A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. [1] [2] Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Magyar nyelvterületen a régebbi húsvéti locsolóversek gyakori szereplője. A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket. A húsvéti bilby [ szerkesztés] Húsvéti nyúljelmezes a németországi Hamburgban, 2007. április Ausztráliában, ahol a nyúl behurcolt állat és kártevőnek tartják, a húsvéti nyulat mérsékelt sikerrel próbálták meg lecserélni a húsvéti erszényesnyúllal (bilbyvel), egy nyúlhoz hasonló őslakó erszényes állatfajjal.
A gyerekek hisznek a tapsifülesben, aki ezen az ünnepen titokban fészket készít az udvarban és mindenféle finomságot rak bele nekik. Húsvéti fészek Ennek hagyománya tipikusan nyugat-európai, azonban Magyarországon is régi tradíció. Itthon és többek között az Egyesült Államokban is előszeretettel készítenek húsvéti fészket az ajándékok és tojások számára. Egyes források szerint a húsvéti nyúl a XVI. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, ugyanis itt készítették az első kosárfészket, később pedig az első édességből készült nyulat. Fészekrakó nyúl A fészekrakás valószínűleg onnan származik, hogy az egyik nyúlfajta, a Lepus a többi, üreget készítő cimborájától eltérően fészket rak, melyben kicsinyei nyitott szemmel jönnek a világra. Franciaországban és Belgiumban azonban nem a húsvéti nyúl számlájára írható a fészekben lapuló tojássereg, hanem úgy tartják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket. Tortát az ünnepi asztalra A tojásrakó nyúl után kanyarodjunk vissza picit a húsvéti lakomához.
Mások azt állítják, hogy az Easter az ősi germán eostarun, azaz hajnal szóból eredeztethető. Keresztény húsvét A keresztény vallás a húsvét ünnepén Jézus Krisztus feltámadására emlékezik. Nagyböjt alatt senki nem ehetett húst, csak vizet, zöldséget és gyümölcsöt. Húsvét vasárnappal befejeződik ez az időszak, amikor is a reggeli misén megszentelik a sonkát, kalácsot és tojást. Ételszentelés A húsvét megünnepléséről már a III. századból vannak írásos emlékeink, általánossá azonban csupán a VIII. századtól vált. Szertartásának a X. század óta szerves része az ételszentelés, amikor is sonkát, tojást, kalácsot és bort visznek az emberek a templomba. A szentelt ételek maradéka sem veszett kárba: a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották a bőséges termés érdekében, a kalács morzsáját pedig kiszórták a tyúkoknak, hogy sokat tojjanak. Gyermekfolklór része És hogy hogyan lett a tyúkból tojásrakó nyúl? A húsvéti nyúl a húsvét ünnepéhez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. HALLGASD MEG A CIKKET ITT: A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.