Kedves Hallgatótársaink! A sikeres tavaszi pilotidőszak után a Csontváry Program keretein belül elérhető előadások és egyéb kulturális programok a 2021/22-es tanév I. félévében szabadon választható kurzusként kerülnek meghirdetésre, "A magyar kultúra felfedezése – Csontváry Program" elnevezéssel. Jelen alkalom során a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia című előadásán vehettek részt. Az előadás magyar nyelven zajlik és jelenléti formában kerül megrendezésre. A foglalkozás kísérőprogramja: Az előadás előtt színházbejárás 17. 00 - 17. 40 (kb. 40 perc). Az előadás után találkozás az alkotókkal. A program a meghatározott hallgatói létszám erejéig (100 fő) térítésmentes. KÉRJÜK, CSAK ABBAN AZ ESETBEN REGISZTRÁLJ A PROGRAMRA, AMENNYIBEN A NEPTUN-RENDSZERBEN FELVETTED "A MAGYAR KULTÚRA FELFEDEZÉSE – CSONTVÁRY PROGRAM" ELNEVEZÉSŰ SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAT. Ellenkező esetben a regisztrációd törlésre kerül. A Csontváry Program az EMMI Kultúráért felelős Államtitkárságának felsőoktatási programja, melynek célja kulturális örökségünk azon értékeinek megismertetése a hallgatókkal, amelyek hozzájárulhatnak nemzeti identitásuk kialakításához, megtartásához és erősítéséhez, különböző előadásokon és művészetpedagógiai foglalkozásokon való részvételi lehetőség biztosítása által.
(Gertrúd nem látja a szellemet. ) Hamlet arra kéri anyját, hogy utasítsa vissza a király közeledését. IV. felvonás A királyné másnap reggel elmondja férjének, hogy Hamlet hogyan ölte meg Poloniust, és hogy nem tudni, hol rejtegeti a tetemet. Rómeó és Júlia. Shakespeare fiatalkori műve, középpontjában két ősi szenvedély (szeretet és gyűlölet) összeütközése áll. Cím: a két főszereplő neve, témajelölő. Téma: a szabad párválasztás és a feudális erkölcsi szabályok szembeállítása, két nemzedék, két világnézet ütközik össze. A Rómeó és Júlia az angol reneszánsz első olyan tragédiája, mely a hitvesi szerelemről szól és a szabad párválasztást tematizálja. Szerelem addig (az ókorban és a középkorban) a házasságon kívüli kapcsolatokban jelent csak meg, mivel a házasság érdekszövetség volt két család között és nem szabad párválasztáson alapult. Források, elődök: a mű alaptörténete még Shakespeare-t megelőzően jellegzetes téma volt az irodalomban. A szerző valószínűleg ismerte azt az olasz művet, melyet a kor legnépszerűbb feldolgozásának tartottak.
Az… Turbuly Lilla: Már a cím és a bemutató előtti napokban nyilvánosságra került videórészlet alapján sejteni lehetett, hogy ez egy olyan előadás lesz, amelyről sokat fognak beszélni, és amely erősen meg fogja osztani a közönséget. Az első reakciók is ezt mutatják: két nappal vagyunk a bemutató után, és már olvastam felsőfokban fogalmazó és teljesen elutasító kritikát… A világirodalom két legismertebb szerelmesének tragédiáját meglehetős kézügyességgel nagyították Dóm térnyi méretűre a Szegedi Szabadtéri Játékok újabb Shakespeare-bemutatóján. Szikszai Rémusz mindenekelőtt igen sötéten és illúziótlanul látja a Rómeó és Júlia Veronáját mint közeget. Hm. Azért lehet ebben valami. Koltai Tamás tagja volt az ‒ idén is színháztörténetet író ‒ gyulai Shakespeare Fesztivál művészeti tanácsadó testületének, és nemigen volt olyan hazai előadás, amit a fesztivál alapítója és igazgatója, motorja és sikerének letéteményese, Gedeon József kérésére ne elemzett volna… Az amerikai csoport az emlékezés hajszolása, mámora és a felejtés morális megbélyegzése helyett a felmutatást választja.
Galériával 2022. 03. 18. 11:55 Modern zenei világgal és egyedi rendezői koncepcióval állítja színpadra Shakespeare örök klasszikusát a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház pénteken 19 órakor. Rómeó és Júlia történetét Varró Dániel fordításában álmodta újra Szente Vajk, a kecskeméti színház főrendezője. Víziója alapján a viszálykodó családok olasz divatmágnások lesznek, a szerelmesek története pedig egy nagyszabású divatbemutatón kezdődik. A szerelem és a gyűlölet kettősségéről szóló tragédia új köntösbe helyezett díszleteit Rákay Tamás tervezte. Az egymással rivalizáló divatcégként megelevenedő családok számára még egyedi logót is készített Kovács Yvette Alida, amely ott díszeleg majd a ruháikon is. A produkcióhoz Szemenyei János színművész írta a zenét, és a rendezői koncepció több meglepetést is tartogat a nézők számára. A főbb szerepekben Horváth Alexandra, Kovács Vecei Fanni e. h. (Júlia), Rohonyai Barnabás, Koltai-Nagy Balázs (Rómeó), Märcz Fruzsina, Orth Péter és Szemenyei János láthatóak.
A Nemzeti Színház idei, első nagyszínpadi bemutatója a Rómeó és Júlia lesz, amit Vidnyánszky Attila rendez. A színház idei plakátkampánya is a december 4-i bemutatót vezeti fel, október 1-jétől ugyanis a darab szereplőinek portréi lesznek láthatók Budapest közterein. Október 1-jén indult a Nemzeti Színház idei plakátkampánya, amelyet a színház idei első nagyszínpadi bemutatójának, a Rómeó és Júlia szereplőinek portréival indítottak. És hamarosan meg is kezdődnek a bemutató első próbái: október 12-én sajtónyilvános olvasópróbával kezdi meg a munkát a Rómeó és Júlia alkotócsapata. Forrás: Nemzeti Színház A Vidnyánszky Attila rendezésében készülő előadás címszerepében a társulathoz idén szerződött Szász Júlia, illetve a tehetségét korábban már több produkcióban is bizonyító Herczegh Péter láthatók. Hozzájuk csatlakozik Berettyán Nándor, Bordás Roland, Nagy Mari, Blaskó Péter, Tóth Auguszta, Horváth Lajos Ottó, Rubold Ödön, Schnell Ádám, Szabó Sebestyén László, Berettyán Sándor és Rácz József.
Ez a gyönyörű mese, amit általános iskolás kora óta mindenki ismer, attól olyan fantasztikus, mert százszor is jó végigélni, újragondolni, újraérezni, mondta, hozzátéve: bármilyen feldolgozásban látja az ember, úgy érzi, hogy meg kell merítkeznie ebben a történetben, amely a szerelem mindenhatóságáról szól. Kiemelte: a darab mindig mérföldkő egy színház életében, mert egy társulatról is szól, arról, hogy a sok feldolgozás után tudnak-e érvényeset, érdekeset, igazat mondani vele. Hangsúlyozta: mindenképpen el szerette volna kerülni a mű aktualizálását. Túlságosan egyszerű interpretációk adódnak, akár a mára, akár a közelmúltra, Magyarországra vagy külföldre tekintve – jegyezte meg. Ezzel lerántanák a földre, pont attól csoda ez a mű, hogy úgy szól minden korhoz, minden évszázad, minden generáció emberéhez hogy nem kell direkt módon belegyökereztetni a mába. Elmondta, a darab arról szól, hogyan hozza zavarba a világot, amikor egy mindent át- és felülíró érzés összekapcsol két fiatalt. Ez az alaptörténet.
A szerződésben előre meghatározott futamidő végén a bérelt eszköz visszakerül a bérbeadóhoz. Számvitelileg az eszköz nem kerül be a bérlő könyveibe, az adott díjrészleteket az igénybe vett szolgáltatások (bérleti díj) között számolja el a bérlő. Ezzel szemben a pénzügyi lízing (nyílt vagy zárt végű konstrukció) számvitelileg azonosan – azaz beruházásként – kezelendő, az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben, és értékcsökkenési leírást is elszámol, az általános szabályok szerint. Az áfa viszont már tesz különbséget: az operatív lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásként, míg a zárt végű lízinget termékbeszerzésként kezeli. A nyílt végű lízing tehát egy igazi állatorvosi ló: számvitelben eszköz, áfában szolgáltatás. És miért ragaszkodunk mégis a nyílt végű lízing konstrukcióhoz? Mert az Áfatörvényben a személygépkocsi vásárlásakor (termékbeszerzés esetén) az áfa nem vonható le, míg a nyílt végű konstrukció mint igénybe vett szolgáltatás esetében az áfa az általános szabályok szerint levonható.
Szerinted egy kétéves autó mennyit ér az új árához képest? Opciós jog A lízingszerződés végén opciós jog van a vásárlásra. Ezért is hívjuk nyílt végűnek a szerződést. A lízingbe vevő dönthet úgy, hogy megveszi az autót vagy akár vissza is adhatja. Ez a kulcsa az egésznek. Ha úgy döntünk, hogy megvesszük az autót, akkor miért? Mert olyan alacsony a maradványérték, hogy "a hülyének is megéri"? Ha ezért, akkor számíthatunk rá, hogy az adóhatóság is azt fogja állítani, azért voltunk hajlandóak ennyi lízingdíjat fizetni (és áfát levonni), mert tudtuk, hogy a végén meg fogjuk venni az autót. És ha nem mi vesszük meg, hanem kijelölünk egy személyt? Ha ez a személy teljesen független, akkor nehezen támadható (persze nem lehetetlen), de ha pl. közeli hozzátartozó vagy akár saját magunk (nem a cég, hanem pl. az ügyvezető mint magánszemély), akkor meg kell nézni, hogy történt-e juttatás a részére azáltal, hogy piaci érték alatt jutott eszközhöz a mi "ajánlásunkra". Meséltek már olyan adóellenőrzésről, ahol egyértelműen kimondták, hogy ha a lízingszerződés végén megtörténik a tulajdonszerzés, akkor visszamenőleg az egészet zárt végűvé minősítik, és a teljes levont áfát megállapítják adóhiányként.
A számviteli törvény 47. § (2) bekezdés b) pontjában szereplő le nem vonható áfa csak az eszköz használatba vétele, aktiválása előtt felszámításra került, le nem vonható áfa elszámolására vonatkozik, így a személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízing keretében történő beszerzésekor csak az aktiválásig áthárításra került – azaz a törlesztő részlet, a kamat, az áfa összeget tartalmazó, Áfa tv. szempontjából bérbeadási szolgáltatásnak minősülő gazdasági eseményről szóló, az aktiválás időpontját megelőző tényleges teljesítési időponttal rendelkező számla alapján – le nem vonható áfa számolható el az eszköz bekerülési értékeként a beruházások közé. Az aktiválás után áthárított áfa le nem vonható része a felmerüléskor egyéb ráfordításként számolandó el, melynek könyvelési tétele: T 86 – K 4541 Az aktiválást követően esedékes díjak le nem vonható áfájának egyéb ráfordításként történő elszámolását támasztja alá, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing "törlesztő részlete" csak az Áfa tv. rendelkezései értelmében kezelendő szolgáltatásként.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Érdemes megvizsgálni a pénzügyi lízing azon esetét, amikor nem a lízingbevevő, hanem az általa kijelölt harmadik fél szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát a lízing futamidejének végén. Az adott konstrukcióval kapcsolatos jogszabályi rendelkezések nem egyértelműek, a jogértelmezések sokszor ellentmondóak, emellett pedig a lízingpiacon kialakult elszámolási gyakorlat sem tekinthető egységesnek. Jogi háttér Az új Ptk. alapján akkor beszélünk pénzügyi lízingről, ha a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve – ha a használat időtartama ennél rövidebb – a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult. Ha a lízingbevevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni.
Egyáltalán nem törvényi előíráson alapszik, de a gyakorlatban elterjedt, hogy megsaccolják a várható magánhasználat arányát, és a kezdő részletből is azt vonják le. Ezzel a megoldással később csak akkor kell önellenőrizni, ha a magánhasználat mégis magasabb arányú lett. Maradványérték nagysága Egy kritikus pontja a szerződésnek. Az biztosan nem helyes, ha ezt az ügyfél választja ki, még akár egy bizonyos tartományon belül. A helyes magatartás itt az volna, ha a várható piaci értéket jelöljük meg a szerződésben. Kifejezetten kerüljük azokat a szerződéseket, ahol a maradványérték nagyon alacsony, mert a magas lízingdíjat és alacsony maradványértéket tartalmazó szerződéseket csak akkor kötik meg a cégek, ha már az elején tudják, hogy a végén megveszik az autót. Ez pedig egy tálcán kínált adóhiány a NAV-nak, mert akkor könnyen átminősítheti a szerződést zárt végű lízinggé az adóhatóság. Életszerű lehet pl. egy 24 hónapos lízingszerződésnél akár a 45-50%-os maradványérték is. De minimum a 20-30%.