A művet koncertszerű változatban 2017-ben mutatták be a Miskolci Operafesztiválon. A színpadi ősbemutatót Szente Vajk rendezte, akinek munkája nyomán a musicalek világát idéző, nagyszabású és mozgalmas színpadi produkció született. Az októberi bemutatóban a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi táncosai (koreográfus: Túri Lajos Péter) és a Magyar Légtornász Egyesület akrobatái (artista koreográfus: Vincze Tünde) is közreműködnek. Mind a jelmezek, mind a díszletek látványvilága a rendező rendszeres alkotótársa, Kentaur munkáját dicséri. A Mester és Margarita és a Párizs lángjai a nagyközönség előtt – kultúra.hu. Az előadás főbb szerepeit Balczó Péter (Mester/Jesua) Sáfár Orsolya (Margarita), Kálmán Péter (Woland), Kovács István (Sztravinszkij/Pilátus) Hábetler András (Berlioz/Kajafás) és Ujvári Gergely (Hontalan Iván/Lévi Máté) alakítják, vezényel Hollerung Gábor. Felvételről közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor). Az október 9-i 19:00 órás premiert követően A Mester és Margarita október 13-án, 14-én, 15-én, 16-án és 17-én 19:00 órakor látható az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében.
kortárs opera 18 május 28., csütörtök 19:00 Eiffel Műhelyház – Bánffy-terem Opera-musical két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal Színpadi ősbemutató Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és egy furcsa, hórihorgas alak társaságában. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, s egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. A Mester és Margarita - Opera – Eiffel Műhelyház - Színházak - Theater Online. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története Gyöngyösi Levente opera-musicalében különleges zenei formában kel életre: " Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére. " A színpadi ősbemutató a nemzetközileg elismert, lélegzetelállító Fővárosi Nagycirkusz társulatával karöltve jön létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk rendezésében.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs vezényli. Párizs lángjai Fotó: Nagy Attila 2021. október 8-i 19:00 órás premiert követően a Párizs lángjai október 9-én 19:00 órakor, 10-én 11:00 és 19:00 órakor, 16-án 11:00 és 17-én 19:00 órakor látható az Erkel Színház Nagyszínpadán. Október 9-én a Liszt-ünnep keretében, Szente Vajk rendezésében, Balczó Péter, Sáfár Orsolya és Kálmán Péter főszereplésével tartja meg a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicaljét. A Mester és Margarita Fotó: Rákossy Péter Gyöngyösi Levente zeneszerző Mihail Bulgakov szürreális-szatirikus regényéből Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohányi Zenekar zeneigazgatójának felkérésére látott a darab megírásához. A Mester és Margarita. A regény több idősíkban játszódó cselekményét és többrétegű értelmezését Gyöngyösi zenéjében is érzékelteti. Így jött létre az opera-musical műfaja, amiben a rock és az opera hangzásvilága keveredik a szovjet éra indulóival és számos könnyűzenei utalással.
Mégpedig koncertszerű előadás formájában. 1. Az előadás Jó vagy rossz a koncertváltozat műnek? És jó vagy rossz a nézőnek-hallgatónak, aki először hallja egy új színpadi mű minden egyes hangját? Mester és margarita opera sheet music. Én, bevallom, nagyon örülök ennek: őrült sok hang van ebben a darabban, illetve meglehetősen sok gyors zene, és az énekesek is sokszor gyorsan énekelnek. Rengeteg információval fogom bombázni szegény hallgatót – valószínűleg kifejezetten kedvező, hogy első megszólaláskor nem vonja el a figyelmét a színpadi cselekmény is. Ezenkívül ott van még a hangosítás kérdése: a darabban a hatalmas méretű szimfonikus zenekar (hármas fafúvósok, négy kürt, négy trombita, nagy vonóskar, sok ütőhangszer) mellett fontos szerepet játszik egy rockegyüttes is (két elektromos gitár, basszusgitár, két billentyű, dob). Ez a kétféle együttes szoros szimbiózisban működik egymás mellett: általában nem alá-fölérendelt viszonyban vannak, mint egy tisztességes rockoperában (ahol a rockegyüttes vezet, a szimfonikus zenekar kísér és csak színt ad hozzá), hanem egyenrangúak, párbeszédet folytatnak, sokszor egy tételen belül is változik a stílus és ezzel a hangszerelés.
I. felvonás Moszkva 1930 körül. Az emberek élik dolgos, szovjet életüket. Mihail Maszterov befejezi Poncius Pilátus című nagyregényét, ám az Írószövetség a művet és íróját mindenhonnan letiltja. Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg Maszterovot, vagyis a Mestert. Mester és margarita opera scene. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják. Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben. Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a "bolond" HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik. Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik.
Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg Maszterovot, vagyis a Mestert. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják. Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben. Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a "bolond" HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik. Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik. A haláleset okozta sokkba – és a felismerésbe, hogy a professzor maga a Gonosz – Hontalan Iván beleőrül, és ő is a bolondokházába kerül.