kovalens kötést hoztak létre az elektropozitív hidrogénatommal. Az elektrosztatikus dipól-dipól interaktív erő jelenléte miatt az ilyen típusú hidrogénkötésű vegyületek magas olvadás- és forrásponttal, oldhatósággal rendelkeznek. Olvass tovább: 4 Példák a hidrogénkötésekre: Részletes betekintések és tények Példák intermolekuláris hidrogénkötésekre Az alkoholok A szerves kémiában az alkoholok funkciós csoportja –OH. A hidrogénatom kovalens kötést hozott létre az oxigénatommal. Az oxigénatom elektronegatív, egyedüli elektronpárja van, amely részleges negatív töltéssel rendelkezik. Ami magához vonzza egy másik alkoholmolekula elektropozitív hidrogénatomját. Az intermolekuláris hidrogénkötés példája az alábbi ábrán látható. Iskolai anyagok: Alkoholok. 1. ábra: Intermolekuláris hidrogénkötések alkoholokban Ammónia (NH 3) Az ammónia molekulában az elektronegatív nitrogénatom, amely három hidrogénatomhoz kapcsolódik. A nitrogénatomnak egyedüli párja van, ezért részleges negatív töltést vesz fel, és az elektrosztatikus dipól-dipól kölcsönhatási erő segítségével magához vonzza egy másik ammónia molekula elektropozitív hidrogénatomját.
Szerves vegyületek, melyeket változatos formákban használnak a kozmetikumokban. Az alkoholok rossz hírüket az un. kis molekula súlyú alkoholok nak köszönhetik, melyek az etanol, a denaturált alcohol, a methanol, a benzyl alcohol, az isopropyl alcohol és az sd alcohol. Ezek bizonyos nézetek szerint egyrészt szárító, irritáló hatással lehetnek a bőrre, másrészt pedig szabad gyök károkat is okoznak, különösen, ha az első helyek egyikén szerepelnek az összetevő listán. Más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre, valamint nem számoltak a bőr legkülső, ún. szarurétegének védő (barrier) funkciójával sem. A kis molekula súlyú alkoholoknak fertőtlenítő hatása is van, így gyakran használtak természetes kozmetikumokban tartósítószerként, illetve acne elleni termékekben baktérium ölő szerként. Az alkoholok egy másik csoportja a zsíralkoholok, amelyek természetes zsírokból és olajokból előállított alkohol félék.
Az apoláris oldószerekben való oldhatóság általában a vízoldékonysággal ellentétes irányban változik. A glikol, az oxálsav, illetve a glükóz benzinben gyakorlatilag oldhatatlan. Különleges kivételt képez az univerzális oldószerként ismert aceton, amely apoláris és dipólusos molekulájú anyagokat egyaránt kitűnően old.