Hamarosan Gabrielle tájékoztatja Rambót, hogy az egyik barátnője, Jezel megtalálta a biológiai apját, Miguel-t Mexikóban. Rambo és Maria kérése ellenére, Gabrielle titokban elmegy Mexikóba, hogy megkérdezze apját, miért hagyta el őt és az anyját kislány korában. Jezel elvezeti Miguel lakásához és kiderül, hogy soha nem is akart egyikőjükkel sem törődni. Gabrielle szomorúan elmegy az egyik helyi klubba Jezellel, ahol bekábítószerezik és a mexikói kartell végrehajtói elrabolják. Rambo V - Utolsó vér – Filmsarok. Időközben Maria tájékoztatja Rambo-t Gabrielle titkos mexikói útjáról és a hirtelen eltűnéséről. Rambo vonakodva utána ered, majd odaérve szóra bírja Miguelt, illetve az áruló Jezelt is Gabrielle tartózkodási helyéről. Jezel végül elvezeti Rambót abba a klubba, ahol utoljára látták; ekkor szembe kell néznie El Flako-val, aki utoljára beszélt Gabriellel. Egy titokzatos nő, Carmen távolról megfigyeli Rambót, miközben El Flako Gabrielle helyszínéhez vezeti. Rambo azonban bajba keveredik és megveri a Hugo és Victor Martinez vezette kartell, akik ezt követően megszerzik a jogosítványát, feltárva a farm helyét, valamint Gabrielleről egy fotót, melyet Victor felismer.
Bemutató 2019. szeptember 20. 2019. szeptember 19. Korhatár (mozi) (mozi) Bevétel 29, 6 millió dollár [3] Kronológia Előző John Rambo (2008) Kapcsolódó film Rambo-sorozat További információk weboldal IMDb A Rambo V. – Utolsó vér (eredeti cím: Rambo V vagy Rambo V: Last Blood) 2019 -es amerikai-bolgár akció - thriller, melyet Adrian Grunberg rendezett. A 2008-ban bemutatott John Rambo című film folytatása, amely a Rambo-sorozat ötödik és egyben utolsó része. Rambo V - Utolsó vér - magyar szinkronos előzetes #1 / Akció - YouTube. A főszerepet Sylvester Stallone, Paz Vega, Sergio Peris-Mencheta, Adriana Barraza, Yvette Monreal, Genie Kim, Joaquín Cosío és Oscar Jaenada alakítja. Az Amerikai Egyesült Államokban 2019. szeptember 20-án mutatták be, Magyarországon egy nappal hamarabb szinkronizálva, szeptember 19-én a Vertigo Média Kft. forgalmazásában. A film általánosságban negatív véleményeket kapott a kritikusoktól, amely az általános forgatókönyvre, a durva erőszakra, valamint a rasszizmusra és az idegengyűlöletre összpontosított. [4] [5] A Metacritic oldalán a film értékelése 30% a 100-ból, ami 20 véleményen alapul.
– Az megvan, hogy lehet a Rambo-filmeket megkülönböztetni egymástól? – Nagyon egyszerűen: meg vannak számozva! Ez a találós kérdés járt a fejemben, mikor beültem a Rambo 5 – Utolsó vér vetítésére. Rambo 5: Utolsó vér - Filmkritika (Rambo: Last Blood) 2019 | Filmezzünk!. A vicc persze kissé igazságtalan, hiszen az is fontos különbség, hogy Rambo épp Amerikában, Vietnamban, Afganisztánban, a burmai dzsungelben vagy a mexikói határnál lövi halomra a rosszfiúkat, és Sylvester Stallone ráncai is támpontot jelentenek a tippeléshez. De az alapképlet azért nem változott túl sokat az elmúlt négy évtizedben: adott egy kiégett, súlyosan traumatizált vietnámi veterán, aki mindent és mindenkit elvesztett már ebben az életben, és csak arra vágyik, hogy egy kicsit békén hagyják. Ám a gonosz világ sosem bír magával, addig provokálja szegényt, míg újra és újra kénytelen előkapni kését, és tenni az egyetlen dolgot, amihez igazán ért: ölni. A Rambo -franchise gyönyörűen demonstrálja, hogy ebben az ötletben pontosan egy filmre való drámai potenciál rejlett. Ez volt az 1982-es Első vér, amely Andy Vajna és producertársa, Mario Kassar számára meghozta a hollywoodi áttörést, és ami a faék egyszerűségű sztori ellenére is működött.
Nem hiszem, hogy a nézők csak azt várják John Rambótól, hogy horrorszerűen feltépje a mellkasát a kartelles banditának, vagy hogy kidobja egy másik fejét az autóból, hanem várnak még hozzá feszültséget, igényes látványt, s legalább annyira érvényes figurákat, hogy felismerhető legyen benne az a címszereplő, aki 1982 óta jelképez valamit – illetve leginkább valakit. Sylvester Stallonét. De Sylvester Stallone csak csoszogva téblábol ebben az elszomorítóan unalmas tehetségtelenségben, amelyért bizony elsősorban a rendező, Adrian Grunberg tűnik felelősnek. Aki eddig teljes jogú rendezőként egyedül a Mel Gibson-féle Börtönregényt tette le az asztalra – nem szakadt be tőle, de nem is volt ennyire kínos, illetve nem arra utalt, hogy Grunberg, aki számos akciófilmben volt korábban second unit director, ne tudna megrendezni egy Rambo-folytatást. Rambo utolsó ver video. Márpedig az Utolsó vérről ordít, hogy nem tudott. Mert hát azért csak lehetett volna azzal valamit kezdeni, hogy John egy farmon éldegél Arizonában – pont ott, ami felé a rendesen lezárt negyedik epizód végén elindult –, van egy nevelt lánya, aki fősulira készül, de előtte még megkeresné vér szerinti apját Mexikóban.
1, angol Dolby Digital 5. 1 Nyelvek (audio): Magyar, angol Felirat: Magyar Megjelenési idő: 2020. 02. 06 Cikkszám: 1312766 Termékjellemzők mutatása
A kartell megesküszik, hogy Rambo tettei miatt továbbra is bántalmazni fogják a lányt; ekkor Victor mindkettejük arcába egy v betűt karcol. Carmen hazaviszi a súlyosan megsebesült Rambót és ápolni kezdi, amíg meggyógyul. Carmenről kiderül, hogy független újságíró és egy ideje a Martinez testvérek után nyomoz, akik elrabolták és meggyilkolták a húgát. Rambo utolsó vér teljes film. Négy nap elteltével Rambo megtámadja az egyik helyi bordélyt, több embert megölve, amíg végül meg nem találja a bekábítószerezett Gabrielle-t. Hazafelé haladva, Rambo megköszöni Gabriellenek, hogy tíz évig reményt adott neki, ám a lány meghal a kényszerített túladagolásban. A feldühödött Rambo elküldi Maria-t a háztól és csapdákkal tele biztosítja be a farmot konfrontáció céljából. Később visszatér Mexikóba, hogy Carmentől kérjen egy utolsó szívességet; Victort segítsen neki megtalálni. Carmen megtagadja, hogy ezzel semmi sem fog megoldódni, de végül látva Rambo csalódását és gyászát, segít neki. Rambo megtámadja Victor házát, több testőrt megölve, majd a férfit is lefejezi.
Ami még örvendetes, hogy mennyi női karakter van, és milyen fontos szerepekben (ez is logikus, a férfiak a fronton maradtak). Egy szó, mint száz a Post Mortem jó. Egy teljesen vállalható, korrekt, szórakoztató és félelmetes közönségfilm. Nem vállal sokat, de azt teljesíti, nem a világot akarja megváltani, csak szórakoztatni. Ilyen horrorokból több kéne, hogy készüljön Magyarországon, mert kiaknázatlan aranybánya a kosztümös európai horrorok világa, ahol igazán egyedi történeket tudnánk forgatni. Ahogy korábban említettem, a végére kicsit elfárad a film, de így is izgalmas zsánerfilm, érdekes karakterekkel, sok női szereplővel, remek történettel, tökéletes választás egy halloweeni mozizásra.
2021. aug 25. 20:20 Live (Katherine Thorborg Johansen) a saját boncolásán tér magához, az igazi furcsaságok azonban csak ezután kezdődnek / Fotó: Netflix Norvégia újabb elborult tévésorozattal támad, augusztus 25-én került fel a Netflixre a Post Mortem: A halottak nélküli város című horrorszéria 6 részes első szezonja. A történet egy bizarr eseménnyel alapoz meg a hangulatnak, egy mező közepén találnak rá a halott Live-re, aki aztán a boncasztalon tér magához, épp amikor felnyitnák szikével. De mi lesz ennek a vége? Eláruljuk: a közelmúlt egyik legbizarrabb vámpíros sorozata. Nem hétköznapi sorozatok tekintetében a norvégok mindig jeleskedtek, a Netflix előfizetői közül sokan rátaláltak a Ragnarök első két évadára, melyben azt láthattuk, milyen lenne, ha Thor, a mennydörgés istene egy középiskolás fiú testében reinkarnálódna és más istenekkel, például Lokival összefogva, útközben a Mjölnirt megkovácsolva indulna sorsdöntő csatába az óriások ellen. Aztán ott volt a három évadot megért A norheimi vikingek, mely modern problémákkal küszködő emberekként mutatta be a sok száz évvel ezelőtt élt északi harcosokat.
Erre jó példa, amikor Live és Odd azon röhögcsélnek, hogy milyen kőkemény rockszámot tettek volna be a lejátszóba, ha odáig fajul a dolog, hogy a férfi húgát tényleg el kell temetni. A színészi játékokkal egyébként nincsen semmi probléma, korrektek, senki nem emelkedik ki a többiek közül, de olyan sincs szerencsére, aki lehúzná az összképet. A Netflix új norvég sorozata ráadásul lightosan adagolja a horrort, így annak ellenére, hogy néha erőszakosabb, nem kell attól tartani, hogy az ijesztgetős jelenetektől bárkinek felmenne a vérnyomása. Inkább egy komolyan vehető horrorparódiáról van itt szó, hangulatos norvég háttérrel, jó humorral, viszont helyenként kiborító és tényleg váratlan fordulatokkal. Értékelés: A Post Mortem: A halottak nélküli város nagyon kilóg a vámpíros horrorsorozatok közül, és a váratlanul realista ábrázolás, a jó poénok és a korrekt színészi játékok miatt pedig kijelenthető, hogy a norvégok újabb zsánerben tettek le valami olyat az asztalra, amibe megéri belenézni.
A magyar filmnél mintha lenne egy olyan közhangulat, hogy sokkal nagyobb elvárásokat táplálunk minden bemutatóhoz, és mintha lenne egy messiás várás. Majd az éppen aktuális mozi világhírűvé tesz minket újra, pont, mint régen. Ami szerintem egy szerencsétlen és toxikus gondolkodás, mert a Post Mortem hez hasonló filmek szenvedik meg ezt a hozzáállást. A Post Mortem cselekménye az első világháború végén kezdődik. Az ország romokban, akit nem a háború vitt el, azt az éppen tomboló spanyolnátha. A veterán Tomás (Klem Viktor) a halálból él: akkoriban nem nagyon készültek fotók a hétköznapi emberekről, sok család csak akkor adott ki pénzt fényképre pénzt, ha az egyik családtagjuk éppen elhalálozott, hogy legalább ennyi emlékük maradjon az elhunytról. Tomás pedig a holtakról készít fényképeket, élőre sminkeli őket, így járja az ország vásárjait, mikor szembe találkozik egy kislánnyal, Annával (Hais Fruzsina), aki elhívja a falujukba, hisz ott is sok a halott. Ám a faluban nem csak a fagyos föld miatt temetetlen hullák várják Tomást, hanem valami sokkal sötétebb és veszélyesebb… A magyar horror eddig mondhatni halott műfaj volt, a szocializmusban tiltott műfajnak számított, és azóta sem sikerült egy projektet se tető alá hozni.
Talán legközelebb egy bűnügyi thriller jutott az 1977-es Defekt, mely korához képest hatásos, de inkább egy csemege, mint klasszikus. Ám végre megérkezett az első magyar horror a szélesvászonra, és azt kell mondanom, hogy működik. Bergendy Péter filmjének végig erős a hangulata, a nyomasztó 1918-as év kiváló választás volt, a havas, fagyos táj és a kiváló díszletek és a korhű jelmezek remek atmoszférát teremtenek. A trükkök és maszkok is megállják a helyüket, a feszültséget pedig a második harmadig nagyon jól építi fel a film. És ami a zsánerben a legfontosabb: lehet rajta félni. Nemcsak a nyomasztás megy, hanem vannak igen félelmetes részek, és egy két jobban sikerült jumpscare is (szerencsére nem viszi túlzásba a használatát a film). Sajnos a fináléra picit elfárad a film, ameddig a rejtélyt és a misztikumot kell megalapozni, meg amikor a világépítést megy addig zseniális, de aztán amikor a fináléban elszabadul a pokol és le kéne aratni az eddig felgyülemlett feszültség gyümölcseit, akkor már valamennyire elfogy a szufla a film alól, picit sietett, elkapkodott a befejezés, de ez valahol a műfaj gyakori betegsége is.