Ünnepélyes keretek között átadták az egykori József Attila iskola helyén kialakított kilencvenhat férőhelyes idősek otthonát. A gasparich úti intézmény alig másfél esztendő alatt készült el, amely az idősebb korosztály részére biztosít emberséges és kényelmes lakhelyet. Az ágazat új zászlós hajója A város közgyűlése 2005-ben határozott úgy, hogy pályáztatás nélkül értékesíti a közel 10. 000 négyzetméter alapterületű, egykori általános iskolának otthont adó ingatlant. A József Attila-iskola 1958-ban épült, s a létesítmény alkalmas volt arra, hogy idősek otthonává alakítsák át. A tervezők, a kivitelezők és a polgármesteri hivatal munkatársai rendkívül intenzív munkát végeztek, hiszen a munkaterület 2005 június végi átadása után, 2006. július 3-án megtörtént az intézmény műszaki átadása is. Az idősek otthona avatóján elsőként dr. Idősotthon Zalaegerszeg területén - térképes címlista. Gyimesi Endre polgármester mondott köszöntőt. Beszédét egy Goethe idézettel kezdte, amely így szól: "Az öregkort nem megélni, hanem elviselni művészet. " Hozzátette: a városnak megfelelő környezetet és előhelyet kell biztosítani azoknak az időseknek, akik évtizedeken keresztül az országért, a megyéért és Zalaegerszegért dolgoztak.
Sohase feledd azt, hogy az értékes élet alapja a szeretet és a békesség. Utána a türelem és az emberi megértés. " (Tamási Áron) Az Idősek Otthona elérhetősége: Vezető: Bálintné Szalai Anikó Zalaegerszeg, Gasparich u. 3. Tel. : 92/317-683
3. : 317-683 Mobil: 30/6013311 e-mail: Nyugdíjas Otthonház Zalaegerszeg Kossuth L. :92/596-124
Mindez azért fontos, mert a zalai megyeszékhelyen is folymatosan emelkedik a 60 év felleti lakosok aránya, s ezzel párhuzamosa növekedik a 70 év feletti, egyedülálló, gondozásra szoruló idősek száma. " (Forrás:) Szóljon hozzá - Átadták az idősek otthonát - Zalaegerszeg!
"Szeretnék csak egy segítő kéz lenni, mely teszi azt, amit lehet" (Szent Gály Kata) Za laegerszegi Gondozási Központ Kossuth u. 58-60. Intézményvezető: Radics Andrea Tel: 92/596-123; 30/2489056 Fax: 92/348-018 e-mail: A Zalaegerszegi Gondozási Központ integrált intézmény, amely a személyes gondoskodást nyújtó: - alapszolgáltatás keretében ellátja az étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, nappali ellátást. - a szakosított ellátások közül pedig az átmeneti és a tartós bentlakásos intézményi ellátást biztosítja. Az intézmény 1988 november 1-én kezdte meg működését. Zalaegerszeg.hu • Átadták az idősek otthonát. Az intézmény feladatait a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SZCSM rendelet, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése többször módosított 58/2006. (XII. 22. ) számú rendelete a Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásról szóló rendelete alapján végzi.
A kamera elkíséri őket a beszélőre is, ahol garantáltan sikerül szívszorító jeleneteket rögzíteni. Visky Ábel filmjéből sem hiányoznak ezek a momentumok, a Mesék a zárkából mégsem ugyanazt a történetet akarja elmesélni sokadszorra. A fiatal rendező egy viszonylag frissnek mondható trendet követ, amikor a fikciót ötvözi a dokumentumfilmes formával. Mesék a zárkából – Visky Ábel dokumentumfilmjét vetíti a Filmio. Az ölés aktusához, az idén Oscarra jelölt Kedves kémhez vagy a magyar Nagyi projekthez, illetve A létezés eufóriájához hasonlóan belehelyezi a szereplőket egy "mesterséges" szituációba: egy projektet kell végrehajtaniuk közösen. Az ölés aktusá ban egykori gyilkosok játsszák újra a rémtetteiket, a Kedves kém ben egy nyugdíjas férfinek magánnyomozóként kell beépülni az idősek otthonába, a Nagyi projekt ben unokák és nagyszüleik keresik fel a múltjuk helyszíneit, A létezés eufóriájá ban pedig a 90 éves holokauszttúlélő közösen lép színpadra egy fiatal táncosnővel. A Mesék a zárkából alapötlete nem teljesen légből kapott, több magyar börtönben is létezik olyan meseterápiás program, amelynek keretében az elítéltek meséket tanulnak be és adnak elő a gyerekeiknek, illetve az unokáiknak.
A forgatásokon ellesett pillanatok közül néhány nagyon vicces – az egyik elítélt, attól tartva, hogy a barátnője már mást szeret, folyton a stábtagok telefonján akarja megnézni a nő új Facebook-fotóit –, a film pedig akkor válik igazán meghatóvá, amikor a közösen elkészített rövid mesefilmeket megnézik az elítéltek és a családok. Az egyik rab azt mondja, a kisfilm pont olyan, amilyet megálmodott, és láthatóan katarzist él át. Alkotóként nem veszélytelen elveszni ezekben a naiv és szép reakciókban, Visky pedig itt kissé talán túl büszkén nyugtázza, hogy a filmbeli mesefilmek és saját filmjének a hatása hasonló. Ám mégsem lehet elvitatni tőle, hogy igaza van: a forma, amit kitalált, a film végére beérik, és az eredmény fényesen igazolja a rendezői koncepciót. Interjú | Interjú Visky Ábellel, a Mesék a zárkából rendezőjével. A Mesék a zárkából az utóbbi évek egyik legjobb bemutatkozó rendezése, amit magyar filmestől láttam. Sajnálhatjuk, hogy a járvány miatt (egyelőre) nem kaphatott szélesebb moziforgalmazást, így érdemes megragadni az alkalmat, amikor látni lehet.
Hogy jutottál el a koncepcióig, hogy börtönbüntetésüket töltő apák meséit forgatod le a gyermekeik, családtagjaik szereplésével? Mi érdekelt legelőször, az apa-gyermek viszony vagy a mesék? A mesék érdekeltek először. Mesék a zárkából - Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál. Balassagyarmaton volt egy mesekör, ahol láttam fogvatartott apákat a gyerekeik előtt játszani, és innen jött az alapgondolat, hogy hogyan használhatnánk a film nyelvét úgy, hogy kapcsot teremtsen az apák meg a gyermekek között a fantázia világán keresztül. Ebből született az ötlet, hogy keressünk apákat, akik meséket írnának, és ezekből készítsünk mesefilmet az apákkal és a gyerekekkel közösen. Viszont a mese ebben a kontextusban a valósággal való összefüggésében izgalmas igazán, ezért döntöttünk úgy, hogy legyen benne két világ: egyrészt a dokumentumfilmes, amelyen keresztül belelátunk a szereplők párhuzamosan zajló, a valóság szabályai által meghatározott, korlátok közé szorított életébe, másrészt ez az alternatív univerzum, amit közösen teremtünk meg, és amiben a képzelet révén bármi megtörténhet.
BIDF Férj és feleség elszántan fogadkozik az ítélethirdetés után, hogy várni fognak a másikra, és ki fog tartani a szerelmük. Két jelenettel és fél évvel később – mikor Visky visszatér hozzájuk – az asszony félszegen elismeri, megismerkedett valaki mással, aki a változatosság kedvéért nem bűnöző. Sajnálatból mész apához beszélőre? – kérdezi a kislánya. Igen, sajnálatból – feleli az anya, kissé szégyenkezve, pedig ő is tudja, a gyerek is tudja, és valójában a börtönben ülő férje is tudja, hogy nincs mit szégyellnie. Így őrli fel az idő azokat a kapcsolatokat, amelyeket csak néhány szép emlék tapaszt össze. A három család története háromféleképpen alakul, de közös bennük, hogy az apák mind bánják a bűneiket. Elsősorban nem azt, amit idegenek ellen elkövettek – főleg rablás és súlyos testi sértés miatt kerültek börtönbe, többen visszaesőként –, hanem, hogy nem tudnak együtt lenni a szeretteikkel. Úgy érzik, volt egy esélyük, de elszúrták. A meseírás valamiféle jóvátétel esélyét ígéri, és innen nézve érthető, miért veszik komolyan a feladatot ezek a marcona férfiak, akiket másik rendező kamerája előtt, más nézőpontból nagyon könnyű lenne hétpróbás gazembereknek látni (az egyikük az apjával közösen ül, olyanok ők ketten, mint valami maffiaburleszk tragikomikus hősei).
Nagyobb számban nyílt füves területeken szaporodik. Leginkább az erdőszéleket kedveli, azok közül is azokat, amelyek az év legalább egy részében el vannak árasztva. Nem kedveli a magas növényzetet, például az erdők belsejét. Örményországban 2000 m-es tengerszint feletti magasságú területen is találtak fészket. Megtelepszik szavannán, sztyeppén, mezőkön, vizes helyeken, művelt földeken, de kerüli a trópusi erdőket. A középkorban az ember tevékenysége segíthette terjedését, amikor is az erdőket kiirtották, hogy helyükön legelőket és szántóföldeket alakítsanak ki. Akkoriban Európa nagy részén elterjedt, és egészen Svédországig szaporodott. Ritka vendég a Brit-szigeteken, ahol minden évben körülbelül 20 madarat látnak, de nem regisztrálnak fészket. Napjainkban a fehér gólyák állományának jelentős része az ember közelében, a települések villanyoszlopain, épületek kéményén fészkel. Ennek elősegítésére műfészkeket szereltetnek a madárvédők a villanyoszlopokra, amelyek segítségével újabb fészkek építésére veszik rá a madarakat, és elkerülik az általuk okozott rövidzárlatokat a villamosenergia-hálózatban.