Az árhullám vízhozama maximum 8. 270 – 11. 000 m/s-ra becsülhető. A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó megyei patakok: Bakony-ér, Concó, Által-ér, Bikol-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Bajóti-patak, Únyi-patak, Kenyérmezői-patak, Szentléleki-patak, Galla-patak. Komárom-Esztergom megye látnivalók - 163 ajánlat véleményekkel - Szallas.hu programok. Megyénkben lévő jelentősebb víztározók a vízgyűjtőn: tatai Öreg-tó, bokodi hűtőtó, környei tó, bánhidai hűtőtó, kecskédi Öreg-tó, tatai Cseke-tó, várgesztesi kistó, agostyáni Arborétum tározó tava, szákszendi halastavak, kisbéri Nagy-tó, Ács környékén lévő tavak, komáromi Rüdiger-tó. ⚓ Közlekedés Komárom-Esztergom megye területén jelentős közlekedési útvonalak, nemzetközi autópálya, nemzetközi vasútvonal, valamint vízi útvonal halad át. A legfontosabb tranzit útvonal, az M1-es autópálya 46 km hosszban szeli át, az E-60-as és E-75-ös úthálózat közös szakaszaként a megyét. Négy közúti csomópont, valamint 35 műtárgy található a megyei szakaszon. Az M-1-es autópálya 4, 5 km hosszan érint lakott területet (Tatabánya). Az 1-es, 10-es és 81-es sz.
Esztergomban és Kecskéden sportrepülőtér található. A vízi közlekedés lehetőségeit sem használja ki a megye minden szempontból. Az északi határán áthaladó Duna lehetőségeinek kihasználása már több településen felvetődött. Étterem komárom esztergom megye latnivalok. A Dunán Szlovákia felé közúti személyforgalom az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a két Komáromot összekötő Erzsébet hídon zajlik le. A vasúti forgalom pedig a Komáromnál lévő vasúti összekötő hídon bonyolódik le. Veszélyes áruk vízi szállítására a Duna folyam van kijelölve. (A megye északi határvonalát mintegy 83 km hosszban képezi. ) ⚓ Határátkelők Komárom – Dunai közúti összekötő híd (súlykorlátozás 20 t., magassági korlátozás 4 m) Komárom – Dunai vasúti összekötő híd (űr- és rakszelvény korlát nincs) Esztergom – Dunai közúti összekötő híd (súlykorlátozás 3, 5 t., magassági korlátozás 4, 7 m, szélesség 2x3 m) Esztergom és Párkány közötti kompátkelőhely Esztergom – teherkomp Esztergomtól mintegy 1, 5 kilométerre nyugatra épült meg. A magyar oldalon a 11-es számú főközlekedési úton (69+165km szelvény) egy balra kanyarodó sávos csomópont létesült, a kompkikötő irányába pedig egy 2×1 sávos útszakasz épült.
A nagyjából ötszög alakú vár volt Luxemburgi Zsigmondé, a Rozgonyiaké és a Héderváriaké, meg persze a törökök is birtokolták egy darabig. Később visszavették és felrobbantották, nehogy újra török kézre kerüljön. A 18. századtól az Esterházy családé volt, ezután pedig egyszerűen elhordták a köveit a környékbeli építkezésekhez. Eredetileg két toronnyal rendelkezett, amelyek állítólag a 20. század végéig álltak, helyenként 15 méter magasan. A megye jellemzői › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. Noha az erősségből mára csak a romok maradtak, a kilátás miatt megéri erre kirándulnunk. Kocsimúzeum A kocsi magyar találmány, Kocs községből ered. Mátyás király uralkodása idején a kocsi bognárok egy rugózó szerkezetet fejlesztettek ki, olyan "kocsi szekeret" alkottak, melynek szekrényében vesszőből font kas volt. Ez hátrafelé fokozatosan magasabbra emelkedett, alkalmasint azért, hogy szükség esetén ponyvával letakarható legyen. A szerkezet újszerűségét és szakmai egyediségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kocsi szó több európai nyelvben is előfordul és a jelentése is azonos.
A történeti Esztergom és Komárom vármegye kialakulása István idejére tehető, ennek kis része csupán a mai megye. A középkorban jelentős szerephez jutott Tata, majd Komárom és Esztergom vára. A XVIII. században sok szlovák és német telepes érkezett a vidékre, számuk ma is jóval magasabb az országos átlagnál. A XIX. KORMÁNYHIVATALOK - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal. században Bábolna a lótenyésztés központjává vált, ma az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági fellegvára. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban emlékezetes az ácsteszéri Táncsics Mihály és a komáromi születésű Jókai Mór tevékenysége. A XX. század elejétől jelentős szerepet kapott a bányászat: városok – Tatabánya, Oroszlány, Dorog – és tucatnyi község települt a szénre. A rendszerváltozás a pártstruktúrában Komárom-Esztergom megyében is gyökeres változásokat hozott. Miként az ország többi régiójában, itt is újjáalakultak a régi, nagy történelmi múlttal rendelkező pártok, ugyanakkor megalakultak az újak is. Például: Fidesz, MDF. Miként az ország más részein, ebben a megyében is döntő szerephez jutott az értelmiség.
A Barum termékkínálata A gyártást tekintve a személyautó abroncsokra szakosodtak, de a gyártásban jelentős darabszámot képvisel a Barum tehergépkocsi, illetve a Barum mezőgazdasági abroncs, mely a Zetor traktorokon jellemzően visszaköszönő márka. A kedvező árú abroncsokat azoknak a sofőröknek ajánljuk, akik idősebb autójukat heti rendszersséggel használják, elsősorban városban, időnként autópályán, főleg száraz útfelületen. A Barumra jellemző minőséget és megbízhatóságot az anyavállalat biztosítja. Gazdasági adatok A Barum gumiabroncsok a csehországi Otrokovicében készülnek. A legújabb technológa szerint dolgozó, ISO 9001 és ISO 14001 tanúsítványokkal is rendelkező gyár közel 3600 főt foglalkoztat. Barum Polaris 5 155/70 R13 M+S 3PMSF 75T - Személyautó - Téli gumi. Fő terméke a nálunk is népszerű Barum személygépkocsi abroncs, melyből az egyéb konszern márkákkal együtt évente több mint 16 millió darab gördül le a gyártósorról. Tulajdonos A Barum 1992-től a Continental csoport tagja. A Barum története A Bata cég 1924-ben kezdte meg működését a csehországi kisvárosban, Zlin-ben.
A Bata cég kezdetben csak cipőgyártással foglalkozott (innen a világhírű Bata cipő), azonban 1931-ben már elkezdődött a kerékpárabroncsok gyártása is. A magas vasúti költségek miatt a vezetés úgy határoz, csak saját gépjárműparkot létesít és a szükséges gumiabroncsokat is saját maguk állítják elő. 1932-ben elkészült az első Bata márkájú személyautó gumiabroncs. A gumiabroncsok gyártása sikeresnek bizonyult, ezért az egész gyárat ennek megfelelően alakították át. 1946-ban kialakult a Barum márkanév a Bata, Rubena Nachod és Mitas nevekből (cseh gumitermelő vállalatok neveiből). A háború után a Bata család elvesztette az irányítást a vállakozás felett és a Barum cég állami tulajdonba került. 1967-ben elkezdődött a radiál abroncsok gyártása nyugati technológia alapján. 1972-ben, 5, 3 hektár alapterületű főcsarnokban 6 évig tartó építkezés után a Zlin melletti Otrokovicében kezdi meg a termelést az új gyár. 1992-ben a Continental konszern többségi tulajdont szerzett az otrokovicei gyárban, illetve megszerezte a Barum márkanevet.
A Barum jó minőséget képvisel az alacsony árkategóriájú abroncsok között.