A szerző álláspontja szerint a hosszú évtizedekig igen sematikus, szürke történelemoktatás visszaszorította a történelem egyediségét, a történelmi szereplők egyénisége háttérbe szorult. Sajnos ezt igazolja a tantárgy iránti érdeklődés csökkenése is. A női történelmi egyéniségek, a tehetség, a példák tudatosításában nyújt segítséget a könyv. A szerző kifejtette, többnyire pozitív szereplők életútját ismertette, azonban megjelentek a műben néhány, nemzetközileg ismert, akár vitás életutat befutott személyiségek is. Híres magyar no 2001. A könyvbemutató számos érdeklődőt vonzott Köztük fiatalokat is A szerző tárgyilagosságát jelzi, hogy számos szereplő esetében ismerteti az eltérő álláspontokat is. A könyv lektora, portálunk munkatársa azt a kérdést tette fel, miért is kaphattak más európai nemzetektől eltérően, a különböző területeken tevékenykedő hölgyek jelentősebb szerepet hazánk történelmében. Értékelése szerint, mert kevesen vagyunk és Széchenyi István véleményét, valamint Oláh György lapja címét idézve egyedül vagyunk.
Híres nők a magyar történelemben. Ha a magyar történelem legnagyobb alakjairól beszélünk, elsősorban koronás királyok, bátor hadvezérek, híres államférfiak és legendás szabadságharcosok jutnak eszünkbe – szinte kizárólag az erősebb nem táborából. Az évszázadok alatt azonban számos nő öregbítette Magyarország hírnevét. Senki sem veheti el a legbátrabb asszony címet Zrínyi Ilonától, a 18. század eleji magyarországi szabadságharc vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek édesanyjától. Amikor tíz évnyi házasság után férje, I. Rákóczi Ferenc eltávozott az élők sorából, Zrínyi Ilonának sikerült kiharcolnia, hogy ő maradhasson gyermekei gyámja. Híres magyar no prescription. Pár évvel később feleségül ment Thököly Imréhez, Felső-Magyarország, majd Erdély fejedelméhez, s férje révén bekapcsolódott a kurucok oldalán az osztrákok elleni felkelésbe. Miután Thököly sorra vereséget szenvedett, a császári csapatok Munkács várához érkeztek, ahol nem várt ellenállásba ütköztek: egy nő, Zrínyi Ilona állta útjukat. Az asszony – gyermekei oldalán – két évig, 1686 és 1688 között hősiesen védte Caraffa generális csapata ellen a várat, s csak Buda török uralom alóli felszabadulása után adta át az osztrákoknak.
Szent Gellért legendája - BORBÉLY Mihály & SZERÉNYI Béla - Saint-Chartier, 2000. 07. 13. = 4'18" - YouTube
A legendák forrásaiul egyaránt szolgálhattak közvetlen hiteles értesülések, szájhagyományok, írott történeti források és irodalmi példák. A legrégibb magyarországi legendát 1060-táján Mór pécsi püspök írta két felvidéki szláv szerzetesről, Szent Zoerardról és Benedekről, s történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta. Ezt követte 1077 körül – még az 1083. évi szenttéavatások előtt – Szent István nagyobbik legendája, majd a 12. Szent Gellért legendája · Film · Snitt. század elején Szent István kisebb legendája, Szent Imre legendája, Hartvik győri püspöknek a két István-legendát egybe komponáló munkája, az ún. Hartvik-legenda és – nagy valószínűséggel – Szent Gellért nagyobb legendája is. Szent László legendája, az 1192-ben történt szenttéavatás után, már a következő periódus elején, a 13. század első évtizedeiben készült; s erre az időre tehető Szent Gellért kisebb legendájá nak a keletkezése is. Ez utóbbi – feltehetően – csupán a nagyobbiknak a kivonata. A legendák egy csoportja, így a Zoerard és Benedek-, a nagyobbik István- és az Imre-legenda a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében, szerzetesi olvasmánynak készült.
A cím (Szent Margit legendája) megnevezi az alkotás műfaját és szereplőjét. Szerkezet: nem egységes a kompozíció, négy különálló részből áll. Az 1. rész Margit kolostori életmódját, szokásait, erényeit, példamutató cselekedeteit, Krisztust követő magatartásának bizonyítékait mutatja be. Az egyes események mind a szent életmódjának illusztrációjául szolgálnak, valamint a jellemzés eszközei. Szent gellért püspök legendája. Margit az önmegtagadás mintaképe volt, aszkéta, önsanyargató életet élt. A test igényeiben (tisztaság, ápoltság, egészség) a tökéletesség elérésének akadályát látta, ezért mértéktelenül sanyargatta és elhanyagolta testét (18 éves koráig nem fürdött, vasövet és vezeklőövet viselt). Szolgálatkész volt, nem akart előnyökhöz jutni a származása révén. Amikor jó ruhát akartak ráadni, nem fogadta el: csak rossz ruhákban, rongyokban járt. Alázattal viselt minden szenvedést és önként magára rótt gyötrelmet. Mélyen átélte a kereszténység lényegét (a földi élet hiúságairól való lemondás, mások segítése, Isten szolgálata).