A magazin így köszönti a brit uralkodó 70 éves jubileumát. II. Erzsébet királynő hetven éve, 1952 februárjában lépett trónra. A platina jubileumról a Vogue magazin is megemlékezik áprilisban, először szerepelteti címlapján a brit uralkodót – írja az Independent. A jövő havi szám dupla borítóval jelenik meg, az egyiken II. Erzsébet 1957-es fotója lesz látható, amelyet Lord Snowden, Margaret hercegnő egykori férje készített. Az uralkodó azt a koronát viseli, amit még IV. György királynak készítettek 1820-ban. Erzsébet királynő legikonikusabb pillanatai | Cosmopolitan.hu. A striking cover for April's issue of @BritishVogue celebrating Her Majesty the Queen's #PlatinumJubilee with an image taken by the Queen's late brother-in-law, Lord Snowdon, Anthony Armstrong Jones — Roya Nikkhah (@RoyaNikkhah) March 23, 2022 A magazin szóvivője szerint a lapszám nagy részét II. Erzsébet királynénak szentelik, összeállításukban visszatekintenek a brit uralkodó elmúlt hetven évére, illetve bemutatják az uralkodó öltözékeit, táskáit és kiegészítőit is. Nem ez az első alkalom, hogy a kiadványban a királyi család valamelyik tagja érintett.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Korábban online tartotta meg a fontos meetingjeit. Február végén jelentették be, hogy II. Erzsébet elkapta a koronavírust, miután pozitív lett a tesztje. Azóta már azt is tudni lehet, hogy a királynőnek csak enyhe, megfázáshoz hasonló tünetei voltak, így nem kellett teljesen abbahagynia a munkát. A könnyebb feladatait így is ellátta, bár online találkozói közül többet is lemondott. Sissi-kiállítással várják az érdeklődőket az Almásy-kastélyban | Ridikül. Kapcsolódó Nemrég azonban már azt közölte a Buckingham-palota, hogy Erzsébet királynő túl van két virtuális megbeszélésen is, most pedig már személyesen is intézi a feladatait, legutóbb például a kanadai miniszterelnökkel, Justin Trudeau-val találkozott, akivel közös képe is készült. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A királynő minden vendéget arra kér, beleértve Katalint és Vilmost is, hogy egy antik mérleg segítségével méretkezzenek meg vacsora előtt és után is. Mindez persze azért van, hogy biztosra mehessenek abban, hogy mindenki bőségesen evett az ízletes vacsorából. Azt szeretné, ha minden vendég jól érezné magát – magyarázta a szakértő, aki szerint ez a hagyomány VII. Eduárd brit király uralkodásának idejére, az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. Az sem mindegy, ki mikor megy be az étkezőbe: sorban, életkoruk szerint léphetnek be oda a vendégek.
2021. március 14. Béres Ilona, Szabó Ernő, Greguss Zoltán, Krencsey Marianne, Pécsi Ildikó, Latinovits Zoltán és Komlós Juci főszereplésével. Jókai Mór, a nagy mesemondó műveihez szívesen nyúltak a magyar filmművészet nagy mesterei. Gertler Viktor rendező látványos, csodálatos kiállítású filmet forgatott az egyik legnépszerűbb Jókai regényből, Az aranyemberből. Duba László díszletei között, D. Faragó Teréz kosztümjeiben olyan remek színészek nyújtanak felejthetetlen alakítást mint Béres Ilona, Szabó Ernő, Greguss Zoltán, Krencsey Marianne, Pécsi Ildikó, Latinovits Zoltán és Komlós Juci. Ők csak néhányan a sok közül. Részleg Az aranyember című filmből (Fotó:) Ali Csorbadzsi, a szultán volt bizalmasa egy dunai hajóval menekül volt pártfogója elől. Mielőtt öngyilkos lenne, megkéri a kapitányt, hogy lányát, a szépséges Tímeát vigye biztonságos helyre, Brazovicsékhoz, a távoli rokonokhoz. Az aranyember | MédiaKlikk. Tímár Mihály teljesíti ezt a kérést, de Tímea nem talál igazi otthonra Brazovicséknál. Valójában cselédként tartják Brazovics Athalie mellett, és ez csak a kezdete a megpróbáltatásoknak… A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott!
Tímár magán kívül van a boldogságtól, hatalmasat fordul vele a világ, hiszen van egy fia! A fiút Noémiék Dódinak keresztelik. Elhatározza, hogy kivágja a kiszáradt diófákat és abból épít maguknak házat. Neki is kezd az építkezésnek és faragásnak, de egy idő után – gyakorlat és szakértelem hiányában – elakad vele. Komolyan elgondolkozik azon, hogy ott hagyja komáromi életét, vagyonát, vállalkozásait, Timéát és végleg a szigetre költözik. Tímár csodálatos fél évet tölt a szigeten, ősszel azonban újra felébred benne a kíváncsiság, hogy mi lehet Komáromban, hogyan állhatnak üzleti ügyei, hazatér hát. Az aranyember | 100 híres (béta). Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
IV. rész 1. fejezet: Egy új vendég Főbb szereplők Időpont Helyszín Tímár Mihály Timéa Athelie Noémi Teréza mama Dódi 1829 vége 1830 eleje Komárom A Senki szigete Tímár a telet és az új év elejét Komáromban és Bécsben tölti, üzleti ügyeit intézi. Továbbra is mindenben sikeres, amibe csak belekezd. Brazíliai üzlete virágzik, irdatlan pénzeket keres vele. "Ennek a következése megint az lett, hogy Timár megkapta a királyi tanácsosi címet, és egyúttal a Szent István-rend kiskeresztjét, a kereskedelmi és nemzetgazdászati téren hazájának tett szolgálatokért. Az aranyember. " Ez pedig azzal is jár, hogy Tímárt immár "nagyságos úr"-nak kell szólítani, ismét lépett tehát egyet előre a társadalmi ranglétrán. Fordulat állt be Athelie-hez fűződő viszonyában is. Tímár ugyanis kiegyensúlyozott és boldog emberként viselkedik, Athelie pedig nem érti, hogy ez hogy lehet. Hiszen ő tudja, hogy Timéa bár hűséges és gondoskodó férjével, de nem szereti őt és azt is tudja, hogy Tímár tudja, hogy Timéa nem szereti őt. Hogy lehet hát az, hogy Tímár mégis boldog.
Gaál Béla filmjét a Filmarchívum felújította. Az Intézet dolgozóinak fáradságos munkája nyomán szép, élvezhető kópia keletkezett. A szultáni kincstárnok árváját cselédsorban tartják a gazdag komáromi gabonakereskedő, Brazovics Athanáz házában. A milliomos Tímár házasságot köt Tímeával, de nincsen áldás rajta. A gyászos, szomorú, hideg asszony továbbra is a nyalka huszártisztet, Kadisát szereti. Tímár a Senki szigetén, a boldogságot árasztó Noémi mellett ismeri meg az igazi szerelmet. Évekig kettős életet él… Jókai Mór klasszikusának első hangosfilmes változata. Jókai Mór azonos című regénye alapján. Magyar játékfilm (ff. ), 1936 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Noemi az aranyember . Feliratozva a teletext 888. oldalán. Forgatókönyvíró: Gaál Béla, Hevesi Sándor Zene: Polgár Tibor, Ránki György Operatőr: Eiben István Rendezte: Gaál Béla Szereplők: Kiss Ferenc (Tímár Mihály) Csortos Gyula (Brazovics Athanáz) Sziklay Szeréna (Brazovicsné) Mezey Mária (Athália) Petheő Attila (Ali Csorbadzsi) Rózsahegyi Kálmán (Fabula) Kormos Márta (Tímea) Básti Lajos (Kadisa főhadnagy) Egry Mária (Noémi)
Mindhárom film a regény gondos illusztrációja, mely képeskönyvszerűen pergeti le a mű fejezeteit, de Jókai lélekábrázolásának minőségeit egyik sem tudja visszaadni. Korda filmje kiemelkedik a XIX. század elejének hangulatát hűségesen tükröző gazdag képi világával. A képek szépsége, a filmből áradó ódon hangulat a mai nézőt is elbűvöli, bár lebilincselni már nem tudja, inkább kultúrtörténeti csemegének tekinthetjük Korda korai filmjét, mely elsősorban arról informál, hogyan képzelték el a Corvin filmgyár filmesei Jókai regényét. Kordáék naivabb, gyermekibb szemmel olvasták Jókait, fantáziájukban meseszerűbben jelent meg a regény, mint a későbbi olvasóéban. Filmjükben hitelesebb a keleti pompa, vadregényesebb a Duna, és titokzatosabb a Senki szigete, mint a későbbi Aranyember változatokban. A festői igényességgel megkomponált dekoratív képsorokból Jókai századának levegője árad. Az időben legközelebb álló nemzedék olvasata felel meg valószínűleg leginkább Jókai szellemének, ezért érezzük adekvátabbnak ezt a változatot a későbbieknél.
IV. rész 4. fejezet: Melankólia Főbb szereplők Időpont Helyszín Tímár Mihály Noémi Teréza mama Timéa Dódi (A második) 1830 A Senki szigete Komárom Balaton Tímáron végtelen szomorúság lesz úrrá, amiből képtelen kitörni, hiába tesz meg mindent Noémi, hogy megvigasztalja. Egész nap csak kószál a szigeten, semmihez sincs kedve, a kis faház építését is félbehagyta, vagy egész nap a fehér rózsabokor előtt ül, amit Dódi sírjára ültettek. Noémi végül belátja, hogy nem tud segíteni szerelmének és azt javasolja neki, hogy menjen el egy időre a szigetről, vissza a nagyvilágba, hátha az segít rajta. Ne feledjük, Noémi semmit sem tud Tímár másik életéről, soha nem kérdezi tőle, hogy hol van, amikor nem vele van! Tímár tehát hazatér Komáromba, de továbbra sem találja helyét. Timéa aggódik érte, hiszen Tímáron látszik, hogy bárhol is járt, nagy betegségen esett át. Tímárt nem érdekli az üzlete, nem foglalkozik levelezésével, semmi sem érdekli. Egy alkalommal, amikor éjszaka félrebeszél és felébred, megdöbbenve látja, hogy Timéa az ágya előtt fekszik.
Értékelés: 17 szavazatból Jókai legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a 19. század elején játszódik. Hőse, a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály egy a török birodalomból menekülő dúsgazdag görög kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. A kereskedő serdülő leányát, aki mit sem tud a kincsekről, fölnevelteti és feleségül veszi, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres gazdasági vállalkozásainak gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy ebben a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét kedvesével.