Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre. Politológia új neve politikatudomány. NKE-ÁKK, A, N, Á, közigazgatás – szervező, 335. A népszerűbb szakok ponthatáraihoz görgessen le a cikk aljára! A Pécsi Tudományegyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 478, nemzetközi tanulmányok szakon 466, politológia szakon 428. Több szak esetén már előre meghatározták a pontszámokat az államilag. Ponthatárok és pótfelvételi 2021. A legnépszerűbb 10 alapszak – és a ponthatárok egyes helyeken. A ponthatárokat futtató programot Palkovics László oktatási államtitkár. A járműmérnöki szak már indulásakor igen sikeres, ugyanis 219 hallgató. A kommunikáció és médiatudomány szakon megszerezhető kompetenciák. Ezeken kívül jellemzően politológiát, szociológiát és pszichológiát. Meglepetés várhat a felvételizőkre? minden infó a központi Az ELTE-re felvételiztek a legtöbben, a biológia-fizika szakos. Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak. Példaként a pénzügy-számvitel szakot említette, ahová így több hallgató.
Elhelyezkedési területek A végzettek alkalmassá válnak arra, hogy részt vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikaelméleti részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az önkormányzatok, a tömegkommunikációs, szakmai érdekképviseleti, nemzetközi szervezetek munkájában. Növekvő igény a munkaerőpiacon a politológusok iránt az Európai Unióhoz kötődő állások terén mutatkozik, amelyek legtöbbször hosszabb külföldi tartózkodást feltételeznek.
A 10 legnépszerűbb szak Szak neve Első helyen ide jelentkezők száma Gazdálkodási és menedzsment 3879 Óvodapedagógus 3145 Mérnökinformatikus 3045 Gépészmérnök 2974 Ápolás és betegellátás 2884 Pszichológia 2847 Turizmus-vendéglátás 2639 Kereskedelem és marketing 2431 Pénzügy és számvitel 2101 Csecsemő- és kisgyermeknevelő 2047 Idén is 41 szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, bármilyen jó eredménye is van, csak fizetős képzésre kerülhet be. Ahol ez a pontszám magas, ott a kormány csak kevés diák tanulmányait akarja finanszírozni. Itt vannak az olyan népszerű szakok, mint a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi kapcsolatok, a turizmus-vendéglátás, a jogász vagy a kommunikáció és médiatudomány szak. Ahol a központi ponthatár alacsony, oda sok diák kerülhet be állami ösztöndíjasként. Ide tartoznak a kormány által nemzetgazdasági szempontból fontos képzések, hiányszakmák, azaz a tanárképzés, a természettudományos-, műszaki-, egészségtudományi- és agrárképzések.
Alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415 pontot, közölte az egyetem. A Semmelweis Egyetem orvosi karán volt idén is a legmagasabb a ponthatár a 4 hazai orvoskar közül. Ide 441 ponttal lehetett bekerülni. Szembetűnő, hogy tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a bekerülési küszöb az orvosi képzéseken: Szegeden 426, Debrecenben 425, Pécsen pedig 420 pont kellett. Mit nem mutat a ponthatár? A ponthatárokat egy informatikai algoritmussal határozzák meg. Megnézik, hány szabad hely van a felsőoktatási intézmények szakjain, hányan jelentkeztek ezekre, és ők milyen pontszámot értek el. Ez alapján sorolják be a felvételizőket a helyekre. A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Egy képzés ponthatárát a helyek száma mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező írta be felvételi lapjára első helyen az adott szakot, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Előfordulhat az is, hogy egy szakra csak kevés embert lehet felvenni, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt.