6 milliós összjövedelem fölött - gyerekszámtól függően - csökkenhet Rendszeres jövedelem: A havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény, pótlék) helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Nem rendszeres jövedelem: A rendszeres jövedelem kategóriába nem tartozó jövedelem. Különösen a jutalom, törzsgárda jutalom, prémium, 13. havi illetmény és a rendkívüli munkavégzésért kifizetett juttatás (túlóra).
Az első ilyen eset, ha a várandós nőt a gyermeke egyéves koráig a munkáltató nem tudja olyan munkakörben alkalmazni, ami az egészségi állapotának megfelel. Ekkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére az alapbérét fizetni. A szabálynak általában a terhesség alatt van jelentősége, a baba megszületése utáni időszakban ugyanis az édesanya általában amúgy is fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. A másik eset pedig az állásidő. Ez olyan időszakot jelent, amikor a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Ha ez nem valamilyen elháríthatatlan külső ok következménye, akkor erre az időre is jár a munkavállaló alapbére. Mi több, ha a beosztás alapján a munkavállalót valamilyen bérpótlék illetné meg (pl. mert az állásidő az éjszakai időszakra esik), akkor az alapbéren felül ezt is ki kell fizetni. Ha munkavégzés hiányában jár díjazás a munkavállalónak, az főszabály szerint a távolléti díjat jelenti. Így például távolléti díj jár a szabadság idejére, a felmentési időre, illetve annak 70%-a jár a betegszabadság tartamára.
Ennek megtörténtéig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan a jogalkalmazást jelen módszertani segédlet közzétételével kívánja elősegíteni. II. Szabadság esetén a munkavállalónak az adott hónapra járó munkabére két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. A sajtóban és az internetes portálokon megjelenő cikkek alapján a legnagyobb bizonytalanság a gyakorlatban azt övezte, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó alapbért. E szempontból fontos körülmény, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A munka törvénykönyvének szabályaiból és az eddig követett joggyakorlatból is következik, hogy a munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál a havi alapbért a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok (munkaórák) számával kell elosztani, és ezt kell megszorozni az ebből ténylegesen ledolgozott munkanapok (munkaórák) számával.
2013. március 21. – 12. 00 Dr. Dudás Katalin összefoglalója az Mt. január 1-jétől hatályos szabályairól és az ezzel kapcsolatos fogalmakról. január 1-től az új Munka Törvénykönyve egyik legnagyobb port kavaró változása a távolléti díj számításának módja volt. A szabályok nehezen értelmezhetőségéből adódóan szinte minden munkáltatónak komoly fejtörést okozott a januári és februári szabadságok, távollétek elszámolásának technikája. Ügyfélszolgálatunk munkatársai több ezer telefont és e-mailt fogadtak a témával kapcsolatban. A számtalan kérdés miatt egy olyan átfogó, számítási feladatokon keresztül bemutatott, jogszabályi magyarázatokkal alátámasztott konzultációt szerveztünk, amely segítséget nyújtott a munkáltatóknak a fogalomrendszer értelmezésében, a döntés meghozatalában, továbbá a nexONBÉR és nexONTIME programok kezelésében. A képzés minden szabad helye órák alatt elkelt, több mint 200 ügyfelünk vett részt szakmai rendezvényünkön. A konzultáció egyik különlegességét jelentette, hogy előadóink – dr. Dudás Katalin (ügyvéd), Takácsné Beke Judit (senior ügyfélszolgálati munkatárs), Várnai Péter (operatív tanácsadó), Kozma Anita (nexONHRM termékfelelős), Kassa Vali (terméktámogatási osztályvezető) és Szigeti Róza (ügyfélszolgálati igazgató) – egész nap jelen voltak, ezzel is biztosítva, hogy minden kérdésre a témában érintett szakembertől kaphassák meg résztvevőink a választ.
átlagkereset, illetve távolléti díj számítására vonatkozó szabályaival – csak korlátozott mértékben vehetők figyelembe. Kiemelendő, hogy az alapbérnek nem minősülő teljesítménybér a távolléti díj számításánál nem mérvadó. Ezen túlmenően a bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék és a készenlét, illetve ügyelet esetén járó bérpótlék vehető számításba, e juttatások is csak az Mt. 151. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén. A különböző időegységekre vonatkozó számításokat az Mt. 149. §-ában írtak szerint kell elvégezni. E körben értelmezést igényelnek az Mt. § (1) bekezdés b) és c) pontjai. E rendelkezések ugyanis a napi és a havi távolléti díj mértékét az alapbérrel egyező összegben határozzák meg. Ugyanakkor az Mt. §-a az előzőekben említett pótlékok – meghatározott feltételek szerinti – figyelembevételét írja elő. Kérdéses tehát, hogy a pl. a végkielégítés összegének számításánál az Mt. § (1) bekezdésében írt szabály érvényesül, tehát a havi távolléti díjnál csak az alapbér vehető figyelembe, vagy ez esetben is figyelemmel kell lenni a 151.
§ szerinti bérpótlékokra. Fontos Az általános szabály szerint az Mt. 148-152. §-aiban foglaltaktól, továbbá 147. §-ától a felek megállapodása a munkavállaló javára, a kollektív szerződés pedig a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhet. Vissza a tartalom j egyzékhez
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A jelen cikkben az emberi reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat mutatjuk be. Általános jelleggel a már várandós munkavállalók többsége tisztában van azzal, hogy a várandóssághoz kapcsolódóan milyen munkajogi védelem és kedvezmény illeti meg, ugyanakkor sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen védelem és kedvezmény illetheti meg azon munkavállalókat, akik mesterséges megtermékenyítésre irányuló programban, úgynevezett emberi reprodukciós eljárásban vesznek részt. Mi minősül reprodukciós eljárásnak? Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv. ) 166. § rendelkezése és az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24. ) NM rendelet irányadó rendelkezései rögzítik, hogy pontosan mely eljárások minősülnek reprodukciós eljárásnak, tehát, hogy mely eljárás esetén illeti meg munkajogi védelem és kedvezmény a munkavállalókat, vagy éppen hozzátartozóikat.
Töltött zsemle Írta: Krausz Enikő | 2020. 03. 29. - 20:52 | 2020. Recept Vélemény? Tovább → Virslis tekercs Írta: Krausz Enikő | 2020. - 20:34 | 2020. Recept Tovább →
2012. február 24. - Látogatók száma: 1 401 Örök dilemma, mit főzzek? Nem elkészíteni, kitalálni a nehéz. Így volt ez tegnap is. Tudtam, hogy csak 5 után érek haza, tehát valami gyors kellene. Egy körtelefon után megtudtam hányan is leszünk, ezt nálunk mindig képlékeny. Két felnőtt lány meg a leendő "vejek" állandó körforgása zajlik kis otthonunkban. Mondhatnám csak a macska állandó, ő már a lakásból sem hajlandó kimenni. Betértem a közértbe, valami csak lesz alapon és megvilágosodtam! Na, csak a vacsorát illetően. Tekert virsli lesz. Gondoltam felgyorsítom az eseményeket, nem fagyasztott leveles tésztát veszek, hanem frisset. Műkörmös szakácsnők - egyszerű és finom leveles virslis tekercs, füstölt sajt tetővel. | Műkörmös szakácsnők. De azt nagyon gyorsan vissza is raktam a hűtőbe, ugyanis négyszer annyiba került, mint a didergős változata. Sajt, tojás volt otthon már csak a virsli hiányzott. Miután meglett minden indulás haza. Elsőként a tésztát tettem egy rácsra, majd azt a konvektorra. Amíg olvadt hosszában félbevágtam a virsliket, belevaló sajtszeleteket dugtam a résbe. A felengedett tésztát kinyújtottam és annyi vékony csíkot vágtam, ahány virsli volt.
Finom hamburger zsemléket készíthetünk belőlük. kb. 10 db virsli 1 felvert tojás Szezámmag tésztához: 400 g lisz 1 csésze langyos tej 3 ek. cukor 2 élesztő (vagy 2-3 dkg élesztő) 1 kk. sütőpor 1 kk. só 3 ek. vaj