ilyen szintű változásairól nem volt szó rajtuk". Hiller István egykori kulturális miniszter a vitában hangsúlyozta: a közalkalmazotti státusz nagyobb biztonságot jelentett a dolgozók számára, és bár a törvényjavaslat szigorúan véve a kultúrában és közművelődésben dolgozókról szól, valójában a kormánypártiak elképzelését tükrözi általánosságban a közalkalmazotti jogviszony tételes és szisztematikus felszámolásáról. Az MSZP-s politikus emellett cinikusnak nevezte a törvény előterjesztésének és elfogadásának időpontját, mert a kormány előzetes törvénykezési tervében egy árva szó nem esett erről a módosításról. Beszélt arról is, hogy szerinte ennek a területnek a versenyképessége és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése között semmilyen kapcsolat nincs – mert ettől szerinte nem lesz versenyképesebb egy 15. századi forrásokkal dolgozó levéltáros munkája -, így a kormány érvelése is hamis, amikor ezzel akarja legitimálni a módosítást. Brenner Koloman a Jobbik padsoraiból "élethazugságnak" nevezte azt, hogy a közalkalmazotti státusz vetne gátat a kulturális dolgozók jobb bérezésének – ahogyan annak idején az egyetemi dolgozók jobb bérezésének lehetőségét is az alapítványi modellel kapcsolta össze a a kormány.
chevron_right Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel 2020. 12. 17., 09:46 0 Tisztelt Szakértő! Nyugdíjazása miatt 8 hónap felmentési idejét töltő közalkalmazott (az első 4 hónapra lett mentesítve a munkavégzés alól) kérheti-e jogviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését azonnali hatállyal a 4 hónap letelte után? Köszönettel! CsCs A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti ajánlathoz a munkaszerződés megkötése során kötve van, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett írásbeli hozzájárulásával lehet eltérni. (4) A közalkalmazott és a munkáltató a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig köti meg. A határidő anyagi jogi és jogvesztő. (5) Ha a) a közalkalmazott az ajánlattételre meghatározott határidőt követő 30 napon belül írásban nem nyilatkozik, b) a közalkalmazott az a) pont szerinti határidőben úgy nyilatkozik, hogy a munkaszerződés keretei közötti továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagy c) a felek az a) pont szerinti határidőben nem állapodnak meg a munkaszerződés tartalmában, a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik. (6) A jogviszony (5) bekezdés szerinti megszűnéséről a közalkalmazottat az átalakulás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt.
Szerinte ez a törvénymódosítás arról szól, hogy bizonyos területekről "érdemes kivezetni" a közalkalmazotti státuszt. Hozzátette: várakozása szerint intézményvezetői oldalról "sokkal stabilabb gazdálkodást és hatékonyabb humánerőforrás-menedzsmentet" eredményez majd az új szabályozás. Szerinte a verseny, a versenyhelyzet nem idegen a kultúrától, és nem gondolja, hogy "egy színésznek vagy egy múzeumi szakdolgozónak közalkalmozottnak kell lennie". Azt is mondta ugyanakkor, hogy a Hiller István által behozott szempontokat érdemes a későbbiekben megfontolni és visszatérni rá, mert "a kormány sosem félt attól, hogy utólag korrigálja a döntését". Fekete Péter kulturális államtitkár záróbeszédében reagált az ellenzéki felvetésekre. Mint mondta, "másfél évvel ezelőtt a kulturális ágazat nekiállt elemezni azt a kérdést, hogy hogyan lehetne komolyabb béreket biztosítani a kulturális ágazatban dolgozó embereknek". Azzal érvelt, hogy egy rossz rendszerbe közpénzt önteni felelőtlenség, és a változtatás célja az, hogy az intézményvezetők kezébe kerüljön az a bértömeg, amely alapján el tudják dönteni, hogy "ki az intézmény számára a legversenyképesebb levéltáros, könyvtáros vagy közművelődési szakember".
A közgyűjteményi és közművelődési szervezetek közös állásfoglalásban tiltakoznak az ellen az új törvénytervezet ellen, amely az elmúlt héten került a parlament elé. A tiltakozás alapvetően a benyújtás formája ellen van, ugyanis nagycsütörtökön küldték meg a szakmai szervezeteknek érdemi vitára, ekképpen húsvét alatt kellett tárgyalni és véleményezni a törvényeket – részletezte rádiónknak Liebhauser János, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója. Ismertette, hogy a törvény alapvetően két dologgal foglalkozik: egyrészt a Kjt. ( a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény – szerk. megj. ) hatálya alól kiveszi az összes kultúrában foglalkoztatott közalkalmazottat, így a levéltárosokat, muzeológusokat, közművelődésben dolgozó szakembereket, könyvtárosokat. Másrészt pedig ezekhez a szakterületekhez kapcsolódó ágazati törvényeket módosítja, és így a két dolgot összekeveri egymással. Mint fogalmazott, a Kjt. módosítása nagyon sokakat érint, elsősorban abból a szempontból, hogy az eddig meglévő munkajogi biztonságuk az itt dolgozóknak csökken, másrészt az ehhez kapcsolódó jogosultságok elvesznek, valamint az ágazati törvényben szereplő módosítások átalakítják a könyvtári rendszer működését.
Aztán Fekete arra is kitért, hogy az érintett területen volt szerinte egy olyan kisebbség, aki nem dolgozott elég aktívan: "Bizony, vannak a kulturális szférában is pici létszámban olyan dolgozók, akik a közalkalmazotti biztonságból adódóan nem tettek meg mindent azért, hogy aktívan dolgozzanak. Nekik van egy pici félnivalójuk, ők majd aztán egy picit aktívabban kell, hogy dolgozzanak, esetleg lemorzsolódnak. De szó nincsen arról, hogy ne akarnánk a legkisebb településről olyan szakembert, aki el tudja látni az adott közösség kulturális irányítását" – mondta Fekete Péter. A zárószavazás előestéjén a KKDSZ "Az utolsó szó jogán" címmel adott ki közleményt, amelyben azt írják, dacára ígéretének, a kormány semmiféle egyeztetést nem folytatott a legnagyobb számban érintett dolgozókat képviselő szakmai szakszervezettel, a KKDSZ-el. "Kivéreztetett és az államnak kiszolgáltatott önkormányzatok, cselédbéren tartott és kiszolgáltatott alkalmazottjai lesznek, csökkenő létszámban. A közgyűjteményekben őrzött értékek átadásához jól képzett, motivált alkalmazottak kellenek.