Az ivartalanítás drága. Annak tűnhet. De ha összevetjük egy alomnyi kölyökkel járó költséggel, mindjárt eltörpül mellette. A kölyköket etetni, oltatni, féreghajtani, chipeltetni kell és még otthont is találni nekik. Egyszer, kétszer, minél többször, annál nehezebb lesz.
A műtét körüli történéseket és tennivalókat az ivartalanítás kapcsán írjuk le. Az ivartalanítást általában az ivarérettség elérése előtt végezzük. Félős, visszahúzódó kutyák esetén érdemes lehet megvárni az első tüzelést, kanoknál pedig a 10 hónapos kort. Kanoknál arra figyelni kell, hogy minél későbbi életkorban kerülnek ivartalanításra, a "fiús" tulajdonságaik (csavargás, szukák utáni érdeklődés, kanokkal szembeni agresszió) megmaradhatnak! Az ivartalanítás műtéti körülmények között zajlik, műtőben, két állatorvos jelenlétében. Egészséges, illetve egészségesnek tűnő fiatal állatnál is indokolt lehet a műtét előtti vérvétel, a rejtett betegségek feltérképezésére. Vérvételre a műtét előtti héten szokott sor kerülni. A műtét napján a kutyákat éhgyomorra kell hozni az előre megbeszélt időpontra. Ez azt jelenti, hogy reggeli időpontnál a kutya még kaphat vacsorát, de a műtét előtt pár órával a vizet is el kell venni előle. A kutya műtét utáni rehabilitációja. Mi történik a műtét előt? Alapos fizikális vizsgálat, lázmérés, mellkas hallgatózásos vizsgálata, has áttapintása.
Az esetek nagyon elenyésző számában a műtét szövődményeként inkontinencia alakul ki. Szerencsére ezt gyógyszeres úton könnyű kezelni, így ha erre gyanakszunk, vigyük kutyánkat állatorvoshoz, hogy megvizsgálja, és szükség esetén felírja a gyógyszert. A kutya ivartalanítás után mire számítsunk? Számos tévhit vagy már az állatorvos tudomány által túlhaladt tévhit kering a neten arról, hogy a kutya ivartalanítás után hogyan viselkedik, vagy mit ajánlatos tennünk. Leggyakoribb tévhitek: Vemhes kutyát nem lehet ivartalanítani De, lehet. Ha történetesen gondot okoz a kölykök sorsáról gondoskodnunk, feltétlenül vitassuk meg a műtétet az állatorvossal. A kutya ivartalanítás után elveszti a jellemét. Szó sincs róla. A kutya intelligenciája, hűsége, játékossága nem változik. Viszont változott a motivációja, az energiaigénye. Ha túletetjük és elnehezül, nem is lesz olyan játékos, illetve más kutyákkal eddig lehet csak a párzás kedvéért játszott. Az alaptermészetét egyáltalán nem befolyásolja a műtét, arra pedig mi tudunk a legjobban hatni, hogy az új élethelyzetében ne zökkenjen ki a megszokott kerékvágásból.
2021-02-01 JÖN A KÖTELEZŐ OLTÁS: őket kötelezhetik oltásra – nem mindenki fog örülni…. VÁLTOZIK A VÁSÁRLÁSI IDŐSÁV: 2 ÓRÁRA ISMÉT BEVEZETHETIK…GNÉZEM >>> Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig január közepén azt mondta, nem kötelező, hanem önkéntes lesz az oltás Magyarországon, de mindenkit biztat a kormány, hogy regisztráljon a vakcinára. A miniszter beszélt arról is, hogy akiket már beoltottak, azokra nem vonatkozik az esti kijárási tilalom, ők egy plasztikkártyával igazolhatják a védettségüket. Új kötelező védőoltást vezetnek be Magyarországon - Blikk. Kötelező lehet? Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a Szabad Európának arról beszélt, hogy minden lehetőség megvan rá, hogy a koronavírus elleni oltást kötelezővé tegyék, ennek elrendelése az országos tisztifőorvos hatásköre Magyarországon. CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY 2021: JÓ HÍR CSALÁDOKNAK >>>> Most is vannak munkakörhöz kötött védőoltások. Ha például valaki ma Magyarországon vadőr akar lenni, be kell oltatnia magát veszettség ellen, és senki sem dolgozhat az egészségügyben, aki nincs beoltva Hepatitis B ellen.
A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás (MTI) kötelező bárányhimlő szeptember kötelező védőoltás Magyarország
Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság. Az európai immunizációs hét (április 23-30. ) kapcsán Ledia Lazeri elmondta, a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás vagy a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás. Az oltások nem csak a fertőző betegségek ellen védenek, de bizonyos daganatos elváltozások kialakulása ellen is hatásosak, mint például a humán papilloma vírus (HPV) okozta méhnyakrák vagy a hepatitis B okozta májgyulladás nyomán kialakuló májdaganat - emelte ki. Védőoltás/Előszó – Wikikönyvek. Ledia Lazeri kitért arra, hogy a WHO az európai immunizációs hét kapcsán megünnepli a vakcináció hőseit - így az oltóanyag-kutatókat, a döntéshozókat, az egészségügyi dolgozókat, a média képviselőit -, akik a saját területükön járulnak hozzá a védőoltások fontosságának elterjesztéséhez.
Az oltás nemcsak az oltott személy érdekét szolgálja, hanem a társadalomét is, hiszen az egész népesség számára fontos, hogy járványok - melyek súlyos gazdasági kárral járnak - ne forduljanak elő, illetve senki se haljon meg fertőző betegség következtében. Így ezeknél az oltásoknál az egyedi és a társadalmi érdek összekapcsolódik. Ezek az oltások előre tervezhetők, és ennek megfelelően akkor kerülnek beadásra, amikor az az oltandó személy és a társadalom szempontjából is a legmegfelelőbb. Ezek az oltások ún. folyamatos oltások formájában, illetve időszakonkénti kampányok keretében végezhetők. A folyamatos oltási rend azt jelenti, hogy az oltások a gyermek immunológiai fejlődését, de járványügyi szempontokat is figyelembe véve, a legoptimálisabb időben történnek meg. Az egyes oltások esedékességének idejét (korhónap, korév) az egész országra érvényes ún. "oltási naptár" foglalja magában. Tehát amennyiben a csecsemő vagy kisgyermek az oltási naptárban feltüntetett kort eléri, akkor az ott előírt oltást be kell adni.
Zempléni Kinga munkajogász január elején az oltások esetleges kötelezővé tételéről azt mondta? jelenleg semmi nem utal arra, hogy a védőoltás kötelezővé válna a munkavállalók vagy a lakosság számára. A kormány következetesen azt jelentette ki, hogy a védőoltás önkéntes lesz. A munkajogász szerint általánosságban, a munkáltatóknak nincs törvényes joguk arra, hogy megköveteljék a munkavállalóktól a védőoltás beadatását (hacsak nincs arra külön rendelkezés). -írta meg a ()
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. ápr 23. 12:26 A bárányhimlő elleni oltás is bekerül a kötelező védőoltások közé /Fotó: Getty Images Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni – jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1, 3 milliárd forint költségvetési forrás jut. A teljes védettséghez két oltásra van szükség. Ezzel tizenkettőre bővült a kötelező védőoltások száma. Ez is érdekelheti: Folytatódik az oltásellenes őrületet: mostantól elvehetik a szülőktől a be nem oltott gyereket Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország "biztonságos szigetté" vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.