2020. okt 26. Előző cikkünkben – a 13238. sz. törvényjavaslat alapján – összefoglaltuk a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény várható változásait. A következőkben a változásokat részletesebben is bemutatjuk. a) A tőketartalék változásának könyvelési időpontja Ismert, hogy 2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény. A törvény új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – a tőkeleszállítás kivételével – meghatározhatja a cégadat változásának időpontját, ideértve a tőkeemelést is. Természetesen a cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. A megváltozott szabályoknak megfelelően 2019. Törzstőkeemelés Tagi kölcsönből lehet-e tőkét emelni? Ha igen, akkor hogyan? Hogyan kell könyvelni? – Edmentor. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, de nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás. Az ázsiós tőkeemelés azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével.
A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben tehát a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. Ez egyben azt is jelenti, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen került sor, hiszen annak ellentételezéseként az érintett tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb. ) – üzletrészt – szerez a társaságban. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv. ) 11. A jegyzett tőke emelés könyvelése tulajdonosnál?. paragrafus (1) bekezdésének c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 102. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén – egyebek között – a követelés. Továbbá az ilyen juttatás a visszterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya (Itv. 18. § (2) bekezdés). Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőkeemelés esetén.
2021. 06. 25., 16:34 1766 0 Tisztelt Cím! Egy kft. -nek még nincs árbevétele, viszont a tevékenység elindításához beruházásokat végez. A tagok tagi kölcsönnel finanszírozzák a beruházást. A saját tőke a jegyzett tőke alá esett, a kft. a tagi kölcsönből szeretné rendezni a saját tőkét. Két megoldást találtunk, melyik a helyes? 1. Megoldás: pótbefizetés tagi kölcsönből úgy, hogy pénzmozgás nem történik, hanem taggyűlési határozat dönt arról, hogy a tagok a tagi kölcsönt mint nem pénzbeli apportot bocsátják a cég rendelkezésére, melyből pótbefizetést teljesítenek. (Társasági szerződésben szerepel a pótbefizetés, illetve a tagikölcsön-szerződésben a kölcsönnek van lejárata. ) Könyvelése: csökken a tagikölcsön-kötelezettség és nő a lekötött tartalék. Helyes-e ez így vagy feltétlen pénzmozgás kell, tagi kölcsön visszafizetés, illetve abból a pénzből a tagok pótbefizetést teljesítenek. Ebben az esetben ha a cég nyeresége a pótbefizetés a lekötött tartalékból visszaadható a tulajdonosoknak! 2.
b) Az osztalék miatti követelés elengedésének elszámolása A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál (mint kötelezettséget) a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A gyakorlatban előfordulhat, hogy társaság tulajdonosa az osztalék miatti követelését - a kifizetése előtt - különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. A jóváhagyott osztalékot tehát az eredménytartalék terhére kell elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását elengedi, akkor azt az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára kell elszámolni. A változás a számvitelről szóló 2000. törvény 37. § (1) bekezdését érinti, mely szerint a törvény kiegészül. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: "h) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával. "