09. 17. péntek 20:30 A Pál Utcai Fiúk 1983 nyarán, Szigetszentmiklóson alakult barátokból, iskolatársakból. A zenekar egy szigetszentmiklósi garázsból nőtte ki magát országosan ismert, immáron 25 éve koncertező zenekarrá. Az egykor pénzfeldobással hangszert választó utcai kölyökbandából verbuválódott zenekar 1990-ben adja ki első lemezét, majd 1994-ig folyamatosan jelennek meg az albumok: Ha jön az álom, Bál, A nagy rohanás, Szerelemharc, Szajhák és Partizánok. A PUF ekkor már sztárzenekarként önálló koncertet ad a Budapest Sportcsarnokban. Tagcseréket követően alábbhagy az évekig tartó lendület és a 90-es évek második felében a zenekar a nagyszínpadról visszatér a klubok félhomályába. A PUF továbbra is aktívan koncertezik, majd alkotó energiákat hozó újabb tagcseréket követően 2000-ben jelenik meg a Ha jön élet című album, amellyel az immáron 18 éves zenekar felnőtté válik. A húsz éves jubileumot követő egy éves csendes pihenő után a zenekar újra alkotni és koncertezni kezd, mígnem végre 2008-ban 25 éves Pál Utcai Fiúk zenekar friss energiákkal és lendülettel újabb fejezetet nyit történetében a Legelő című nagylemezével.
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: péntek, 2011. május 20. Nézettség: 391 Tetszik 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal Pál utcai fiúk - Bogár
A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az elkészült darab "nem követi a musical hagyományos, meglehetősen édeskés és gyakran őszintétlen világát", hanem a szerzőpáros korábbi zenés játéka, A dzsungel könyve eredetiségét viszi tovább. Mivel az alapmű írója a Vígszínház házi szerzője volt, egyértelműnek érezték, hogy a darabnak ott az "otthona". Az adaptáció ősbemutatója 2016. november 5-én volt. Pál utcai fiúk – Mi vagyunk a grund s zereplők A zenés darabban – Molnár Ferenc regényétől eltérően – Rácz tanár úr és Janó kivételével csak diákok szerepelnek. A zenés játékban nincs női szereplő színen, de a regény többi szereplője közül is akadnak olyanok, akik ebben a feldolgozásban nem jelennek meg pl. Nemecsek szülei. Az ősbemutató szereplői főként a Vígszínház ifjú tagjai voltak, de akadtak közöttük egyetemi hallgatók is. Mellék- és kisebb szerepeket a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész- és táncos képzésének tanulói is kaptak.
A tótnak volt egy kutyája is, Hektor. Mindketten jóban voltak a gyerekekkel A Pál utcai fiúk társasága itt szokott játszani. A farakások közül néhányat erődnek jelöltek ki, minden erődnek megvolt a maga kapitánya, főhadnagya és hadnagya. Rémülten veszi azonban észre, hogy fent nem más ácsorog, mint Áts Feri, a füvészkertiek vezére, akik az Pál utcaiak ellenségei. (Az einstandot csináló Pásztor testvérek is a füvészkertiekhez tartoznak lsd. fejezet) Ekkor kapunk először leírást a füvészkertiek vezéréről, Áts Feriről. "Szép, vállas, barna fiú volt, s pompásan illet rá a bő vörös ing. Ez valami harciasságot adott a megjelenésének. Valami "garibaldis" volt abban a vörös ingben. " Nemecsek rémülten ugrik le a farakásról és elszalad. Mikor visszanéz, Áts Feri már nincs fönn az erődben, de magával vitte az erőd zászlaját is (amit egyébként Csele nővére varrt). Lassan megérkeznek a többiek is, akiknek Nemecsek rémülten és elborzadva, de saját szerepét kicsit hősiesebben feltűntetve meséli el, hogy itt járt a vörösingesek vezére, a rettenetes Áts Feri és magával vitte a Pál utcaiak zászlaját.
Kép forrása: Tarek Fatah Twitter-oldala Allah nevében? Ha azt gondolnánk, hogy a fenti eset egyedülálló, jobb, ha tudjuk, az ártatlan áldozatok mellett – akik öngyilkos merénylők támadásai következtében vesztik életüket – hasonló fenyegetések rendszeresen érik azokat a közszereplőket is, akik nem félnek kiállni a radikális iszlám erőszakos térnyerése és veszélyei ellen. Ez azonban nem egyszer vezetett már tragikus végkifejlethez. Ilyen volt például Theo van Gogh 2004-es halála is: a holland rendező filmjeiben és újságcikkeiben kritizálta az iszlám nőkkel szembeni bánásmódját ( Submission című filmjében szintúgy az iszlám egyes elemeit kritizálta). A férfit egy kormányzati hivatal előtt, nyílt utcán gyilkolták meg. Alkotásaival felbőszítette a helyi muszlim közösség tagjait, akik szerint Theo van Gogh művei a kívülálló szemszögéből ábrázolta életüket. Az ISIS halállistáján szereplő Geert Wilders az iszlámmal kapcsolatos nézeteit a Magyarországon is promotált, Halállistán – Az iszlám háborúja a Nyugattal és velem című könyvében fejti ki.
Nehéz elképzelni, hogy mit is keresett pontosan januárban az alig ezerfős Szabolcs megyei Nyírparasznyán a holland Szabadságpárt miniszterelnök-jelöltje, Geert Wilders. A szélsőjobboldali politikus a szerdai holland választások egyik esélyese. Büszke rá a falu A helyiek, miután olvasták az online portálokon, hogy a szőkített hajú politikus Nyírparasznyán tűnt fel, és ott élő anyósáékat jött meglátogatni, a polgármesteri hivatal munkatársai azonnal nyomozásba kezdtek. Kutatásuk azonban nem hozott eredményt, pedig örültek volna, ha a holland politikus népszerűséget hoz a községnek. – Nem tudjuk, hogy mi járatban voltak itt. Valószínűleg Szabolcs megyében laknak a feleség, Márfai Krisztina szülei, de tudomásunk szerint nem Nyírparasznyán. Amikor itt voltak, két nagy fekete autót láttak az iskola előtt leparkolni, de hamar el is mentek. Kár, pedig szívesen láttuk volna őket – mesélte a Borsnak az önkormányzat egyik dolgozója. Imádja Magyarországot Wilders többször járt Magyarországon, néhányszor kiszúrták az Amszterdam–Budapest járaton.
Annak, aki nyíltan felvállalja álláspontját a szélsőséges iszlámmal és annak tevékenységével, nézeteivel összefüggésben, számolnia kell azzal, hogy egyben céltáblájukká, – az ő esetükben szó szerint – halálos ellenségükké válik. Így történt ez Geert Wilders-szel is, aki évek óta kénytelen védett lakhelyeken élni feleségével, Krisztina Wilders- szel, valamint testőrök általi állandó védelemre szorul a folyamatos fenyegetések miatt, melyeket a radikális iszlám lelkes híveitől kap. Éppen egy ilyen eset miatt ítélték a minap tíz év börtönbüntetésre azt a pakisztáni férfit, aki a Wilders pártja által meghirdetett Mohamed-karikatúraverseny miatt fenyegetőzött terrortámadással Facebook ra felöltött videójában, amelyben a holland parlament épületénél történő lehetséges támadásról is szót ejt. (Bár mindenfajta terrortámadás elítélendő, azért felmerül a kérdés, hogy valóban szükség volt-e ilyen jellegű provokációra a Szabadságpárt részéről. ) Az ítéletről szóló tweet, benne egy illusztrációval a tárgyalásról.
Politikiai nézetek: euroszkepticizmus [ szerkesztés] Wilders híresen szkeptikus az Európai Unióval szemben. 2012-es októberi kampánya az "Ő Brüsszelük, a mi Hollandiánk" címet viselte, a nagy összegűnek tartott holland befizetéseket megelégelve marasztalta el a Közösséget. A választások során Wilders és a Szabadságpárt a várakozásokon alul teljesített, utat engedve egy újabb Rutte-kormány megalakulásának és a holland euroszkepticizmus bukásának. A politikus nem hagyta szó nélkül az EU Nobel-békedíját sem. Véleménye szerint a díj nem a Közösség munkájának elismerése, hanem a válság egy lehetséges ellensúlya. Herman Van Rompuy számára egy interjúban gúnyosan Oscar-díjat javasolt. Vallási nézetek: iszlámellenesség [ szerkesztés] Wilders iszlámellenessége szintén köztudott Hollandiában. A politikus többször kritizálta az iszlám vallást, szerinte ha a muszlimok Hollandiában szeretnének maradni, a Korán legalább felét el kéne tüntetni, annyira borzalmas dolgokat tartalmaz. A politikus 2007-ben nyílt levélben kérte a könyv betiltását, és Adolf Hitler Mein Kampf című művéhez hasonlította.
2010-ben már a szavazatok 15%-át kapta meg. Wilders programja szélsőjobboldali és populista. Betiltaná a Koránt, amit Adolf Hitler Mein Kampf-jához hasonlított. Bezárná a mecseteket, lezárná Hollandia határait a muzulmánok előtt, megfontolná a kiválást az EU-ból és az Euro helyett ismét a guldent vezetné be. Nemrég "marokkói söpredéknek" nevezte muszlim bevándorlók egy csoportját. "Az iszlám ideológia veszélyesebb a nemzetiszocializmusnál is" – mennydörgi. 2008-ban vitát váltott ki Fitna című, iszlám-ellenes videopamfletje, jogi eljárás is indult ellene. Sokan azonban azt állítják, hogy ő az, aki ki meri mondani azt amit mások csak gondolnak hazájában. Wilders Jeruzsálemben, a Siratófalnál Wilders legalább ötvenszer járt már Izraelben, ahol "otthon érzi magát". Évente egyszer ellátogat oda, de volt már olyan év, hogy háromszor is hosszabb időt töltött a zsidó államban. 18 éves korában, a középiskola elvégzése után, Ausztráliába szeretett volna menni, de nem volt elég pénze, és így Izraelbe ment.