A fivérek egy 18. századi orosz ikonon Metód életének utolsó éveit a Szentírás, a liturgikus könyvek, az egyházatyák művei és a bizánci egyházi és polgárjogi gyűjtemény további fordításának szentelte. 885. április 6-án, virágvasárnap halt meg. A morvaországi Velehrad székesegyházában temették el. "Jó hírvivők, elszánt testvérek és Isten tanúi voltak, akik erősebbé tették Európát" – fogalmazott tavaly február 14-én reggeli homíliájában Ferenc pápa. Cirill és Metód missziós tevékenységét az a meggyőződés határozta meg, hogy minden nép hivatalos az üdvösségre, és Krisztus minden emberért meghalt. Ezen egyetemes szemléletmódot Cirill saját filozófiai és teológiai elveiből vezette le: számára a filozófia az isteni és emberi dolgokban eligazító bölcsességet jelentette, amely Istenhez tesz hasonlóvá minket, embereket. Ennek legbelsőbb lényege a bölcsesség, a világnak azon szemlélete, amelynek segítségével behatolhatunk az isteni világba. Krisztus, "az emberek kedvelője" mindenkit el akar vezetni az igazság ismeretére, minden embert a bölcsesség részesévé akar tenni, görögöt és barbárt egyaránt – tanította Cirill.
A glagolita feliratok töredékei (Fotó: Dabasi András) Egész Európában ezek az első, és egyelőre egyedüli, a Konstantin (Cirill) legenda állítását igazoló, hiteles tárgyi bizonyítékai annak, hogy a glagolita írást a 9. században már ismerték, és azt Cirill és Metód tanítványai Zalaváron (akkor Mosaburgban) használták A honfoglalást követően elenyészni látszó központot Szent István állam- és egyházszervező tevékenysége keltette életre. 1019-ben István egyik első alapítása volt a Szent Adorján templom és bencés monostor, melynek alapja Pribina egykori temploma lett. Cirill és Metód tisztelete a térségben azonban hosszú évszázadokra feledésbe merült, jóllehet tevékenységük emlékét őrzik a magyar nyelv kereszténységgel kapcsolatos szókincsének legrégebbi szláv elemei. A 17. században – az ellenreformáció idején – a jezsuiták elevenítik fel kultuszukat. A magyar királyság szentjei között első alkalommal 1692-ben említik őket, mint "a hunok pannóniai apostolait". Munkásságuk például szolgált arra, hogy az anyanyelvű istentiszteletet a katolikus egyházon belül is megvalósítható.
2016. augusztus 31. szerda, 15:35 A magyar és a szlovák nemzet egymásra találásáról, a kihívásokkal szembeni közös fellépésről beszélt dr. Simicskó István honvédelmi miniszter a Zalaváron. A nyár egyik fontos eseménye volt ez az ünnepség, melyről és az önkormányzat fejlesztési terveiről a polgármesterrel beszélgettünk. – Május és június hónap a Szent Cirill és Szent Metód emlékünnepségekkel telt el a Várszigeten – kezdte az események felidézését Horváth Ildikó, polgármester. – Szent Cirill és Szent Metód nevét viseli tagiskolánk, melynek napját május 24-én tartottuk. Bulgáriából és Európa több országából érkeztek bolgár iskolások, akik színvonalas műsort adtak a templomban. A rossz idő miatt kényszerültünk a templomba, de Szent Cirill és Szent Metód emlékoszlopának koszorúzására lementünk a Várszigetre. Történelmi értékek ápolása és falufejlesztés Június 18-án adtunk helyet a magyar és a szlovák tábori püspökségek, valamint a Fővárosi Szlovák Önkormányzat és Zalavár Önkormányzata által szervezett Szent Cirill és Szent Metód ünnepi megemlékezésnek.
Cirill drága kincset vitt magával, liturgikus szövegeket, amelyeket görögből szláv nyelvre fordított, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket. Ez az úgynevezett glagolita ábécé, amelynek utódját, a cirill betűs írást ma is használják a szláv ortodox egyházban. A testvérek kísérőikkel együtt több mint három éven át végezték missziós munkájukat, de működésük ellenérzést váltott ki a bajor püspökökből. Különösen a szláv nyelv liturgiai használatát támadták. Cirill számos diplomáciai manőverrel próbálkozott a frankoktól független morva egyház megteremtésére: 867-ben Rómába utazott, ahol elérte, hogy II. Hadrián pápa jóváhagyta a szláv nyelv használatát a liturgiában. Ám megbetegedett, és 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra, és mind a mai napig ott tisztelik. Szerepét Metód vette át, aki a pannóniai szlávok körében igyekezett egyházat alapítani. Ki is nevezték Pannónia és Morvaország érsekévé, és a szlávok között megkapta a szentszéki legátus hatalmát.
A szláv írásbeliség megteremtőinek ünnepe 1857 óta egyben a kultúra napja Bulgáriában. A már öt évszázada oszmán uralom alatt sínylődő bolgárok kulturális magára eszmélésének jeleként először 1851-ben egy vidéki iskolában ünnepelték, de 1858-tól már központi felhívásra, országszerte szervezték az ünnepségeket. Emléknapjuk állami ünnep Bulgáriában, ahol a bolgár megtérés, kultúra és a szláv írásbeliség napjaként ünneplik. De ünnep Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban és Ukrajnában is, igaz, az időpont más és más: Bulgáriában, Oroszországban és Ukrajnában május 24., Csehországban és Szlovákiában július 5. Számos országban állítottak emlékükre szobrot vagy emlékművet.
Konstantin-Cirill a szláv írásbeliség megteremtője és a szlávok legrégebbi kultikus és irodalmi nyelvének írásba foglalója volt. Ebben a tevékenységében messzemenően támogatta őt bátyja, Metód. Az egyházi hagyomány a szlávok apostolai címmel illette és illeti őket. A Szaloniké környéki szlávok nyelvjárásának írásbafoglalásával létrejött liturgikus nyelv a morva szlávok számára készült, de a szláv nyelvek 9. századi közelsége miatt alkalmas volt arra, hogy a szlávság többi része számára is betöltse a liturgikus és irodalmi nyelv funkcióját. A Konstantin és Metód által gyakorolt liturgia a moráviai térítői hagyományokra épülve alakult ki. Ugyanez vonatkozik a Morvaországban készült fordítások szókincsére is. Konstantin-Cirill missziója előtt – a források szerint – Itáliából, a görögöktől és frankoktól érkezett misszionáriusok működtek a morva szlávok között, és térítő tevékenységük során már bizonyos szókincs is kialakult. Konstantin és Metód számolt a korábbi hagyományokkal, és olyan liturgikus gyakorlatot vezetett be, amely nem volt idegen a morva keresztények számára.
"A Semmelweis Egyetem polgárai történelmünk során mindig fontos szerepet játszottak az össztársadalomra komoly kihívásokat jelentő kataklizmák leküzdésében" – szögezte le, hozzátéve: a mostani járványügyi helyzetben is a gyors reagálás és a megfelelő intézkedések szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan vegyük fel a harcot. A konferencián a szervező országból érkező ír előadók mellett számos más európai ország szakértői, egyetemi oktatói és kutatói vettek részt. Merkely béla oktatás. A három blokkra bontott esemény első szekciójában dr. John O'Halloran, a University College Cork elnöke beszélt az egyetemek alkalmazkodásáról a COVID-19 járvány által előidézett helyzethez, majd dr. John Crown, a Dublin City University professzora tartott előadást a COVID-19 klinikai rákkutatásra tett hatásairól. A konferencia második részében az egyetemi identitást, az egyetemeknek a társadalmi szerkezetben betöltött szerepét és helyét járták körül. A filozófiai és teológiai területről érkező előadók vezérfonala az volt, hogy a történelem során két értékteremtő és értékmegőrző intézményt tartunk számon: az egyházat és az oktatási intézményeket.
Fontos, hogy az évfolyamonként most meglévő több mint ezer hallgatónak biztosítani tudjuk a betegekkel való minél gyakoribb találkozást. Minden olyan megoldás támogatható, melyben a betegellátás oktatás, kutatás körülményei javulnak. Dr. Merkely Béla online előadáson beszélt a Semmelweis Egyetem szerepéről a járvány ellen vívott harcban – Semmelweis Hírek. A jelenlegi klinikai kapacitás nem elégséges, alternatív megoldásokra van szükség, ezért abban vagyok érdekelt, hogy egyetem oktató kapacitáshoz jusson az épülő nagy kórházban. Most ugyanis egy hallgatóra nálunk évente átlagosan 28 fekvő betegeset jut, míg a nagy nemzetközi vezető egyetemeken – például a londoni Imperial College-ban, vagy a stockholmi Karolinskán – 96. Velük kell felvennünk a versenyt annak érdekében, hogy az egyetemek közötti rangsor mostani 500-as csoportjából az első százba tartozzunk.