Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Budapesti Kézilabda Aréna átadásán 2021. december 16-án. Budapest kézilabda csarnok 10. Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI A miniszter felidézte, amikor megszületett a kormánydöntés arról, hogy 2018-ban Magyarország - Szlovákiával közösen - pályázik a jövő januári férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezésére, tudták, hogy meg kell építeniük a vidék és az ország legnagyobb csarnokát is. Előbbi a múlt héten átadott 8500 férőhelyes szegedi Pick Aréna, utóbbi pedig 20 022 ember befogadására képes, Európa egyik legnagyobb arénája. Elismerően beszélt a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) egyedülálló fejlődéséről az infrastruktúra területén, és azt mondta: "A sportinfrastruktúrába történő befektetés azt a célt is szolgálja, hogy minél többen érezzék úgy, a mindennapok részének kell lennie a sportolásnak, márpedig jó profi sport, jó versenysport nélkül aligha lesz népszerű a tömegsport". A miniszter reményét fejezte ki, hogy egyre többen döntenek majd úgy az ilyen csarnokok láttán, hogy gyermekként, fiatalon kézilabdázni kezdenek.
Jövőre Ausztria, Norvégia és Svédország ad otthont az eseménynek, akkor a stockholmi Tele2 Arénában lesz a döntő. A létesítmény valójában egy stadion, vagy inkább egy csarnokba épített stadion, ahova sporteseményekre 30 ezer ember fér be, tehát jóval több, mint a tervezett budapestibe. Ennek ellenére a költségei ennek is alacsonyabbak voltak: elvileg 2, 7 milliárd koronából épült, ami jelenlegi árfolyamon kevesebb, mint 83 milliárd forint. Az építkezés 2013-ban ért véget, és bár azóta itthon sokat drágult az építőipar, a svéd árakat és bérszínvonalat azért nem sikerült elérnünk. Budapest kézilabda csarnok magyar. Lehetett volna spórolni, vagy legalább alkudni Ráadásul a beruházást jó eséllyel el is lehetett volna kerülni, a magyar-szlovák kettős ugyanis eredetileg nem egy teljesen új budapesti csarnokkal, hanem a Papp László sportarénával pályázott az Eb-re. Igen ám, de a tervezett új létesítménytől három és fél kilométerre lévő Papp Lászlóba csak 13-14 ezer ember fér be egyszerre, az európai szövetség (EHF) pedig a döntőhöz ennél nagyobb kapacitást várt el.
Megspórolhatták volna az építkezést Az Európa-bajnokság mérkőzéseit összesen hat városban bonyolítják majd le, és a 2018-as pályázatban budapesti helyszínként még a Papp László Sportaréna szerepelt, aminek a kapacitását 14 ezer főre lehetne bővíteni. Azonban az EHF (Európai Kézilabda-szövetség) előírása szerint a döntő helyszíne csak olyan létesítmény lehet, ami képes 18 ezer ember befogadására. 10-15 milliárd helyett 115 milliárdunkba kerül majd az új kézilabda csarnok | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Ám az EHF nem túl szőrösszívű, tudja, hogy egy 18 ezres csarnok nem terem minden bokorban, ezért 2018-ban Zágrábban, és 2016-ban Krakkóban is megengedte, hogy 15 ezres csarnokban rendezzék meg az EB-t. A magyar kormány viszont nem hagy(hat)ta, hogy négyezer ember a kanapéból nézze a döntőt: 2019 áprilisában bejelentették, hogy új sportcsarnokot építenek a fővárosban az eseményre, ami már húszezer fő befogadására lesz alkalmas. Így megválaszolatlan kérdés maradt, hogy lehetett-e volna az EHF-fel alkudni, de persze akkor nincs 100 milliárdos közbeszerzés, amit elnyerhet valamelyik NER-közeli cég.
Hozzátette, az MKSZ hosszú évek óta azon dolgozik, hogy építse a sportágat és bevonzza a nézőket a csarnokokba, márpedig az EHF európai szinten pontosan ezért dolgozik. Az avatóünnepség folytatásaként Mikler Roland, a magyar férfi kézilabda-válogatott csapatkapitánya szimbolikusan átvette az EHF elnökétől a januári Európa-bajnokság hivatalos labdáját. Michael Wiederer, az Európai Kézilabda Szövetség elnöke átad egy labdát Mikler Rolandnak, a magyar kézilabda-válogatott csapatkapitányának a Budapesti Kézilabda Aréna átadásán 2021. Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI A 24 csapatos kontinenstornán január 13. és 30. Ilyen lesz a budapesti 20 ezres kézilabdacsarnok | 24.hu. között 65 mérkőzést játszanak Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Kassán és Pozsonyban. A magyar válogatott a B csoportban 13-án 20. 30-tól Hollandiával, 16-án 18 órától Portugáliával, majd 18-án 18 órától Izlanddal találkozik az új népligeti csarnokban. Mind a hat négycsapatos csoportból az első két helyezett jut a középdöntőbe, onnan pedig az első kettő kerül az elődöntőbe. Az új aréna az egyik középdöntős csoportnak, majd az elődöntőknek, a döntőnek és a helyosztóknak is otthont ad.
Fotó: Kocsis Máté Facebook-oldala Mint írta, a Népligetnél épülő csarnok 20. Budapest kézilabda csarnok film. 022 fő befogadására lesz alkalmas, és a 2022-es, magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Eb-re készül. "A Magyar Kézilabda Szövetség büszke rá, hogy a sportág világszínvonalú otthont kap, de nem csak a kézilabda szurkolói örülhetnek, ugyanis az aréna nagy koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz, mindemellett pedig az összes létező teremsportág számára is megfelelő szabványokkal rendelkezik, ide értve például a kosár- és röplabdát, a jégkorongot, teniszt, és korcsolyát, de még bizonyos lovas és motoros versenyeket is" – írta Kocsis Máté Most még csak képek, jövőre valóság ☝️Íme Európa legnagyobb kézilabda arénájának látványterve❗️A csarnok 20. 022 fő… Gepostet von Kocsis Máté am Dienstag, 28. Juli 2020
A Market Építő Zrt. a rá jellemző magas szintű szakértelemmel, pontosággal és elkötelezettséggel végzi az aréna munkálatait annak érdekében, hogy a projekt a kitűzött megvalósítási határidőre elkészüljön, és hogy hazánk büszke szervezője lehessen az Európa - mind befogadóképességét, mind pedig műszaki megoldásait illetően – egyik legnagyobb kézilabda csarnokában megrendezésre kerülő férfi kézilabda-Eb-nek.
Mivel az adatok valós időben könnyen beszerezhetők, az előrejelzés nagyon gyorsan elkészülhet, és a vészjelzést még azelőtt ki lehet adni, hogy a vihar kialakul - tette hozzá. Így működik A kutatók módszere egy olyan számítógépes algoritmust használ, amelyet megtanítottak arra, hogy felismerje a villámláshoz vezető körülményeket. Itthon: A nagy csaták mozgósítják a szavazókat – mi olvasható ki a 15 órás részvételi adatokból? | hvg.hu. A számítógép megtanításához a kutatók 12 svájci meteorológiai állomás tíz év alatt összegyűjtött adatait használták. Négy tényezőt vettek figyelembe: a légnyomást, a levegő hőmérsékletét, a relatív páratartalmat és a szélsebességet. Ezeket összefüggésbe hozták a villámlások észlelésének feljegyzéseivel és helymeghatározásukkal. Az ily módon megtanított rendszer előrejelzése mintegy 80 százalékos pontosságú volt.
Közvetlenül villámlás előtt a hosszabb, frissen mosott hajú emberek hajszálai utolsó figyelmeztető jelként néha az égnek merednek, ilyenkor sürgősen keressünk fedett helyet. Nyílt mezőn vihar esetén a legjobb stratégia, ha lekuporodva vagy a fűbe fekve várjuk ki a zivatar elvonulását. Közvetlenül fák törzse mellé állni veszélyes. Különösen igaz ez az erdő szélén álló fákra, hiszen a fa teteje éppúgy lehet kiemelkedő tárgy, mint a mezőn álló ember. Ha fák közelében vagyunk, akkor a törzstől lehetőleg három-öt méter távolságra helyezkedjünk el. A végzetes villámcsapások egynegyede fa alatt történik a NOAA (Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet, az USA meteorológiai szolgálata) adatai szerint. Ugyancsak veszélyes a hegycsúcs és -gerinc, a távvezeték tartóoszlopa, a vasúti sín és a barlangnyílás. Hova csap a villam . Kerékpáros túrázók szálljanak le a nyeregből, tartózkodjanak a biciklitől minél távolabb. Tévhit, hogy a villámcsapás és közvetett hatásai, vagyis a kóbor áramok nem élhetők túl. A legtöbb esetben az elektromos töltés nagy része a bőr mentén lefutva földelődik, belső szerveket ritkábban károsít.
Ez annyiból nem meglepő, hogy az egyik legnagyobb csata itt várható a fideszes Fürjes Balázs és a momentumos Hajnal Miklós között, miközben nem elhanyagolható szempont, hogy a Kutyapárt legismertebb arca, az elnök, Kovács Gergely is itt indul. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén 3-as választókerülete jelenti, ahol mindössze 42, 73 százalék szavazott, másfél százalékkal kevesebben, mint 4 éve. Hova csap a villa maison. Itt a kormánypárti Riz Gábor és az MSZP-s Kiss Sándor csap össze. A fővárosban a legkevesebben, 50, 01 százaléknyian, a nagyjából VIII. kerületet lefedő hatos választókörzetben voltak, ahol a fideszes Sára Botond, a párbeszédes Jámbor András verseng a győzelemért. Annyiból meglepő az alacsony arány, hogy a választókerületben több más ismert név is versenyben van: a Mi Hazánk itt indította Dúró Dórát, a Kutyapárt pedig talán második legismertebb emberét, a ferencvárosi alpolgármestert, Döme Zsuzsannát. Ezen kívül a zuglói körzet marad el az átlagtól, a fideszes Borbély Ádám és a momentumos Hadházy Ákos csatájára 15 óráig mindössze 53, 13 százalék szavazott.