Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor, Dr. Szabó Andrea Blanka | 2019. 03. 14 | Minden egyéb, ami érdekelheti Könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy egy polgári perben peres féllé válunk, amiben a bíróság érdemi döntést hoz. Amennyiben azonban a bíróság számunkra kedvezőtlen ítéletet hoz, még "nincs veszve minden". A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza. Ennek megfelelően "mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti". Nézzük tehát, milyen főbb jogorvoslati lehetőségeink vannak! A perorvoslatok között a legáltalánosabb és legismertebb a fellebbezés, amelyet rendes perorvoslatnak is nevezünk. Határozat jogerőre emelkedése – mikor? – Jogi Fórum. Azért "rendes", mert az ítélettel szemben támasztott felperesi vagy alperesi vitatás elbírálásának ez a rendes módja. A fellebbezést az első fokon eljáró bírósághoz képest egy magasabb fokú bíróság bírálja el. Elsőfokú ítélet ellen minden esetben lehetőségünk van fellebbezéssel élni.
törvény (Szjt. ) rendelkezései vonatkoznak. További információk
Ez alapvető eljárási garancia annak érdekében, hogy a kizárólag a vádlott által tett fellebbezés utóbb ne válhasson a vádlott kárára.
Ez azonban pusztán elméleti jellegű megállapítás, miután a törvényszék a Kúria által utóbb hatályon kívül helyezett ítéletében a súlyosítási tilalmat feloldó ügyészi fellebbezés ellenére az elsőfokú bíróság által kiszabott 10 hónap börtönbüntetést nem súlyosította. A Kúria mindezek folytán azt is megállapította, hogy amennyiben a megismételt eljárás lefolytatására a terhelt javára kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés alapján kerül sor, akkor a súlyosítási tilalom – feltéve, hogy 405. szerinti rendelkezések alkalmazására nem kerül sor – a megismételt másodfokú eljárásban is érvényesül a Be. alapján. A korábban másodfokon meghozott ítélet jogerőre emelkedésével a terhelt tekintetében a súlyosítási tilalom beállt. Azáltal, hogy az ellen az ítélet ellen az ügyész annak közlésétől számított hat hónapon belül nem nyújtott be a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt [Be. 418. Jogorvoslati lehetőségek a polgári peres eljárásban - Jogadó Blog. ], a súlyosítás lehetősége végképp elesett. A Kúria a támadott másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Be.
Mint ilyen, a rendkívüli perorvoslatokra értelemszerűen igen szűk körben és szigorú követelmények mentén van csak lehetőség, szemben a fellebbezéssel, amely gyakorlatilag minden esetben adott. A perújítási kérelmet az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz kell benyújtani, és annak megengedhetősége felől akkor is az elsőfokú bíróság fog dönteni, ha az ügyben másodfokú határozatot hoztak. Mikor kerülhet sor perújításra? Leggyakoribb esete, ha a jogerős határozat megszületése után egy fél olyan tényre, bizonyítékra hivatkozik, amely az alapeljárásban nem lett elbírálva (pl. mert valaki nem tudott róla, nem volt meg a bizonyíték, de az előkerült stb. ), de ha el lett volna bírálva, akkor a perújító félre nézve nézve kedvező ítélet született volna. Ezen túlmenően a törvény további esetköröket is felsorol, melyek esetén perújítással élhetünk (pl. Ügyintézés - Polgári peres eljárások (egyéb jogcselekmények). a bíró, a tanú stb. bűncselekményt követett el; kiderül, hogy az ügyben korábban már született jogerős döntés stb. – de ezek kevésbé gyakori esetek). A perújítás célja a jogerős határozat folytán a peres felet ért sérelem orvoslása.
Fontos tudni, hogy a megtámadott határozat jogerejét önmagában a perújítás benyújtása nem érinti, a jogerő feloldása a perújítás eredményétől függ. A perújítási kérelem előterjesztésének határideje 6 hónap, ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. Az érintett ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 éven túl perújítás előterjesztésére nincs lehetőség. A bíróság első körben a perújítás megengedhetőségéről dönt, annak sikerét követően pedig a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, vagy új határozatot hoz. A harmadik perorvoslati lehetőség a felülvizsgálat intézménye, ami szintén rendkívüli jogorvoslat. Mikor emelkedik jogerőre a másodfokú itele.fr. A felülvizsgálat is jogerős határozatok ellen vehető igénybe, de ebbe a körbe be kell vonni bizonyos, nem érdemi végzéseket is (nevezzük ezeket most határozatoknak). A felülvizsgálat elbírálása a legfőbb bírói fórum, a Kúria hatáskörébe tartozik.
[Ehhez annyit mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy amennyiben a fellebbezési határidő az egyes jogosultak tekintetében különböző időpontokban jár le (pl. az ítéletet az alperes két nappal később vette át, mint a felperes), akkor a határozat az azt követő napon emelkedik jogerőre, amikor az utolsó fellebbezési határidő is letelt. ]; A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését, kihirdetés hiányában annak közlését követően lemondhat, ebben az esetben a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnak bejelenti. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi jogosult bejelenti, azt visszavonni nem lehet. Ha valamennyi arra jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését követően lemond, a határozat a bejelentés napján, egyébként az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól kezdve jogerős. Ha a határozat elleni fellebbezés csak a határozat egy része vagy rendelkezése ellen irányul (pl. az ítéletnek csak a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezését sérelmezi), akkor a fellebbezéssel nem támadott részek, rendelkezések jogerőre emelkednek (ezt hívják részjogerőnek).