Utóbbi felnőve az Állami Népi Együttes szólótáncosaként épített karriert, míg ifjabb Latabár Kálmán Jászai Mari-díjas színész lett, de igazán soha nem tudott kilépni apja árnyékából, még fizikailag is nagyon hasonlított rá. Latabár Kálmán és felesége, előttük kisfiuk, balra pedig az idősebb Latabár Árpád színművész Fortepan / FORTEPAN Az utolsó évek Latabár cukorbetegsége nemhogy enyhült volna, egyre rosszabbodott. Eljárt kezelésekre, de a rendszertelen életmód, a sok éjszakázás, a kimerítő munka, a feszült idegállapot nem segítette a gyógyulást, épp ellenkezőleg. Az 1960-as évek végén már egyre több időt kellett kórházban töltenie, míg 1970 januárjában örökre le nem hunyta a szemét. Latabár Siófokon Latabár több híres színésztársához hasonlóan igen sok időt töltött Siófokon, szinte minden nyár a "nyaraló fővárosban" találta családjával. A színész ilyenkor nemcsak pihent, olykor fel is lépett a szabadtéri színpadon a közönség legnagyobb örömére. A rajongók ezzel persze nem elégedtek meg, még a Balatonba is követték a színészt, ha az fürödni indult.
(Szakáts Miklóst 1956 után majd örökre eltiltják a pályától, mert részt vesz Darvas Iván bebörtönzött bátyának kiszabadításában, ugyanakkor már 1957-től filmezik, 1960-ban pedig a Magyar Néphadsereg Színházában – az egykori és jelenlegi Vígszínházban – Szendrő József rendezésében eljátssza szerepálmát, a Cyranót – 1957-es beszervezése után ügynöki fedőnevét is Rostand hőse után választja. Szakáts Miklós későbbi disszidálása után a CIA magyar kémeket kiképző iskolájában tanított. ) A Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség gyűlését követően Latabár Kálmánt értesítik, hogy fegyelmi tárgyalását 1953. február 15-én tartják a Népművelési Minisztériumban. A színész Szirtes Györggyel, az Operettszínház gazdasági igazgatójával készül fel a tárgyalásra – tragikusra hangolt védőbeszéddel, melyben a színész közéleti tudatlanságára hivatkozik – a Sztálin (ma Andrássy) úti Sport presszóban. 1962. Egyiptom, Kairó az Egyiptomi Régiségek Múzeumának parkja, középen Psota Irén, Latabár Kálmán és Pécsi Sándor színművészek.
Latyi utánozhatmargaret teacher atlan volt a maga nemében, mégis, nem kisebb tehetörök juhászkutya tségű, nav adószám igénylés s az apjára külsőleg is nagyon hasonlító fiát, ifjabb Káljelenlegi hőmérséklet mánt apja utánzójának tekintették sovida gábor festő káig. Becsült olvasási idő: 2 p Apróhirdetésben, 290 mimedence porszívó robot llióért árulnak egy Munkkis süni ácsy · Latabár Katalin, ifj. Latabár Kálmán és a mzodiac hu űvész fvorobcsuk andrás elesége, háttérben Munkácsy Mihály Ecce Héjszakai ételrendelés budapest omo címűbuli 18 festménxqd kártya ye. Vagyis egyhmaltofer rágótabletta avi bevételből megvolt a Munkágács rezső csy, és még maradt három magyar átlagbérnyi pénz. Úgy bizony.
Description Magyar: Latabár Kálmán színművész és felesége, előttük kisfiúk, balra édesapja, id. Latabár Árpád színművész. Location: Hungary Tags: toy, celebrity, interior, hobby horse, tricycle, family, teddy bear, model car Title: Latabár Kálmán színművész és felesége, előttük fiúk, balra édesapja, id. Latabár Árpád színművész.
Szemináriumi vizsgára küldik, avagy a monokli Talán Latabár Kálmán díjai kapcsán fogalmazódik meg a tematika, talán más okból, de tény: a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség második, 1951-es konferenciájának fő témája a régi színészgárda "szűnni nem akaró modorossága". Az is tény, hogy külön kiemelik Latabár Kálmánt, akit a konferenciát követően Uray Tivadarral és Honthy Hannával együtt politikai szemináriumi vizsgára javasolnak. A Magyar Rádió stúdiója, Gálcsiki János, Latabár Kálmán és Gyurkovics Zsuzsa színművészek Stella Adorján A gyerek nem akadály című rádiójátékának felvételén 1959-ben Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán Latabár Kálmán esetében külön irritáló lehet, hogy mivel a bal szemére rövidlátó, ezért polgári eleganciájú megjelenésének elengedhetetlen kelléke az antivilágot idéző kecses monokli, amelyen át – az eszköz sajátosságiból is fakadóan – ironikusnak tetsző arckifejezéssel szemléli korának történéseit, figuráit. Bizonyára azt sem írják a javára, hogy 1951 őszén maga is szignálja a kérvényt, amelyet Somlay Artúr és Gobbi Hilda juttat el Révai Józsefhez, s amelyben javasolták: a nagy svunggal zajló kitelepítések ne érintsék az idős művészeket.
Galambos Erzsi 1931. december 5-én jött a világra Budapesten. Nem volt egyszerű gyermekkora, szüleivel nagy szegénységben éltek. Mindössze nyolcesztendős volt, amikor kitört a második világháború: sokat éheztek, fáztak, és több időt töltött légópincében, mint az iskolában. Mégis már kislányként megfogalmazódott benne élete álma, hogy egy napon ott állhasson a színpadon, és neki tapsoljon a közönség. Nem sok, de volt némi köze a színházi világhoz: édesanyja, Palásthy Ilona az Operettszínház jegyszedőjeként, apja, Galambos Dezső az Arizona portásaként dolgozott. Galambos Erzsi 90 éves Hamar elindult azon az úton, hogy legnagyobb álmát megvalósítsa, azt mondja, az ő iskolája a színház és a nagybetűs élet volt. Gyerekként Lakner Artúr Gyermekszínházában játszott, majd 1955-től a Miskolci Nemzeti Színház társulati tagja lett. Galambos Erzsi 1965-ben. Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal Ezt követően a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház darabjaiban játszott, majd a budapesti Petőfi Színházhoz, 1964-ben a Budapesti Operettszínházhoz szerződött.