A régi görögség a Zeusz tiszteletére rendezett sportrendezvények alkalmából gyűlt egybe Olimpiában. Az ókori sportszentély máig megőrizte mágikus varázsát, hiszen ahogy Nikosz Kazatzakisz Olimpiáról írja: " nincs még egy táj Görögországban, mely ilyen szelíden, ugyanakkor ilyen állhatatosan intene a békére. " Olimpia röviddel az új Olimpia falu előtt fekszik. E termékeny dombvidék közepén, az Afiosz és Kladeosz folyók összefolyásánál rendezték meg az első ókori olimpiai játékokat. A Zeusz tiszteletére rendezett első olimpiai játékok "startpisztolya" Kr. Első ókori olimpiadas. e. 776-ban dördült el. Négyévente - a játékok közti időszakot "olimpiádnak" hívták - az ország minden részéből, utóbb az egész Római Birodalom területéről összegyűltek az atléták. Az öt napig tartó játékok idején tilos volt fegyvert fogni. Az öttusa diszkosz és gerelyhajításból, távolugrásból, futásból és birkózásból állt. Az atlétáknak meztelenül kellett versenyezni, mert állítólag a sportolók közé egyszer egy nő vegyült - a nők még a nézőtéren sem foglalhattak helyet.
I. Jakab király igazi sportembernek számított a maga korában. Az ő támogatásával 1604-ben Robert Dover királyi ügyész dél-angliai vidéki birtokán megrendezte az English Olimpic Games (inglis olimpik gémz), illetve a Costwold Games (kocvold gémz) elnevezésű versenysorozatokat, amelyeket pünkösd táján tartották. A többnapos versenysorozatban voltak atlétikai versenyek, botvívás, birkózás, lófuttatás, nyúlvadászat, sakk, ének, zene. A játékokon – az ókori versenyekkel ellentétben – nemi és osztálykülönbségre való tekintet nélkül mindenki részt vehetett. Első ókori olimpiada. Ezért ezek a játékok szellemiségüket tekintve már nem álltak messze az újkori olimpiáktól. 1793-ban a német testnevelés- és tornamozgalom legnagyobb alakja, Johann Christoph Friedrich GutsMuths (johan krisztof fridrih gucmutsz) kihirdette az olimpiai játékok felújításának azonnali szükségességét. Ekkor még mindig egy évszázaddal az első valódi újkori olimpia előtt járunk. Ferenc Lipót herceg támogatásával létrehozták a mai Németország területén a dessaui Olympiai Egyesületet, amely még az 1830-as években is rendezett antik görög mintájú tornaünnepélyeket.
Hogy ez végül tényleg sikerült, részben az olümpiai ásatásoknak köszönhető. Ezek során kiderült, hogy az olimpiák nem egy vallási esemény melléktermékei voltak, hanem az akkori világ legjelentősebb, mindenkit egybegyűjtő rendezvényei. A legfőbb tényező azonban, aminek köszönhetően létrejött és fenn is maradt az olimpiai mozgalom, az maga Coubertin (kuberten) báró, aki eredetileg a Sorbonne-on tanult történelmet és pedagógiát. Tanulmányai során eljutott Angliába is, ahol nagy hatást gyakorolt rá az ottani nevelési gyakorlat, különösen a testnevelés. Hazatérve 1892-ben tartotta meg első előadását az olimpiákról, nem nagy sikerrel. 1894-ben összehívta a párizsi atlétikai kongresszust, ahol kihirdette a NOB megalakulását és az olimpiai játékok felújításának tervét. Az első játékokat 1896-ban Athénban kívánták megrendezni. Coubertin nem a sportteljesítményben látta az olimpia célját. Jelmondata: "A lényeg nem a győzelem, hanem a küzdelem maga. " Számára az olimpia által közvetített béke üzenete volt a legfontosabb, amely már az ókorban is kötelezte az embereket.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2021. szeptember 24. péntek Varga Tamás szövetségi vezetőedző kihirdette az izraeli junior-világbajnokságra utazó U20-as női vízilabda-válogatott 13 fős keretét. B. Z. – • A felkészülés hajrájába érkezett a magyar női juniorválogatott, amely október 10. és 16. között az izraeli Netanyában vesz részt az U20-as korosztály világbajnokságán. Noi kezilabda valogatott keret 3. Varga Tamás keretet hirdetett • Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ A Varga Tamás szövetségi vezetőedző által irányított nemzeti csapat a héten kedden, szerdán és csütörtökön is edzőmeccset játszott a Szőnyi úton az izraeliekkel, és magabiztosan nyerte meg a találkozókat (sorban: 17−6, 18−7, 15−8). A kétszeres olimpiai bajnok szakember az ellenféllel kapcsolatban elmondta, jobb híján esett a választás a magyaroknál szerényebb játékerőt képviselő izraeliekre, ugyanis erősebbet ellenfelet nem talált a válogatott ebben az időszakban és helyzetben. Varga Tamás szerint éppen azért sem volt egyszerű dolga a világbajnoki keret kijelölésekor, mert a lányokat nem láthatta igazán éles szituációban teljesíteni.
A november 30. és december 15. közötti vb-n a magyarok Kazahsztán, Szenegál, Spanyolország, Románia és Montenegró csapatával szerepelnek azonos csoportban. A középdöntőbe az első három helyezett jut. A világbajnokság győztese kijut a tokiói olimpiára, a 2-7. helyezettek olimpiai selejtezőt játszhatnak jövő márciusban. Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba
Tovább növelte előnyét a városi kispályás labdarúgó bajnokság Campus osztályának tabelláján az éllovas Maradék együttese. További hírek