Schmidt, mégpedig Kínában: először ott lett a marxizmus az államirányítás eszköze, melyet összeházasítottak a neoliberalizmussal. A poszt-'68-asok Kínára tekintettek, amiből mi nem sokat láttunk Magyarországon. Ezért az a Nyugat, amihez megérkeztünk, nem a Ronald Reagan-féle patrióta, keresztény hitvalló Amerika volt, hanem az ateista, relativizáló, az egyre fejlődő történelem marxista hitvallását követte. Az amerikanizáció folytatása szuverenitásunk feladását jelentené, ezzel áll szemben Orbán Viktor miniszterelnök saját útja, melyet anno Tusványoson hirdetett meg 2014-ben. Lánczi András szerint a magyar filozófia gazdag hagyományt hagyott hátra, melyet ismernünk kéne.
1925-1929 között a kor liberális és konzervatív erőivel való kiegyezés jellemzi a lapot, de változatlanul a fiatal tehetségek felfedezésére törekszik. Osvát halála (1929) után Babits és Móricz folytatja a szerkesztői munkát 1933-ig. Ellenmondás van szemléletükben. Móricz a riportot, a nyers valóságot kívánta behozni a Nyugatba, Babits az európaiság, a klasszicizálás értékrendjét képviselte. Móricz megválik a Nyugattól, s Kelet népe címmel új folyóiratot szervez a népi írók számára. 1933-tól Babits és Gellért Oszkár a Nyugat szerkesztői. Ebben az időszakban a folyóirat legfőbb jellemzője a humanizmus, az antifasizmus. 1941-ben Babits halálával a nevére szóló lapengedély megszűnik. A hatóságok számára ez kívülálló ürügy a folyóirat megszüntetésére. Utódja Illyés Gyula szerkesztésében folytatta a Nyugat szellemi örökségét még formai szempontból is: A Magyar Csillag (1941-1944). Illyés a nemzedéki és az úgynevezett népi urbánus ellentétek fölé helyezte a lapot, összefogást teremtett baloldali és üldözött írók számára is.