Vízilabda: "Nehezen tudok azonosulni a vízben látható énemmel" A 2013-as vízilabda-világbajnokság után sokan gondolták róla, hogy nem csak a vízben "egy állat", pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. Nagy Viktor nem is szereti visszanézni a "megőrült" énjét, de ezúttal kivételt tett, és tízrészes videósorozatunk – amelyben sportolók idéznek fel emlékezetes győzelmeket, pillanatokat az elmúlt évekből, évtizedekből – harmadik részében az ő kommentárjával élhetjük át újra a magyar férfi vízilabda-válogatott vb-győzelmét. Vízilabda: elismerést kapott az 1956-os olimpián első válogatott Az 1956-os melbourne-i olimpián aranyérmet szerző magyar férfi vízilabda-válogatottat a "Szabadság kapuja" elnevezésű díjjal tüntették ki a lengyelországi Gdyniában XIII. alkalommal megrendezett "Megtörhetetlenek – Rendíthetetlenek – Kiátkozottak" elnevezésű dokumentumfilm-fesztiválon – tájékoztatta lapunkat Magyarország varsói nagykövetsége. Vízilabda: újra együtt a Kemény-legények – képgaléria A júliusi megnyitó óta minden héten más fő tematikával jelentkezik a Világraszóló Bajnokaink – 177 mesés győzelem című kiállítás a Millenárison.
Vízilabda-világliga: ötgólos győzelem a címvédő ellen A magyar vízilabda-válogatott ötgólos győzelmet aratott Montenegró felett Győrben a férfi világliga európai selejtezőjében. Märcz Tamás csapata idei első hivatalos mérkőzésének első negyedében háromgólos előnyt szerzett, és onnan már nem tudott felzárkózni a sorozat címvédője. Férfi vízilabda-vl: keretet hirdetett Märcz Tamás Märcz Tamás szövetségi kapitány kihirdette a magyar férfi vízilabda-válogatott keretét, amely kedden a győri Aqua Sportközpont uszodájában 18 órától kezdi meg világliga-szereplését: az európai selejtező első játéknapján Montenegró együttesét fogadja. Férfi vízilabda: Zalánki Gergő vezéregyéniség lenne A nyáron a világ talán legerősebb csapatába, a Pro Reccóba szerződő Zalánki Gergő nagyszerűen érzi magát feleségével az olasz kisvárosban, ahol minden valószínűség szerint a legtöbb időt fogja eltölteni pályafutása során ugyanazon klub játékosaként. A válogatott egyik vezéregyéniségévé szeretne válni, és kettős érzéssel várja a májusi világbajnokságot.
Gyártmány: D Csepel Típus: 125 Gyártási év: 1959 Motor: Egyhengeres, kétütemű léghűtéses Furat x löket: 54×54 Lökettérfogat: 123 cm 3 Teljesítmény: 4, 5 LE (4500 ford / perc) Kompresszió arány: 1:6, 5 Végsebesség: 80 km / h Önsúly: 75 kg Fogyasztás: 3 l / 100 km Gyártási hely: Danuvia Szerszámgépgyár Zugló (Budapest) 1954-ben a csepeli motorkerékpárgyárban helyet kellett adni az új típusú Pannónia TL gyártásának, ezért a Csepel 125/T gyártását Zuglóba, a Danuvia szerszámgépgyárba helyezték át. A két típus lényegét tekintve megegyezett, bár sok –a restaurálás szempontjából fontos- részletben eltér egymástól. Ami a D Csepelre jellemző: teljesen fekete fényezésűek a keréktárcsák, a kormány, az első teleszkól alsó szára, a tanksapka. Speciális az ülés gumija, eltérő a tankmatrica is. Főtengelye megegyezett a későbbi Danuvia körsonkás főtengelyével. Mindenesetre ez a típus nagyon kiforrott, megbízható, és ezért közkedvelt volt, elsősorban a magyar vásárlók körében. Az itt bemutatott darab1959-ben készült, érdekessége az akkor extraként rendelt km óra és az elektromos kürt.
A kicsit ad hoc jellegű hazai motorkerékpárgyártás jellegzetes és sikeres terméke volt a Csepel 125 átköltöztetett gyártósora után D-Csepelnek, majd Danuviának nevezett motorkerékpár. A tervutasításos, haditermékekre koncentráló 1950-es években született, s 12 évet élt. A még 1946-ban tervezett, s 1948-tól gyártott Csepel 125 mellé 1951-ben csatlakozott a nagyobb, 250 cm3-es modell. 1954-ben az akkor még Rákosi Mátyás Motorkerékpárgyár nevet viselő üzemben megkezdődött a Pannonia TL gyártása, s kapacitásbővítésre rengeteg pénz kellett volna, amely nem állt rendelkezésre. Viszont a Danuvia Szerszámgépgyárban éppen kihasználatlan volt a forgácsológép-kapacitás, s ezért megszületett a döntés: a 125-ös gyártósorát átköltöztetik Zuglóba. Az 1920-ban alapított Danuvia főleg hadieszközök gyártására szakosodott. Időről időre megkísértette a céget a motorkerékpárgyártás szelleme: 1925-ben Samum néven hat darab kísérleti motort építettek, a második világháborúban majdnem BMW-liszenszű katonai motort gyártottak stb.
Csepel Danuvia 700. 000 Ft évjárat: 1959 feladva: 2021. augusztus 13. Csepel 125 cm3 600. 000 Ft évjárat: 1951, okmányok nélkül feladva: 2021. július 16. Csepel Csepel 125 évjárat: 1900, okmányok nélkül feladva: 2021. április 14.
Az első-hátsó teleszkópos, nyolcadliteres D-Csepelek konstrukciója túlnyomó hányadban megegyezett a csepeli gyártásban maradt T-modellével, gyártásuk azonban 1955-től a haditermékeket is gyártó Danuvia Szerszám- és Készülékgyárban történt (erre utal a D-betűjelölés). Az egyhengeres, kétütemű, 4, 5 lóerős motort 18 mm-es karburátorral és lendkerékmágneses gyújtással szerelték. A lábkapcsolású, 3-fokozatú váltóval a jármű végsebessége 80 km/ó volt. A típusátvételből származó problémák kiküszöbölésére két évi gyártást követően saját fejlesztésű típusváltozatra tért át a Danuvia-gyár. Fotó: Maróti József Fotó: Maróti József
Felújítás alatt van szét szerelve. Láncvédő kivételével minden meg van hozzá, festeni kell és rakni öedeti gyári új alkatrészek az alábbiak:H gumi köpeny EMERGÉ BALLON, Kipufogó könyök, H teleszkóp konzol 2db, H tengely, H fogas koszorú, Talp sztender, H teleszkóp tengely záró dugó 2db, dugattyú gyűrű 2db, főtengely csapágy MGM 2db, főtengely semmering fémházas2db, karburátor, légszűrő, gázbovden, kormány, teleszkóp kifli 1db, kormány tartó M bilincs2db, fék kar1db, kuplung kar1db, lendkerék, gyújtólap (kplett), E féklap(kplett), berúgó kar, Vezeték köteg(után gyártott), küllők 72db(után gyártott) H fék pedál(gyári). Tel:302452250
Ha a Csepel motorkerékpárról esik szó, az öregek leginkább az ezüst betétes tartályú, elöl-hátul teleszkópos 125-ösre gondolnak. Okkal, hiszen ez lett az első igazi népmotor Magyarországon. Közel ötvenezer készült belőle 1951 és 1954 között, és akkor még gondolnunk kell arra a negyvenezerre, amely gyakorlatilag azonos műszaki tartalommal, de D-Csepel emblémával készült a Danuvia gyárban 1957-ig. Amint az lenni szokott, a nagy mennyiség nem jelenti okvetlenül azt, hogy az adott típusból kerül elő a legtöbb megkímélt, gyári állapotú példány. Szinte ellenkezőleg, az ilyen kiforrott konstrukciók az utolsó gyűrűpattanásig szolgáltak, és csak akkor kerültek a padlásra, pincébe, fészerbe, ha már nem volt semmi remény a feltámasztásukra. A soltvadkerti motorkerékpár-múzeumban látható 125/T 1954-ben készült, a motorszám 4/31548. Sajátos módon kis alumíniumtáblán 1957-es évszám látható a hátsó sárvédőre erősítve, LY 057 az első rendszáma, ami az 1958-as rendszámcsere során a KN-40-87-re változott.