Az óvodapedagógus feladatai és szerepei az óvodában és azon túl A gyermek fejlődésének követése és segítése az óvodapedagógustól olyan nevelési kultúrával megoldott feladatvállalást kíván, amelynek fontos eleme a helyzetekhez, a gyermek szükségleteihez rugalmasan alkalmazkodó nevelési stílus. Olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyben a gyermek biztonságban érzi magát, sikeressé válik, az önérvényesítő aktivitását kellő irányba alakítja. Az óvodapedagógus komunikacija 1. Az ilyen támogató környezetben a gyermek bekapcsolódik a tevékenységekbe, játékba, az eszközöket rendeltetésszerűen használja, érzelmi-akarati világa összhangban lesz értelmi szintjével, beszédére az adekvát közlések lesznek jellemzőek. Ezek tehát az óvodapedagógus és a napi óvodai élet feladatai, szerepei, melyek a digitális távmunka során átértékelődnek: a feladatok mások lesznek, de az óvodapedagógus meghatározó szerepe nem. A pedagógus kommunikációja A pedagógus a nyelvhasználatával is modellt nyújt a gyerekeknek, akik a nyelvelsajátítás érzékeny időszakában vannak.
Fizessen elő, támogassa munkánkat, hogy sok remek tartalommal segíthessük az intézményvezetők, óvodavezetők, óvodapedagógusok munkáját!
A kommunizmus áldozataira emlékezünk hétvégén. Bognár Zalán nagyapját civilként '45 márciusában vitték el 85 kilósan és '46 augusztusában tért haza 38 kilósan. A második világháború alatti Magyarországról, tehát nemcsak a mai területünkről 900 ezer embert, katonákat, civileket, nőket, tizenéves gyerekeket is tömegesen hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe. Csak a kilencvenes években kezdhettünk el beszélni a szörnyűségről, amely szovjet részről nem csupán munkaerőpótlás volt, de népirtás is. Erről kérdezi a kutatót, Bognár Zalán történészt, egyetemi docenst csütörtökön a Karcolatban 13 órakor Perjés Klára. Akik életben maradtak, azokat halálra dolgoztatták. Bognár Zalán: Emberi tartást és hitet tanulhatun. A műsort 22 órakor megismételjük.
Ötezernél többen lelték halálukat 1944 novemberétől 1945 végéig a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborában, amelynek helyét civil kezdeményezésre, közadakozásból állított emléktábla jelzi - mondta Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense vasárnap Cegléden. Az emléktábla-avatáson a történész felidézte: Magyarország mai területén több mint félszáz fogolytábor működött szovjet, illetve kisebb számban bolgár és román őrizet alatt 1944 és 1945 folyamán, amelyekben mintegy 600 ezer honfitársunk - 30 százalékuk civilként - sínylődött és mintegy 70 ezren lelték halálukat. Hangsúlyozta: az Országgyűlés idén májusban minősítette november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Eddig azonban róluk - néhány kivételtől eltekintve - semmiféle adat nem volt hozzáférhető és e borzalmas életkörülményű helyekről a Cegléden vasárnap felavatottal együtt is mindössze öt emléktábla vagy emlékmű tanúskodik. Az utódok szégyenére, általában a helybeliek sem tudnak ezekről a táborokról - tette hozzá.
Nemzeti ünnepünkön számos református kitüntetett és díjazott kapott állami elismeréseket, köztük Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök is. 2021. március 15-én Kossuth-díjat kapott Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének egyetemi docense Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a népművészet identitásmegőrző szerepe mellett a népdaléneklés lélekgyógyító és közösségformáló erejét is elhivatottan hirdető, kiemelkedő előadóművészi, kutatói és pedagógiai életműve elismeréseként.