Az ingatlan a Főváros tulajdona, a Fővárosi Önkormányzat elsősorban a templom belső megújítását finanszírozta – tette hozzá. "A felújítás két ütemben zajlik, amelynek a befejezése után mind a hívek, mind az érdeklődők megismerhetik Budapest egyik legjelentősebb, teológiai és történeti szempontból is fontos műemlékét – hangsúlyozta a főpolgármester. Sok évtizedes mulasztást pótol a templom felújításával a kormány és a Főváros – jelentette ki Osztie Zoltán. A belvárosi plébános kiemelte: a Duna-partnak ez a szakasza a főváros legrégebben lakott területei közé tartozik, az épület jelentősége országosan a lébényi és a jáki templomhoz mérhető. - A jövő év elejéig tartó munkálatok befejezése után a Főplébánia épületén összesen tizennégy építészeti korszak emlékei lesznek láthatók. NAGYBOLDOGASSZONY- (MÁTYÁS-) TEMPLOM. A munkálatoknak köszönhetően egy új közösségi tér is létrejön, így több évtized kihagyás után újra lesz plébánia a Belvárosban – tette hozzá Osztie Zoltán. Tavaly nyáron kezdődtek azok az ásatási munkák, amelyek a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomon belül a román kori templomot hivatottak feltárni.
Belvárosi plébániatemplom, más néven Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia a Duna parton az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található. A mai templom legrégebbi alapja a Római Birodalom idején épített katonai erőd, mely több mint 1500 ezelőtt épült. A templom legrégebbi részletei 11. század elejére tehetők. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Miserend – Szolnok Belvárosi Római Katolikus Egyházközség. A 15. században Mátyás király két újabb oldalhajóval bővítette. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre. A templom két kilátójából lenyűgöző kilátás nyílk a Dunára, és Budára. 1056 Budapest, Március 15. tér Felnőtt: HUF 2000 Diák, nyugdíjas: HUF 1400 Hétfő: 10:00 - 17:00 Kedd: 10:00 - 17:00 Szerda: 10:00 - 17:00 Csütörtök: 10:00 - 17:00 Péntek: 10:00 - 17:00 Szombat: 10:00 - 17:00 Vasárnap: 10:00 - 17:00 Metro: 3 - Megálló: Ferenciek tere
A főhomlokzat északi tornya a XVIII. század végén épült. A templom és plébánia XIX. századi jeles eseményei: – Kossuth Lajos – bár ő maga evangélikus volt – ezen a plébánián kötött házasságot Meszlényi Teréziával. – 1856. május 25-én Adolf Kolping kölni pap tartott előadást a templomban. Ezzel kezdődött mozgalma Magyarországon. – Liszt Ferenc 1858 és 1871 között gyakran szállt meg a templom melletti plébániaépületben. Hét évig ott is lakott. Templomunkban vezényelte a legtöbb alkalommal akár saját, akár más szerzők műveit. Rómer Flórissal kezdődött az épület régészeti, művészettörténeti értékeinek felfedezése a XIX. század 2. felében. 1890-ben jelent meg Némethy Lajos könyve a templom történetéről. 1889-90-ben Steindl Imre az Országház tervezője restaurálta a szentélyt. 1895-ben felvetődött a templom lebontásának vagy eltolásának ötlete az Erzsébet híd építése kapcsán. A terv – bár egészen 1937-ig kísértett, szerencsénkre végül is nem valósult meg, a műemlék épület az eredeti helyén maradt.
9:30 és 18:00 szentmise Magyarok Nagyasszonya Vártemplom Virágvasárnap (2022. ) 11:00 szentmise Nagycsütörtökön (2022. ) 18:00 szentmise Nagypénteken (2022. ) 18:00 nagypénteki liturgia 20:00 Húsvéti vigília szertartás Húsvétvasánap (2022. ) 11:00 szentmise Húsvéthétfő (2022. ) 11:00 szentmise Szandaszőlősi Szent Orbán templom Virágvasárnap (2022. ) 9:00 szentmise Húsvétvasánap (2022. ) 9:00 szentmise Húsvéthétfő (2022. ) 9:00 szentmise A SZENTMISÉK RENDJE SZOLNOKON 2022-ben Hétköznap 7:00 és 18:00 órakor Szombaton 18:00 órakor Vasárnap 8:00, 9:30 és 18:00 órakor Vasárnap 11:00 órakor Temetői Szentlélek templom Vasárnap 10:00 órakor Szombaton 17:00 órakor Vasárnap 9:00 órakor Széchenyi lakótelepen a Görögkatolikus templomban római katolikus szentmise Vasárnap 16:00 órakor
Fotó: Kovács Olivér/ A tábor épületei valószínűleg már csak romosan álltak a 11. század elején. A középkori település házai falmaradványait a területen terítették el, majd' másfél méteres feltöltést hozva létre a 12. századra, amikor a ma látható templom elődje felépült. A feltételezések szerint azonban egy korábbi, 11. századi templomnak is kellett állnia a területen, ezt azonban a Kovács Eszter régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa vezette kutatás nem tudta azonosítani. Ez a templom az, amelyben Gellért püspököt néhány évre eltemették 1046-ban, mielőtt maradványait Csanádra szállították volna. Az azonban, hogy most nem találták meg a korábbi templomot, nem jelenti, hogy nincs is ott, hiszen nem a ma álló templom teljes területén kutattak, csupán a hajóban. A szentélyben, a szentélyrácstól keletre és a déli kápolnasor területén még sosem folyt feltárás, s most, hogy új burkolást kapott a padlózat, vélhetően jó ideig nem is fog. Szent László-ereklye Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI A most folytatott kutatásból sok minden kiderült, a templom és környezete Pest város szakrális központja lehetett, s a 13. századra vélhetően erőteljesen belebontottak az egykori erődfalba is, ami miatt védhetetlen lett a területe – a mongol támadás során 1241-ben nem ide, a hajdani erődbe, hanem a domonkos kolostorba menekült a lakosság.