Eredeti brassói aprópecsenye Szerző: DTV | Közzétéve: 2010. 06. 04. 14:57 | Frissítve: 2010. 14:57 Tokaji Tamás konyhafőnök ezúttal Frankfurti levest és Eredeti brassói aprópecsenyét készít. Frankfurti leves hozzávalók: 1 fej kelkáposzta 1 fél fej vöröshagyma fél szál füstölt kolbász 2 db virsli kömény, majoránna só, bors 1 liter víz fél kg újkrumpli 1 evőkanál liszt 3 evőkanál tejföl Olajt hevítünk, ebben pirítjuk a fél vöröshagymát apróra kockázva. Hozzáadjuk a karikára vágott füstölt kolbászt, illetve az egészköményt. Ezt együtt átpirítjuk, majd hozzáadjuk a kockára vágott újkrumplit és felengedjük vízzel. Ekkor adjuk hozzá a majoránnát. Amint félig megfőtt a krumpli, hozzáadjuk a feldarabolt kelkáposztát. Amint a káposzta is megpuhult, a felkarikázott virslit is beletesszük. Legvégül egy kanál lisztből és három kanál tejfölből habarást készítünk, ezt adjuk hozzá a leveshez. Amint újra felfő a leves, elzárjuk alatta a gázt, és tálalhatjuk az ételt. 1 db egész sertésszűz 20 dkg mangalica szalonna 8 gerezd fokhagyma 1 fej vöröshagyma fél kg ókrumpli A füstölt mangalica szalonnát is felcsíkozzuk és megpirítjuk.
,, Mit is főzzek, mit is főzzek, így ezen a szép napos vasárnap reggelen?,, Hangzott el a kérdés a fejemben. Aztán egy rövid kutakodás révén megakadt a szemem egy brassói aprópecsenyét ábrázoló fényképen. Nosza, -kis villanykörte a fej felett- nekem sem kellett több, irány a bolt, és beszereztem a hozzávalókat ehhez az állítólag Brassóhoz halvány köze sincs, inkább magyar származású egytálételhez, melynek eredeti receptje, és pontos eredete máig ismeretlen, mindenféle asztali legendák övezik, így le sem jegyzek egyet sem, meghagyva a vadászat örömét. 🙂 Szeretem az egyszerű, magyaros, klasszikus ételeket. De valójában mindent szeretek, amit egyszerűen el lehet készíteni. 🙂 Így esett választásom az ízletes brassóira, mivel már ezer éve ettem, de én még sosem készítettem, csak mindig más, pl. az Anyukám. Szerintem igazi nyári étel, tuti járható út egy kicsi bográcsban is a húsos része, így akár kerti főzéseken, esetleg vízparti nyaralónál is kivitelezhető. Nem egy,, könnyű,, étel, mint amennyire könnyen elkészíthető, én most szívesen elkortyolnék hozzá valamilyen fehér- vagy rozébort, elnyújtózva egy fa árnyékában… mondjuk a Badacsonyban… Ez a kép miatt érdekel annyira.
🙂 Fotó eredete: Na de most vissza az ételhez. 🙂 Az adag kb 2 személyes, így érdemes osztani-szorozni, az asztaltársaság számától függően. 50 dkg szűzpecsenye vagy tarja kb. 5-6 dkg házi füstölt szalonna kb. 1 kg krumpli 1 db paradicsom 1 db paprika 1 db vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma disznózsír, mangalicazsír, vagy étolaj, esetleg olíva olaj -ízlés szerint piros paprikapor, só, őrölt fekete bors Legelőször felkockáztam a krumplit, de a receptben írtak szerint nem olajban, hanem kipapírozott tepsibe kockáztam, sóztam, és meglocsoltam étolajjal, összekevertem, és közepes lángon tepsiben megsütöttem. Kb fél órán át lefedve alufóliával. Amíg sült a krumpli, addig felkockáztam a zöldségeket és a húst plusz a szalonnát. A felaprított hagymát a szalonnán megpirítottam, majd hozzáadtam a húst, egy picike vizet, majd sóztam borsoztam, és elkezdtem főzni. Egyszer adtam hozzá szintén egy picike vizet, hogy hadd főljön jó puhára a hús. Amikor már majdnem jó volt a hús, hozzáadtam a felkockázott paradicsomot és paprikát, majd összepirítottam őket.
További érdekesség, hogy a recept szerint nem sült krumpli, de nem is pirított burgonya, hanem hagymás tört burgonya szerepel köretként. A brassói tehát eredetileg egy teljesen más étel volt, mint ahogy a legtöbben ma ismerjük. Éppen ezért teljesen fölösleges olyan dolgokról véleményt nyilvánítani, hogy melyik az eredeti verzió, melyik az igazi brassói. Takács Lajos szerint ez is a tipikus nagymamaételek sorát gyarapítja: "Ezer változata van, és mindenki úgy szereti, ahogy otthon a nagymamája vagy az anyukája csinálta. Van, ahol hosszabb szafttal, van ahol zöldborsóval, van, ahol sült krumplival, van, ahol fokhagyma nélkül készítették. " Takács egyébként éttermében készít brassóit (nem aprópecsenyét), amihez tarját használ, amin bontáskor rajtahagynak egy ujjnyi zsírréteget. A vastag, kétcentis szelet húst erős lángon lepirítják, hogy a zsíros réteg ropogós-pörcösre süljön, a hús pedig szaftos maradjon belül. "Ehhez enyhén fokhagymás pecsenyelevet adunk, sült krumplit és nagyon sok frissen őrölt borsot" – Takács szerint ugyanis a jó brassóinak egyik legfontosabb eleme a sok friss bors és a szaftosság.
Hosszú hónapok óta tartó aszály sújtja a Velencei tó környékét, emiatt sűrűn kémlelik az eget a partján élők. A hat éve szélsőségesen alacsony vízszint árt a környezetnek, az élővilágnak és az idegenforgalomnak. Azonban szerdától esőt, hétvégére kiadós csapadékot jósolnak a meteorológusok Gárdony, Pákozd, Agárd és Sukoró vezetői szerint egy harminc éves vízvezeték rendszert kellene felújítani kormányzati segítséggel, aminek költségeihez a települések is hozzájárulnak. Tóth István, Gárdony polgármester állt a kezdeményezés élére, aki elmondta, ezzel a megoldással talán vissza lehet állítani az ideális vízszintet, de az igazi megoldás újabb tározók, csatornák építése lenne - írta a Blikk. Gerhard Ákos, Velence polgármestere szerint fontos, hogy a tó jelenlegi vizét megtisztítsák, hogy ne mocsarasodjon el, mert az is a vízszint csökkenésével jár. Kertészet/Madarak/Kis vöcsök – Wikikönyvek. Egy biológus kutatókból álló csoport már kidolgozta ennek a tervét: a tó élővilágára is jó hatással lesz, ha a tó vize és medre megtisztul. – Most is hasonló lehet a helyzet, mint 157 évvel ezelőtt, pedig ma már mesterséges csatornák is biztosítják az átlagos, másfél méteres vízszintet - vélte a lapnak Balogh Gábor nyugdíjas gárdonyi vízirendőr.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... Forrás: Magyar Wikipédia Függőcinege Papp László Zootaxonómia. (1996)., Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
Több bejárat, tematikus parkrészek, sportpályák és autómentesség – ezek várhatók. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs kedd délelőtti Facebook-posztjában a XVIII. század végén született budai közpark felújítására kiírt pályázat eredményéről számolt be. Tó vize - Gyerekdal.hu. A II. József trónra lépését megelőzően fél évszázadon át kertészek által bérbevett tíz hektáros területen 1787-ben kezdődött meg a kert kiépítése: a háromezer, budakeszi és dunabogdányi erdőkből vásárolt, majd itt naggyá vált fák utolsó hírmondóit 1989-ben vágták ki, ez a kétszáz év pedig a terület más részei felett sem telt el nyomtalanul: képe a XIX. században a budai vurstlinak köszönhetően egyre szomorúbbá vált, a fák közt átfolyó Ördög-árok rossz minőségű vize pedig kellemetlen illatokat árasztott. Területéből a XX. század is kisebb darabokat szakított ki: előbb két, Árkay Aladár és Bertalan által tervezett templom jelent meg a szélén, majd több sportlétesítmény, egy szabadtéri színpad, illetve a fogaskerekű végállomása is itt született meg.
A víz minőségének javítását célzó intézkedések, melyeket a szabadkai önkormányzat – elsősorban a tó körüli védősávok létesítésével – jelenleg végrehajt, lehetőséget adnak a vegetáció megújulására a part menti területeken, csökkentve ezzel a tápanyagok bejutását a környező termőföldekről, és így a jövőben várhatóan egyre ritkábban fordulnak majd elő a hasonló jelenségek, olvasható Szabadka Város Környezetvédelmi Szolgálatának a közleményében a Palicsi-tó felszínén megjelent hab kapcsán.