A városi séták kedvelői számára Budapest kimeríthetetlen forrás, nemcsak a város jelene, de múltja is megannyi izgalmas témát kínál. Én ezúttal Mátyás király korának emlékeit kerestem fel. Mielőtt nyakamba vettem volna a várost, gondoltam begyűjtök némi alapinformációt a korabeli Budáról. Ehhez a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumánál nem is találhattam volna jobb helyszínt, hisz a hasznos információk mellett igazán izgalmas élményt is kaptam. Palota a palotán A budai Várhegy oldalán IV. Béla király volt az, aki egy újabb tatár támadástól tartva, erődített várost alapított. Videón a Mátyás király korabeli Budai Vár | 24.hu. A 14. században Nagy Lajos kezdte meg a királyi palota kiépítését, ami Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt vált Európa egyik fontos uralkodói rezidenciájává. 1 / 10 Budáról készült metszet a Nürnbergi Krónikában, 1493 Fotó: Wikipedia Hogy milyen volt a középkori vár arról ma már csak leírások, metszetek mesélnek, és az előkerült kövek, gótikus és reneszánsz épületrészletek, melyekből a Vármúzeum kiállításán sokat láthatunk.
A nápolyi hercegnő olasz mestereket és kereskedőket hozott magával, így a korábbi délnémet áru mellett megjelent az olasz is – ez nem kis feszültséget okozott. Ráadásul az itáliai kereskedők különleges jogokat is kaptak: ez újabb olaj volt a tűzre. A városnak azonban összességében mindenképpen a javára vált mindez, akár a technikai újításokra, akár a művészetekre, kultúrára gondolunk. Budai királyi palota Mátyás korában - Pazirik Informatikai Kft. | Pazirik Informatikai Kft.. A polgárváros – részlet a budai várat bemutató 3D rekonstrukcióból, a videót lásd alább: Budán és Pesten a nagy vásárnapokon kívül is lehetett kiskereskedelmet folytatni, de akkor, amikor az ország ide sereglett, csak "nagybani" mennyiségben lehetett például vásznat árulni. Budán elsősorban a késztermékek, tehát a textilek, ruhaneműk, a külföldi ipar termékei és a luxuscikkek cseréltek gazdát. Mi több, még könyvet is lehetett venni. Pest pedig a nyerstermények, az élő állat, az állatbőrök és borok piaca volt. Ide érkezett hajón a kiváló szerémi, baranyai és somogyi borvidékről a bor, amelyből a király asztalára is bőven jutott.
Az ötlet megvalósításában pedig Stróbl partnerre talált a királyi lakhely bővítési munkálatait (Ybl Miklós halála után) tervező és irányító Hauszmann Alajosban, aki vélhetően ezt figyelembe véve alkotta meg a szökőkútnak helyet adó homlokzatrészt. A Budavári Palota Hunyadi-udvara a Mátyás-kúttal 2017-ben (fotó: Kéri Gáspár) A kivilágított kút (fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt. 1490 a budai vár mátyás király korában. ) Az elkészült szökőkút pedig 120 év múltán is büszkén hirdeti, hogy a korabeli magyar alkotók, a palota építői és díszítői tehetségüket tekintve korukban méltó kihívói voltak a világ legelismertebb mestereinek. Nyitókép: Mátyás kútja a Várban (fotó: Kéri Gáspár, 2017)
A palota a Várhegy déli oldalát foglalta el, északi felén és egyre inkább a hegy oldalán a polgárváros terült el. A fejlődés már korábban megkezdődött, a XV. századra Buda egy kisvárosból fokozatosan forgalmas központtá bővült. Budai vár mátyás király mesék. Zsigmond korában megkezdték a palota nagyszabású modernizációját is, amelyet aztán minden uralkodó a maga lehetőségei és ízlése szerint folytatott. Vásártól vásárig Buda Mátyás-korabeli virágzásának az egyik oka maga a város igen kedvező, kereskedelemre alkalmas elhelyezkedése volt. Pontosabban Buda és Pest elhelyezkedése, amelyek ugyan még évszázadokig külön városnak számítottak, sorsuk azonban már ekkor szorosan egybefonódott. Olyannyira, hogy 1522-ben a budai és a pesti tanács együtt szabályozta az árakat. Négy országos vásárt rendeztek itt: Pesten augusztus elején és decemberben, Szent Miklóskor, Budán pedig szeptember első heteiben és pünkösdkor. Nem túlzás állítani, hogy itt, ezeken a két hétig tartó vásárokon bonyolódott le kelet és nyugat közt az árucsere jelentős része.
A kiállításon a régi ábrázolások mellett egy maketten is láthatjuk, milyen volt a középkorban a királyi palota. Néhány éve egy videó is készült erről. Vízvezetéken jött a víz a várba Buda törököktől való visszafoglalás után, a barokk korban lebontották a romos épületeket. A budai vár 1490-ben - RITKÁN LÁTHATÓ TÖRTÉNELEM. A középkori palotarészek régészeti feltárása az 1950-es években indult meg, ekkor kerültek napvilágra a palota eredeti helyiségei, mint például a gótikus terem, a kápolna vagy a tárnokház, melyek ma a Vármúzeum kiállításának részei. 2 / 10 Mátyás-korabeli töredékek a Vármúzeumban Fotó: Tóth Judit A múzeum legmélyebben fekvő része az Albrecht-pince, ami hajdan a Cisterna Regia, a középkori palota víztározója volt, ahonnan nemcsak a kutakba, de a Mátyás korabeli függőkertbe és a szökőkutakba is juttattak vizet. Szerintem ez a kiállítás egyik legérdekesebb része, ahol megtudhatjuk többek között, hogyan működött a palota vízellátása. 3 / 10 Albrecht-pince Fotó: Tóth Judit Zsigmond idejében egy Duna-parti szivattyúházon keresztül juttatták fel a vizet a várba.
Onnantól kezdve többet és többet kapott a sorstól. Munkát, szenvedélyt, élethivatást. A képernyő, a televízió székháza, a mikrofonok, a kamerák lettek az ő új, izgalmas világa. Karakteres arcvonásai, választékos beszéde és persze a sport iránti szenvedélye (nem mellékesen, a hozzáértése…) tette őt hitelessé, és népszerűvé. Pályafutása csúcsa lehetett az 1972-es müncheni olimpia, amelyről ő közvetítette az ökölvívómérkőzéseket, és hát, mi, magyarok könnyes szemmel néztük, ahogy a vasasos Gedó Gyuri végigpüföl mindenkit és feláll a dobogó legtetejére, miközben szólt a magyar Himnusz. Varázslatos időszak volt az. Aztán Egri Jánost felfedezték újra. A müncheni olimpia után vetélkedőműsorokat bíztak rá és ő olyan jól csinálta, olyan mély intellektussal, bölcsességgel és helyenként sziporkázó szellemességgel dirigálta ezeket az adásokat, hogy 25 esztendeig nem is hagyatták abba vele. Huszonöt évig! Gálvölgyi János több mint 50 éve rajong feleségéért - Így találtak egymásra Judittal - Hazai sztár | Femina. A nézők rajongtak a kvízműsorokért. Lehet egy kérdéssel több? Játék a betűkkel. Keresztkérdés.
Floridába szakadt hazánkfia, különböző kulináris és kulturális szösszenetekkel szórakoztatja tecső népét. Lényegében egy autópálya mellett laknak, János bának van grillsütője, türelmes felesége, betyáros akcentusa. Valahol a feelgood és white trash content keresztmetszetében
A szentelést a Szent István Rádió élőben közvetíti és nyomon követhető a weboldalon is. Lapunk hagyományainak megfelelően bemutatjuk a leendő újmiséseket, akik a Redemptoris Mater Missziós Szemináriumban készültek a papi hivatásra. Nemet mondott a kémmunkára Egri János - Blikk. Akire az elődök a templom freskójáról tekintenek – Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények vezetőinek és lelkipásztorainak javaslata alapján Szent Gellért-díjakat adott át a főegyházmegyei tanévnyitón Ternyák Csaba érsek. Jó páran felkapták a fejüket, amikor kiderült, hogy a tanárok mellett e kitüntetés ezüst fokozatát kapta meg Kóródi Benedek a füzesabonyi Széchenyi István Katolikus Általános Iskola karbantartója is. Az intézményvezetőtől kapott információ szerint Kóródi Benedek 2013-tól, a katolikus iskola fennállása óta az intézmény alkalmazottja, emberi tulajdonságai és szakmai tudása mindenki elé követendő példát állít. Lapunkban bemutatjuk a kitüntetettet. Homa János
Jabrodszky a magyar udvari kamaránál kieszközölte, hogy a Bányászati Kamara ügyészi hivatalának igazgatói posztjára őt magát nevezzék ki. A versengés annyira elmérgesedett, hogy Jabrodszkyt 1775-ben felmentették hivatalából, a szepességi kamarai kormányzóságot pedig kassai kormányzósággá minősítették vissza. Egri jános felesége. Bárdossy a két hivatal között "lebegett" egészen addig, amíg a bécsi császári és királyi pénzügyi és bányászati kamarához egy másik ügyészt ki nem neveztek, illetve selyebi Tiszta Pál tartományi magisztrátusát meg nem újították. Ekkoriban, 1777. július 7-én, Bélán volt részese egy különös esetnek, amikor egy ottani ülnökkel fatolvajokat kerestettek, akik közül egy, mikor rátaláltak, a baltáját Bárdossy feje felé hajította, de a dobás a véletlennek köszönhetően célt tévesztett. 1778-ban kinevezték a 16 városra bővült kerületi királyi közigazgatási hatóság jegyzőjévé, iglói székhellyel, évi 620 forintos fizetéssel. Közben eredménytelenül kísérelte meg visszaperelni felesége ősi javait.