Mascarponés, darált húsos penne A konyhánkban és a blogomon is többször visszatérő alapanyag volt már a sajtmártás, melyet most is alapként gondoltam felhasználni, de némi kis csavarral. Ez volt a mascarpone... Egy nagy serpenyőben olíván elkezdtem három gerezd fokhagymát pirítani, majd jöhettek az apróra darabolt vöröshagyma darabok is. Amint kezdtek pirulni, jöhetett a darált sertéshús, melyet jól összedolgoztam a hagymás kombóval, majd gazdagon fűszereztem: só, bors, bazsalikom, oregánó, petrezselyem. Közepes lángon hagytam, többször is alaposan megkavartam az egészet. Tésztás ételek Archívum - Finom ételek, olcsó receptek. Amikor már kezdett klassz íze lenni a húsos alapomnak, akkor még feldobtam az ízt egy kis finom sonkával, melyet vékony csíkokra vágtam. Időközben feltettem a penne tészta főzővizét, melybe szoktam egy kevéske fűszert is szórni - ha másért nem, már csak azért is, mert olyan klassz illat van így a konyhában. Az elkészült húsos alapot egy tálba kikanalaztam úgy, hogy az olajos leve maradjon a serpenyőben. A serpenyő ment vissza takarék lángra, jöhetett a mascarpone, a reszelt sajt, a főzőtejszín - só, bors, két gerezd kinyomott fokhagyma, és hagytam egy kicsit rotyogni az egészet.
Előkészítés: A hagymát és a szalonnát kisebb kockákra vágtam. A kolbászt fél karikákra szeleteltem. A babot és a kukoricát leszűrtem. A chilit és a fokhagymát apróra vágtam. Elkészítés: A szalonnát kipirítjuk, megdinszteljük rajta a vöröshagymát. Rádobjuk a fokhagymát, chilit és a kolbászt. Pár percig pirítjuk, majd hozzá adjuk a babot és a kukoricát. Sózzuk, borsozzuk, majd rátesszük a paradicsompürét és 5-6 percet pirítjuk. Hozzáöntjük a ketchupot és egyet forralunk rajta. Ízlés szerint kevés cukorral ízesíthetjük. A tésztát kifőzzük, lecsepegtetjük és összeforgatjuk a raguval. Tálaláskor reszelt sajttal megszórjuk. Jó étvágyat kívánok hozzá!
Mivel egy kicsit sűrűbbnek éreztem, mint amire vártam volna, így tejjel kicsit lazítottam az állagon. Mire a sajtmártás elkészült, kész lett a tészta is - úgyhogy lehetett tálalni. A tányérra halmoztam a pennét, jöhetett a darált húsos alap, ráöntöttem a mascarponés sajtmártást, és megszórtam még reszelt sajttal is. Látványos, kellemes illatú és laktató ebéd - biztos siker a családi asztalnál.
Amennyiben a beruházási, felújítási célú felhasználás nem teljesül (akár a cél szerinti felhasználásra előírt időtartamon belül történő kivezetéssel, akár a cél szerinti felhasználásra előírt időtartam lejártával), akkor meg kell fizetni a kivezetett rész, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végén még nyilvántartott rész után a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a kivezetett, illetve nyilvántartott résznek a vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót. A cél szerinti felhasználás egyben azt is jelenti, hogy a beszerzési árnak a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet a költségek között elszámolni. A fejlesztési tartalék képzése így felfogható egy előrehozott értékcsökkenési leírásnak is, mivel értékcsökkenési leírás alá vonni a beruházási költségnek a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet. (Adópraxis Szerkesztőség) Lezárva: 2020. július 22. Adópraxis (2020-07-24)
A fejlesztési tartalékot változatlanul a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásra felhasználni. A felhasználáskor a lekötött tartalék feloldható, és visszavezethető az eredménytartalékba. Változatlanul érvényes az a szabály, hogy ha a fejlesztési tartalék címén lekötött összeget az adózó nem használja fel beruházásra az erre rendelkezésére álló években, vagy olyan beruházásra fordítja, amely nem felel meg a társasági adóról szóló törvényben előírtaknak, utólag meg kell fizetnie a társasági adót a képzés adóévében érvényes adómértékkel, amely jelenleg 9 százalék. Az adó mellett késedelmi pótlékot is kell fizetni a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig felszámítva. Az adót és a késedelmi pótlékot a lekötött tartalék feloldását követő 30 napon belül, a negyedik adóév utolsó napjáig fel nem oldott tartalék után a negyedik adóévet követő hónap 30. napjáig kell megfizetni.
Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. május 12. Megjelent az új, 2019. évi társaságiadó-bevallási nyomtatvány (1929), amely már lehetővé teszi a fejlesztési tartalék igénybevételét az adózás előtti eredmény 100%-áig. Akik már elfogadták a beszámolót, és benyújtották az adóbevallásukat, visszamenőlegesen kihasználhatják ezt a lehetőséget, amennyiben 2020. szeptember 30-ig még módosítják a számviteli ellenőrzés szabályai szerint beszámolójukat lekötött tartalék képzésével, és az önellenőrzés szabályai szerint benyújtják a módosított társaságiadó-bevallást. Mint eddig is ismeretes volt, a 140/2020. (IV. 21. ) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésének értelmében az adózók a 2020. július-szeptember közötti időszakban esedékessé váló adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek az utolsó rendelkezésre álló bevallásban megállapított előleg-kötelezettség (csoportos társaságiadó-alany esetén ennek hiányában adóhatósági határozattal előírt társaságiadó-előleg kötelezettség) alapján azonos ütemezésben tesznek eleget.
Továbbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben - az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, - az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, - de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és - legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen. Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.
A fejlesztési tartalék nem "utófinanszírozási rendszerben" működik, így a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. Arra a korábbi, a beruházás elszámolásának adóévében/adóéveiben volt lehetősége tartalékot képeznie a vállalkozónak. Figyeljünk az értékcsökkenés elszámolására! A fejlesztési tartalék a képzésének adóévére vonatkozóan, lényegében egy előrehozott értékcsökkenés-elszámolást jelent, a felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a társasági adóról szóló törvény szerinti számított nyilvántartási értéket, amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel. Az eszköz bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg levonásával fennmaradó részre folytatható az üzembe helyezéstől az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás elszámolása.
2021-től telephely keletkezik abban az esetben is, ha fix üzleti helyiség hiányában a magyarországi jelenlét csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtást jelent. Feltéve, hogy a szolgáltatásnyújtás időtartama a 183 napot meghaladja ("szolgáltatási telephely"). Továbbá, a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, amennyiben az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll. Még akkor is, ha a Tao. törvény alapján egyébként nem keletkezne telephely. 5. Ellenőrzött külföldi társaság adókötelezettsége Az európai uniós jogharmonizáció eredményeként 2021. január 1-i hatállyal szigorúbbá váltak az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok. Az EU fekete listája szerinti nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely kapcsán nem alkalmazhatók az ellenőrzött külföldi társasággá minősítés alóli kivételek. 6. Osztalékfizetés Főszabály szerint a társasági adóalapot csökkenti az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés adóévben elszámolt összege.
A fentiekben leírtakat főszabály szerint 2020-ra vonatkozólag lehet először alkalmazni, azonban a rendelet lehetővé teszi, hogy a módosítást (az adózó döntése szerint) a 2019-es adóévre is figyelembe lehessen venni, akár már beadott társasági adó bevallás esetén is: Ha a rendelet hatályba lépéséig 2019-re a beszámoló elfogadásra, valamint ugyanezen időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallás benyújtásra került, akkor a társasági adóbevallás önellenőrizhető és ezzel egyidejűleg az elfogadott beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötési tartalékot kell képezni. Amennyiben a társasági adóbevallás még nem került benyújtásra, de a 2019-es adóévre vonatkozólag már a számviteli beszámoló el lett fogadva, akkor az elfogadott számviteli beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot kell képezni. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Törvényjavaslat a rendeleti úton megváltozott adójogszabályok kapcsán Annak érdekében, hogy egyes adójogszabályok a járványügyi veszélyhelyzet megszűnését követően is hatályban maradhassanak, a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette adótörvény módosító javaslatait.