Kevés élesztő képes vitaminmentes, szintetikus tápoldatban szaporodni, ami faji jellemző lehet (p1. Issat. orientalis, P. aiiornala). Egyes vitaminok iránti igény szintén hasznos bélyeg az identifikálásban. Kis vízaktivitású közegben a xerotoleráns élesztők képesek szaporodni, ezeket régebben ozmofiloknak nevezték. Elelmiszerekben előforduló élesztőkkel végzett vizsgálatok szerint ez a tulajdonság elég széles körű. Nagy cukor-, ill sótartalmú közegben (50% glükóz, ill. Élesztőgomba-allergia: Tünetek, okok és tippek allergiásoknak. 10% NaCl) számos élesztő viszonylag könnyen szaporodik (pl. Zygo. rouxii, illetve Deb. hansenii). Szaporodás bizonyos gátlószerek adott koncentrációja esetén szintén hasznos jellemző lehet. Így a 0, 01% vagy 0, 1% cikloheximid-koncentrációval szembeni rezisztencia meglehetősen gyakori az élesztők körében, de a S. ce;evisiae és rokon fajai jellemzően érzékenyek erre a gátlószerre. Tartósítószerekkel (ecetsav, benzoesav, szorbinsav) szembeni tűrés csak néhány faj kitüntetett tulajdonsága (p1. bailii 1% ecetsav-koncentráció esetén is szaporodni tud).
Kelesztéshez használhat élesztőmentes sütőport. Szigorúan élesztőmentes étrendje összeállításában kérje dietetikus segítségét! Számtalan élelmiszer tartalmaz élesztőt, ezért vásárláskor mindig olvassa el az élelmiszerek címkéjén az összetevőket. Nemcsak élelmiszerek, hanem gyógyszerek, étrend-kiegészítők, ápolási és kozmetikai cikkek is tartalmazhatnak élesztőt. Amennyiben szakorvos által végzett allergiateszttel beigazolódik, hogy élesztőallergiája van, beszélje meg allergológusával, hogy élesztőallergia esetében van-e lehetőség immunterápiára. Ezt az eljárást folyamatos és szigorú felügyelt mellett végzi az orvos, mivel ennek során a pácienst az élesztő allergén egyre növekvő dózisának teszik ki, így szoktatva hozzá immunrendszerét az allergénhez, hogy idővel az már ne váltson ki allergiás reakciót. Donauchem Kft - Termékek és szolgáltatások - Donauchem Vegyianyag Kereskedelmi Kft.. Forrás: WEBBeteg B. M., szakfordító; Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
A vizsgálati módszer (álló vagy rázatott folyadéktenyészet, auxanográfiás agarlemezek, miniatürizált készítmények) befolyásolja az eredményt. A hagyományos vizsgálat négy hétig is eltart, a klinikai és ipari gyakorlat azonban gyorsabb eredményt igényel. Az erre alkalmas egyszerűbb módszereket és kereskedelmi készítményeket célszerű a rázott folyadéktenyészettel összehasonlítani. Kiss István: Mikrobiológiai vizsgálati módszerek az élelmiszeriparban 2. (Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1978) - antikvarium.hu. A nitrogénvegyületek asszimilációja általában állandóbb tulajdonság, mint sok szénvegyületé. Szervetlen ammoniumsókat minden élesztő asszimilálni tud, a nitrátsók asszimilációja viszont többnyire faji jellemző bélyeg. Néhány szerves nitrogénvegyület (lizin, etilamin, kadaverin) hasznosítása fontos a faji meghatározáshoz. Szaporodási tulajdonságok A szaporodási képesség vizsgálatai a következőkre terjedhetnek ki: szaporodás vitamin- mentes tápközegben, illetve egyes vitaminok nélkül, kis vízaktivitású közegben (nagy cukor- vagy sókoncentráció mellett), gátlószerek (p1. cikloheximid, ecetsav, más tartósítószerek) jelenlétében, továbbá különböző hőmérsékleteken.
A folyamatban résztvevő élesztőgombák bemutatása Az élesztők, melyeket a kenyérkészítésben használnak, mindegyike a Saccharomyces cerevisiae fajba tartozik. Az élesztőgombák a kovászérés közben hozzászoknak a lisztes táptalajhoz, élettevékenységeik folyamán szaporodnak és erjesztenek. Sarjadzással szaporodnak, melynek optimális hőmérséklete 25 Celsius fok. A kovászkészítés egyik célja az élesztősejtek szaporodásának elősegítése. A szaporodás mértéke a kovász technológiai mutatóitól függ. A tészta érése és kelése közben legfontosabb az élesztők erjesztő tevékenysége. Az élesztővel szemben támasztott minőségi követelmények Az élesztő fizikai tulajdonságai: drapp színű, rugalmas tapintású, kagylós törésű, íze, szaga jellegzetes. A sütőipar elsősorban a sajtolt élesztőt használja. Az élesztőgombák sarjadzással szaporodnak, ez kedvező körülmények között igen gyors ütemű, 1-2 óránként ismétlődhet, ennyi idő alatt megduplázódhat az élesztő mennyisége. Az élesztő kémiai összetétele: víz 75% (m/m), fehérje 15% (m/m), ásványi só 1% (m/m), szénhidrátok, vitaminok, enzimek, zsiradékok 9% (m/m).
Számos gombának nincs, vagy nem ismert az ivaros szaporodási alakja, vagy az csak az ivartalan alak leírása és elnevezé¬se után vált ismertté. Ebből következik, hogy sok gomba két néven szerepel, az ivaros (ún. teleomorf) és az ivartalan (anamorf) alak nevén. Pl. a borok erjesztését kezdő, jól ismert, citrom alakú élesztőgomba teleomorfja a Hanseniaspora uvarum, anamorfja a Kloeckera apiculata nevet viseli. Hasonlóképpen, a gabonát súlyosan károsító Gibberella zeae anamorf alakja a sarló alakú konidiumokat képző Fusarium graminearum. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a rendszertani változások miatt sok gombának több, ún. szinonim neve is van, közülük a rendszertanilag nem hivatalos név olykor jobban is¬meretes (ilyen pl. az A. glaucus). Élesztőgombák Az élesztők az ismert gombafajok mintegy 1%-át teszik ki. Jelentőségük azonban számarányukat messze meghaladja. Az élesztőknek köszönhető a kenyér kelesztése, a sör és a bor erjesztése, sok más anyagcseretermék ipari méretű termelése. A nagy gazdasági haszon mellett azonban az élesztők jelentős kárt okoznak az élelmiszerek romlásával; kórokozó csak kevés van köztük (1. táblázat).
A mű legterjedelmesebb része a baktériumok és gombák meghatározásával, azonosításával és leírásával foglalkozik.
Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. (Adózás Rendjéről Szóló Törvény szerint) Egyéb OECD megfogalmazások szerint az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén érvényesítenek vagy érvényesítenének a piaci ár bárki számára hozzáférhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, azaz "titkos belső ár" nem lehet szokásos piaci ár a piaci ár nem egy darab fix ár, hanem jellemzően egy tartomány és nem csak egy jó eredmény létezik, hanem több. Forrás: Online Transzferár – Szokásos piaci ár
Mentés A transzferárazással kapcsolatban a két leggyakrabban előforduló fogalom a transzferár és a szokásos piaci ár. Így először azt vizsgáljuk, hogy mit is értünk e két fogalom alatt. A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások alkalmaznak egymással folytatott ügyleteik során. A szokásos piaci ár pedig az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén érvényesítenek vagy érvényesítenének. Amennyiben a transzferár eltér a szokásos piaci ártól, az adózónak adóalap növelési kötelezettsége keletkezhet, illetve lehetősége nyílhat az adózás előtti eredmény csökkentésére a társasági adó vonatkozásában (a többi adónem kapcsán szükségessé váló lépésekre majd egy későbbi bejegyzésben térünk ki). Az adózónak abban az esetben kell a transzferár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel megnövelnie adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint amennyi a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna.
Az értékesítésre kínált illetve a megvásárolni szándékozott mennyiség itt lesz pontosan megegyező, jelen esetben például 120. 000 db. Ezt a kitűntetett helyzetet a közgazdaságtan piaci egyensúlynak nevezi. Amennyiben a piaci ár ennél alacsonyabb, akkor a termelőknek csak kisebb mennyiséget éri meg előállítani a CD-kből. (Például: 1. 800 Ft-os árnál a kínálat 90. 000 db, a kereslet pedig 130. 000 db lesz. ) A kereslet ilyen ár mellett nagyobb lesz a piaci kínálatnál, ezért ezt a helyzetet túlkeresletnek nevezzük. Mivel a fogyasztók több terméket szeretnének megvásárolni, mint amennyit a vállalatok előállítanak, ezért a CD-kből a piacon hiány alakul ki. Ez azt fogja eredményezni, hogy a vásárlók hajlandók lesznek magasabb árat is kifizetni azért, hogy ők jussanak hozzá a szűkösen rendelkezésre álló termékekhez. Az árak emelkedése viszont arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy többet állítsanak elő a termékből. Ez a mechanizmus az egyensúlyi helyzet irányába fogja változtatni úgy a piaci árat, mint a keresett és kínált termékmennyiséget.
A fogyasztói döntéseket egy adott termék esetében alapvetően a piaci árhoz igazodva, azt figyelembe véve hozzuk meg. A fizetőképes kereslet nagysága tehát az ár függvényében határozható meg. Fizetőképes keresletnek nevezzük a pénzzel alátámasztott, ténylegesen realizálható keresletet. A csökkenő kereslet törvénye kimondja, hogy ha egy termék ára emelkedik, akkor a fogyasztók kevesebbet fognak belőle vásárolni, azaz kereslete lecsökken. A kínálatra pont ellentétes törvény érvényesül. Amennyiben növekszik egy termék ára, úgy várhatóan nőni fog adott termék előállítása, tehát piaci kínálata is. E két törvény a legtöbb termékre, szolgáltatásra igaz, de természetesen léteznek a gazdaságban olyan speciális termékek, amelyeket ezzel ellentétes szabályszerűség jellemez. A kereslet és a kínálat törvénye függvények segítségével is leírható. Tegyük fel, hogy a zenei CD piac keresletét és kínálatát vizsgálva kimutatjuk, hogy a piaci kereslet és a kínálat 2. 000 Ft-os árnál lesz egyenlő, a két függvény ebben a pontban metszi egymást.
A kinálat a rendelkezésre álló termékek összessége, amelyet eladásra szánnak, illetve az eladóknak az a csoportja, mely az adott piacon termékekkel jelentkezik. A termék pénzben kifejezett értéke.
Kapcsolódó bejegyzéseink